A környezetvédelmi jogszabályok megértéséhez az EU és az Egyesült Királyság jogi kereteinek bonyolult hálójában kell eligazodni. Mindkét rendszer négy alapelvet tart szem előtt: az elővigyázatosságot, a megelőzést, a forrásnál történő orvoslást és a „szennyező fizet” elvet. A környezetvédelmi cselekvési programok és az Egyesült Királyság 2021. évi környezetvédelmi törvényének nyomon követésével a vállalkozások előre láthatják a közelgő szabályozásokat, és átállhatnak a reaktív megfelelésről a proaktív megfelelésre.

A jogszabályok rendkívül bonyolult rendszerét alkotják, amely törvényekből, kormányrendeletekből és törvényjavaslatokból, szerződésekből, rendeletekből és irányelvekből áll. Ezeknek különböző jelentésük van, egyes esetekben időbeli sorrendjük, hierarchiájuk, és általában egy átfogó terv is társul hozzájuk. Ha megérted a különböző típusok és szakaszok terminológiáját, azt felhasználhatod arra, hogy előre felkészülj a várható eseményekre, így több időd marad a felkészülésre. A folyamat ismerete segít felismerni, mikor közeledik a jogszabály végleges formája.

Ez a cikk túl rövid ahhoz, hogy minden részletet bemutasson, ezért ez egy összefoglaló arról, hol lehet megismerni a környezetvédelmi jogszabályok fejlődési irányát, és hol lehet további részleteket találni.

Európa

Az EU-n belül az uniós jog elsőbbséget élvez a nemzeti joggal szemben, és a jogalkotási folyamatba minden tagállam bevonásra kerül, az egyes szakaszokban érvényes megegyezési és szavazási szabályok betartásával. Ez tehát egy inkluzív, de lassú folyamat. A tagállamok saját törvényeket hozhatnak – és ezt meg is teszik –, de azok nem állhatnak ellentétben az uniós jogszabályokkal. Ez a cikk nem tudja átfogóan bemutatni a különböző tagállamok környezetvédelmi jogalkotási folyamatait, de az uniós jogszabályok ismerete lehetővé teszi, hogy megértsd azokat a követelményeket, amelyeknek minden tagállamnak meg kell felelnie.

A szerződések képezik az alapot, és számos olyan szerződés létezik, amely környezetvédelmi kérdésekkel foglalkozik, beleértve azt az alapelvet is, hogy az EU-nak átfogó felelősséget kell vállalnia a környezetvédelmi politika terén, amely magában foglalja az éghajlatváltozást, a hulladékkezelést és a környezetszennyezést. Mindezek határokon átnyúló kérdések.

Az EU környezetvédelmi megközelítése négy alapelvre épül:

  • Az „elővigyázatossági elv” – az olyan intézkedések elkerülése, amelyek kárt okozhatnak, amennyiben nincs elegendő tudományos bizonyosság a kockázat hatékony kezeléséhez
  • A károk megelőzése elsőbbséget élvez a kijavítással szemben – ez sokkal hatékonyabb (és általában költséghatékonyabb is)
  • Ha kár keletkezett, a szennyezőnek azt a keletkezés helyén kell orvosolnia
  • „A szennyező fizet” – a kár megelőzésének vagy helyreállításának költségeit a szennyezőnek kell viselnie. A gyártói felelősségre vonatkozó jogszabályok ezen elv keretében érvényesülnek.

Az EU rendszeresen kidolgozza többéves környezetvédelmi cselekvési programjait – a jelenlegi a8. EAP, amely 2030 végéig tart –, és jogszabályokat hoz azok megvalósításának elősegítésére. Ez lehet új jogszabály vagy a meglévő jogszabályok módosítása, és nem mindig kifejezetten környezetvédelmi törvényeket alkalmaznak, mivel a témák között számos átfedés van. Példaként említhetők a meglévő fogyasztóvédelmi jogszabályok módosításai, amelyekkel a „greenwashing” elleni szabályozást vezették be.

Az EAP elolvasása hasznos betekintést nyújt a jövőbeli szabályozásokba. A jelenlegi változat itt található (angol nyelvű linkeket tettem be, de lehetőség van más nyelvre váltani is.)

A jogszabályok végrehajtásának két fő módja van: a rendeletek és az irányelvek. A rendelet közvetlen jogszabály, amely minden tagállamra vonatkozik. Az irányelv meghatározza az elérendő célt, de lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy saját jogszabályokat vezessenek be vagy módosítsanak annak elérése érdekében, és meghatározza a végrehajtás határidejét.

Itt nyomon követheti az uniós jogalkotás előrehaladását a különböző szakaszokban.

Egyesült Királyság

Az Egyesült Királyságban a jogalkotás legfelső szintjét a parlamenti törvények jelentik, az ezt követő szintet pedig a jogszabályi eszközök (SIs), amelyek tartalmazzák a részletek nagy részét.

A brexit után az Egyesült Királyság környezetvédelmi jogszabályait átdolgozták, és a legfontosabb új dokumentum a 2021. évi környezetvédelmi törvény. Ez bizonyos értelemben egy terv, amely abban hasonlít az EU környezetvédelmi cselekvési terveihez (EAP-k), hogy meghatározza a fő célokat, és tartalmazza a célkitűzések meghatározásának keretrendszerét, valamint néhány konkrét célkitűzést is. Fő területei a levegőminőség, a biológiai sokféleség, a vízminőség és a hulladékcsökkentés. Emellett meghatározza a fő elveket is, amelyek nagyon hasonlítanak az EU elveihez: az integráció elvét, ami azt jelenti, hogy a környezetvédelmet be kell építeni a politikákba, valamint az elővigyázatosság, a megelőzés, a forrásnál történő orvoslás és a szennyező fizet elveket. Ismét: ha ismerjük ezeket, könnyebben átlátjuk, mi vár ránk a jövőben.

Számos régebbi törvény is létezik, például az éghajlatváltozási törvény, valamint más csatornákon keresztül elfogadott jogszabályok is, például a pénzügyi területen – ahol számos jelentéstételi előírás található – és a területrendezés területén – amely magában foglalja a biológiai sokféleség védelmét is.

Az Egyesült Királyságot alkotó különböző országoknak is lehetnek saját törvényeik – Skóciában és Walesben egyaránt vannak bizonyos eltérések, Észak-Írország pedig, bár az Egyesült Királyság része, továbbra is az európai egységes piac tagja, így számos uniós jogszabály hatálya alá tartozik.

Ha többet szeretne megtudni a 2021. évi környezetvédelmi törvényről, kattintson ide; az általános környezetvédelmi jogszabályokkal kapcsolatos útmutatásokat pedig a www.gov.uk oldalon, illetve a Skót Környezetvédelmi Ügynökség honlapján, a https://www.sepa.gov.uk oldalon találja, https://naturalresources.wales (Wales) és https://www.daera-ni.gov.uk (Észak-Írország) weboldalakon is találhatók.