Az élelmiszer-kiskereskedelem továbbra is azzal küzd, hogy a vásárlók takarékoskodni akarnak. A hatékony kiállítási elemek és standok segíthetnek a forgalom fellendítésében: ez ideális piac a nyomdák számára. De mire kell figyelniük, ha az élelmiszer-kiskereskedelem számára dolgoznak?
A Fogyasztói Kutatási Társaság (GfK) megállapításai szerint Németországban továbbra is rossz a fogyasztói hangulat. A sétálóutcák és a bevásárlóközpontok kevésbé látogatottak. Ez hatással van a POS-anyagok nyomtatására is, mivel a kereskedelmi láncok csökkentik az üzletekben történő reklámozásra szánt költségvetésüket.
A szupermarketekben és élelmiszerüzletekben viszont alig csökkent a látogatók száma. Itt azonban a kiskereskedők egy másik jelenséggel küzdenek: a vásárlók egyre inkább a saját márkás és olcsóbb termékeket, valamint az akciós ajánlatokat választják.
Sokan tehát spórolni akarnak vagy kénytelenek spórolni az élelmiszer-bevásárlás során. Ez azt eredményezi, hogy a kiegészítő elhelyezések egyre fontosabbá válnak az értékesítés fellendítése érdekében. Emlékeztetőül: a fő elhelyezés egy termék állandó, szokásos polchelye az élelmiszer-kereskedelemben. A vásárlók ott találják meg azt állandóan a választékban.
A másodlagos elhelyezés viszont ugyanazon termék kiegészítő, többnyire ideiglenes bemutatása a piacon egy másik helyen. Célja a figyelem felkeltése, az impulzusvásárlások ösztönzése, valamint az akciós vagy szezonális áruk kiemelése.
A kiegészítő elhelyezések tipikus példái a pénztárnál elhelyezett édességek, a bejáratnál raklapokon álló italos rekeszek, nyáron a húsos pult mellett elhelyezett grillezőszószok és fűszerek, illetve a karácsony előtti időszakban külön szigeten kihelyezett sütőipari alapanyagok.
Az élelmiszer-kiskereskedelemben a kiegészítő elhelyezésre szánt kiállítóeszközöket egyre gyakrabban gyártják kis, kifejezetten a célcsoportra szabott példányszámban, és csak rövid promóciós időszakokra. Ezért terjedtek el nyomtatási hordozóként a könnyű, rugalmas és jól újrahasznosítható anyagok, mint például a hullámkarton. Ez ideális értékesítési piacot kínál a digitális nyomdák számára.
A nyomtatott termékhordozók érintkezésbe kerülnek az élelmiszer-csomagolásokkal, esetenként akár magukkal az élelmiszerekkel is, például kóstolás során. Ez különbözteti meg őket a kiskereskedelemben használt legtöbb egyéb POS-nyomtatványtól. Éppen ezért szigorú irányelvek vonatkoznak azokra a nyomtatványokra, amelyek érintkezésbe kerülhetnek az élelmiszerekkel. Ezeknek többek között azt kell biztosítaniuk, hogy az ételek és italok ne szennyeződjenek be a csomagolásban található káros anyagokkal.
Az élelmiszeriparban a csomagolások széles választéka létezik. A legfontosabbak közé tartoznak az elsődleges csomagolások, mint például a tasakok, tálcák, kartondobozok vagy fóliák, amelyek közvetlenül érintkeznek az élelmiszerrel.
A másodlagos csomagolások közé tartoznak a tálcák, a többcsomagolások és a külső kartondobozok, amelyek a szállítás és a polcokon való kiállítás szempontjából fontosak. Ezekhez jönnek még a tercier csomagolások, mint például a szállítódobozok vagy a raklapburkolatok, amelyek elsősorban logisztikai feladatokat látnak el. A végfelhasználó legtöbbször egyáltalán nem látja őket. Ezért általában nagyon egyszerűek és kizárólag funkcionálisak.
A POS-kijelzők, állványok és az áruk bemutatására szolgáló hasonló termékek viszont feltűnő és igényes kivitelűek, mivel döntő szerepet játszanak a márka kommunikációjában. Ezért gyakran nagyon sok munkafolyamatra van szükség. Az ilyen nyomtatott árucsomagolók speciális színekkel, esetenként nyomdai lakkozással, melegfóliázással és egyéb különleges megoldásokkal is elláthatók. Egyszerűen mindennel, ami felkelti a vásárlók figyelmét, kíváncsiságát, és végső soron vásárlási hajlandóságát.
A gondos kialakítás miatt az élelmiszer-kereskedelemben az áruk kiegészítő elhelyezésére szolgáló POS-kijelzők gyártásához nagyon sok vegyi anyagot használnak. Ilyenek például a festékek, a nyomdafestékek, a ragasztók vagy a lakkok.
Minél több vegyi anyagot használnak az élelmiszerek környezetében, annál nagyobb a veszélye annak, hogy az úgynevezett migráció révén azok szennyeződjenek. A „migráció” kifejezés ebben az összefüggésben azt jelenti, hogy az anyagok a nyomtatott csomagolásból átjutnak a csomagolt élelmiszerbe. Ez a következőképpen történhet:
A nem kívánt anyagok emellett magából a hordozóból is felszabadulhatnak, például ha a nyersanyagok szennyezettek. Emellett reakciók is kialakulhatnak a nyomtatás vagy a felületkezelés során felvitt vegyi anyagok között.
Az élelmiszerekkel érintkezésre szánt anyagokra és tárgyakra vonatkozó 1935/2004/EK számú uniós alaprendelet szabályozza az élelmiszerekbe átjutó káros anyagok törvényes felső határértékeit. Emellett a nagy élelmiszer-gyártók, például a Nestlé („Nestlé-irányelvek”), további saját irányelveket is meghatároztak, amelyeknek a csomagolásnyomtatványokat szállító partnereknek meg kell felelniük.
Összességében az élelmiszeripari csomagolásokkal kapcsolatos migrációs kérdés nagyon összetett. Éppen ezért például a Fraunhofer Folyamatmérnöki és Csomagolástechnikai Intézet szolgáltatásként kínálja az élelmiszer-csomagolások migrációs vizsgálatát.
Mivel az elsődleges és másodlagos csomagolások piaca is egyre inkább digitalizálódik, már régóta léteznek alacsony migrációs értékű festékek, amelyek élelmiszer-csomagolások nyomtatására is alkalmasak, például a Kao Collins Inc. Lunajet UV-LED-festékei vagy a Fujifilm CuremaX UV LED IDFC.
Emellett a hullámkartonra történő nyomtatáshoz használt, vízbázisú festéket alkalmazó digitális nyomdagépek is egyre nagyobb szerepet játszanak. Példaként említhetjük az EFI Nozomi 14000 AQ, a Canon corrPRESS iB17 vagy a Koenig & Bauer Durst CorruJET 170 modelleket. Ezeket nagy példányszámú, digitálisan nyomtatott csomagolások gyártására tervezték. A festékek ezért többnyire megfelelnek az 1935/2004/EK számú uniós alaprendeletnek. Megfelelő hordozóanyagokkal együtt felhasználhatók POS-kijelzők és árutartók nyomtatásához, valamint élelmiszerek elsődleges és másodlagos csomagolásainak nyomtatásához is.
A klasszikus kiegészítő elhelyezésre szolgáló kiállítóeszközök esetében azonban az élelmiszerek gyakran egyáltalán nem kerülnek közvetlen érintkezésbe a terméktartóval. Hiszen az értékesítési csomagolásuknak köszönhetően jól védve vannak. Ezért az élelmiszer-kereskedelemben használt, árutartó funkcióval rendelkező POS-kijelzőket gyakran vízbázisú vagy latex festékekkel is lehet nyomtatni, amelyek nem rendelkeznek kifejezetten élelmiszerekre vonatkozó tanúsítvánnyal.
Ezek mellett alkalmanként UV- és öko-oldószeres festékeket is használnak. Azonban a reklámiparban az oldószeres és UV-festékek gyakran érezhető, „kémiai” szaggal rendelkeznek, ami különösen elriasztja az élelmiszer-kereskedelemben vásárló ügyfeleket.
Bár a digitálisan nyomtatott termékhordozók – különösen a hullámkartonból készült termékek – várhatóan továbbra is növekvő piacot jelentenek a digitális nyomtatás területén, gyártásuk azonban jóval bonyolultabb, mint a nem élelmiszeripari termékekhez szánt POS-plakátoké vagy kiállítóeszközöké.
Mivel a nyomtatási hordozókra és a festékekre vonatkozó követelmények jelentősen szigorúbbak lehetnek. El kell kerülni, hogy az élelmiszerek festékekkel, lakkokkal vagy ragasztókkal való érintkezés következtében szennyeződjenek, illetve olyan szagok keletkezzenek, amelyek elriasztják a vásárlókat és a személyzetet.
Az élelmiszeripar számára rendszeresen árucikkeket bemutató POS-kijelzőket gyártó nyomdai szolgáltatóknak ezért érdemes befektetniük a megfelelő tanúsítvánnyal rendelkező nyomdagépekbe és utómunkálati berendezésekbe, valamint kiemelt figyelmet kell fordítaniuk a „alacsony migrációjú festékek” témájában tartott legfrissebb továbbképzésekre és szakmai képzésekre.
Az új „Corrugated” szakkiállítás, amelyen a hullámkarton-feldolgozók számára szervezett kísérő előadások is szerepelnek a programban, 2026. május 19. és 22. között kerül megrendezésre a Fira Barcelona kiállítási központban. Március 23-ig a látogatók a FESG601 kóddal 30 eurós áron vásárolhatnak korai regisztrációs jegyeket.