A digitális nyomtatási ágazat egy döntő jelentőségű kihívás előtt áll: a kiváló nyomtatási minőség és a fenntarthatóság közötti egyensúly megteremtése. A ruházati cikkekhez alkalmazott Direct-to-Film (DTF) nyomtatási technológia az elmúlt években jelentősen népszerűbbé vált. De valójában mennyire fenntartható ez a módszer?

A promóciós termékek, a munkaruhák, valamint a kis példányszámú pólók nyomtatása tekintetében jelenleg úgy tűnik, hogy a digitális nyomtatás terén csak egy technológia jön szóba: a DTF. De vajon ez a technológia fenntartható is? Ez a cikk különböző szempontokból vizsgálja ezt a kérdést.

„A DTF kétségtelenül számos előnnyel jár” – mondja például Andree Bölkow, az easy inks GmbH ügyvezetője. Cége az elsők között volt Európában, amely helyben gyártott vízbázisú DTF-tintákat, és kínált hozzájuk illő DTF-fóliát és transzferragasztót is. „Ez már azzal is kezdődik, hogy a DTF esetében gyakran továbbra is használhatók a már meglévő nyomtatók” – magyarázza Bölkow. „Így tehát nincs szükség új hardverre, ami kíméli az erőforrásokat. Mivel a DTF emellett minden piacon elérhető szálon jól működik, a legtöbb ruházati nyomtatási szolgáltatónak már csak egyetlen rendszerre van szüksége.”

„Ugyanakkor tisztában kell lennünk azzal, hogy sok digitális nyomtatórendszert – például a szitanyomó és az ofszetnyomó gépekhez képest – csak viszonylag rövid élettartamra terveztek, így ez a tény némileg relativizálja a helyzetet” – jegyzi meg. „Cserébe nyomtatott termékenként lényegesen kevesebb energiát fogyasztanak, mint egy nagy teljesítményű, de nem teljes kapacitással működő analóg nyomdagép.”

A DTF sportruházathoz is alkalmas, de különösen a természetes szálakhoz. Fotó: Sonja Angerer / KI

Vegyszerek és víz felhasználása a DTF-nél

A DTF digitális nyomtatási technológia a víz- és vegyszerfelhasználás tekintetében hasonló előnyöket kínál, mint a digitális szublimációs transzfernyomtatás és a DTG (Direct-to-Garment). Ugyanis nincs szükség nyomtatási sablonokra. Ez nemcsak az anyagfelhasználást minimalizálja, hanem kockázatos vegyszerek és oldószerek használatát is elkerüli, amelyekre például a szitanyomásnál a sziták bevonásához és lemosásához van szükség. Ennek köszönhetően a munkavállalók kevesebb egészségügyi kockázatnak vannak kitéve.

További előny, hogy a digitális nyomtatás segítségével kis sorozatok és személyre szabott ruházati cikkek gyártása is problémamentesen megvalósítható. Az optimalizált gyártási folyamat során emellett alig keletkezik hulladék a próba- vagy hibás nyomatok miatt. Ezen felül nem kell nagy mennyiségű textilkészletet felhalmozni, amelyre esetleg nem találnak vevőt.

Mivel egyre több vállalat gyárt ruházatot „on demand” módon, vagyis csak akkor, ha már beérkezett egy vásárlói megrendelés. Már pusztán időbeli okokból is ez többnyire a gyártási hely közelében történik. Vagyis Dél- és Kelet-Európában, nem pedig Távol-Keleten. Ez csökkenti a szállításból származó CO2-kibocsátást. Ezen felül értékes munkahelyek jönnek létre az iparban és a feldolgozóiparban, ami erősíti a helyi közösségeket: ez is a fenntarthatóság része.

Az „igazi” textiltekercsnyomtatáshoz képest – függetlenül attól, hogy digitális vagy analóg – a DTF, de a DTG és a szublimációs nyomtatás is lényegesen kevesebb vizet igényel. A ruhadarabokat ugyanis nem a gyártónál tisztítják meg az esetleges felesleges tintától. Ezt a végfelhasználó végzi el, amikor az új pólóját a többi szennyes ruhával együtt kimosja.

„Mivel vízbázisú festékről van szó, a DTF-festék nem tartalmaz olyan könnyen illékony oldószereket, amelyek egészségre károsak lehetnek” – magyarázza Bölkow. „Ugyanakkor a DTF-festékben is számos vegyi anyagot használnak, például az ülepedés megakadályozására szolgáló anyagokat, biocideket és természetesen színezékeket. A DTF-festéket, mint minden digitális nyomtatófestéket, körültekintően kell használni, és felelősségteljesen kell ártalmatlanítani.”

A DTG- és a szublimációs nyomtatással ellentétben – amelyek általában csak szintetikus szálakra alkalmazhatók – a DTF-nyomtatás pamutból és más természetes szálakból készült ruházati cikkeken is kiválóan működik. Még alapozó sem szükséges, ellentétben a DTG-vel. Ezenkívül a DTF segítségével olyan természetes szálakból készült ruházati cikkek is díszíthetők, amelyek nem juttatnak további mikroműanyagot a környezetbe.

A DTF-technológiának köszönhetően a pólók helyben és igény szerint gyárthatók, ami fenntarthatóbb, mint a hagyományos gyártás. Fotó: Sonja Angerer / KI

DTF és szemét

A DTF, hasonlóan a szublimációs nyomtatáshoz, transzfereljárásként jelentős mennyiségű hulladékot termel. A DTF-fóliák azonban többnyire PET-ből készülnek, amely jól újrahasznosítható. Ennek feltétele azonban a feldolgozóüzemnél történő fajta szerinti szelektív gyűjtés. „Németország-szerte a termelési és ipari hulladékok ártalmatlanítására vonatkozó előírások nagyon eltérőek” – sajnálja Bölkow. „Ezért nem zárható ki, hogy még a gondosan szelektált DTF-fólia is végül a hulladékégetőben végzi. Ez természetesen nem túl fenntartható. A fenntarthatóság szempontjából ezért – sajnos – a DTF-et sem lehet ideális partnernek nevezni.”

A DTF-nél általában palackos utántöltő rendszereket használnak, így a széles formátumú nyomtatásnál szokásos patronokhoz képest kevesebb műanyaghulladék keletkezik, és a tintachipek miatt kevesebb elektronikus hulladék is. Ugyanakkor a közelmúltban egyes gyártók már patronos DTF-nyomtatókat is kínálnak.

Álompartner vagy rémálom a DTF?

A DTF, mint digitális nyomtatási eljárás, jelentősen hozzájárulhat a divatipar környezetre gyakorolt negatív hatásainak csökkentéséhez. Az Európai Parlament adatai szerint minden uniós polgár ruházati igényeinek kielégítése érdekében évente 270 kilogramm CO2-kibocsátást okoz. A textilipar így világszerte az egyik legnagyobb ökológiai lábnyommal rendelkező ágazat közé tartozik.

Mivel a DTF egy olyan eljárás, amely sokoldalúan alkalmazható a ruházati nyomtatásban, és lehetővé teszi a vevői igényeknek megfelelően helyben gyártott kis sorozatok előállítását, számos előnnyel jár, ha a környezetbarátabb gyártásról van szó.

Nem szabad alábecsülni azt a pozitív hatást sem, amelyet a DTF a helyi közösségekre gyakorolhat. Az eljárás lehetővé teszi a helyi művészek és vállalkozások számára, hogy kis ráfordítással egyedi termékeket állítsanak elő újonnan megalkotott vagy hagyományos motívumokkal.

A (többek között) a DTF-nyomtatás során keletkező hulladék ártalmatlanítása azonban továbbra is problémát jelent. Ez a felhasználótól is függ. Hiszen a felhasználó optimalizált folyamatokkal, a fóliamateriál hatékony felhasználásával és a gyártási hulladékok szelektív gyűjtésével jelentősen hozzájárulhat a DTF által okozott negatív környezeti hatások minimalizálásához.

Tehát azt mondhatjuk: a DTF jelenleg sem álompartner, sem rémálom a fenntarthatóság szempontjából. Mindenkinek – a hardverfejlesztőknek, a fogyóeszköz-gyártóknak és a felhasználóknak egyaránt – gondoskodnia kell arról, hogy a DTF által okozott negatív környezeti hatások tovább csökkenjenek.