3 módszer az intelligens robotikai döntések meghozatalához a gyártócsarnokban

Mark Boyt, a Keypoint Intelligence gyártási munkafolyamat-szoftverekért felelős vezető elemzője kifejti, hogy a robotika már nem csupán a nagyüzemi gyártás kiváltsága; elengedhetetlen része a modern gyártóüzemeknek. A szűk keresztmetszetek megszüntetésével, a munkaigényes feladatok stabilizálásával és az átbocsátási képesség javításával a robotika biztosítja a munkafolyamat egyenletes működését. A siker a stratégiai beruházásoktól és az automatizálás integrálásától függ, amelynek célja a rendszerek egységesítése, nem pedig pusztán a gépek sebességének növelése.

A robotika már régóta felkelti az érdeklődést a gyártóüzemekben, ugyanakkor bizonytalanságot is kivált. Gyakran társítják a nagyüzemi gyártással, a magas tőkeköltségekkel és olyan összetettségi szinttel, amely távolinak tűnik a mindennapi nyomdai műveletektől. Sokak számára ez inkább csak figyelemre méltó jelenség volt, mintsem olyan, amivel aktívan foglalkozni kellett volna.

Ez a felfogás kezd megváltozni. Nem azért, mert maga a technológia új lenne, hanem azért, mert egyre nehezebb figyelmen kívül hagyni azt a különbséget, amely a berendezések teljesítménye és a gyártási folyamatok által következetesen elérhető eredmények között fennáll. Ahogy a gyártási környezetek egyre nagyobb követelményeket támasztanak, a kérdés már nem az, hogy elméletileg alkalmas-e a robotika, hanem az, hogy a meglévő munkafolyamatok képesek-e lépést tartani vele.

A robotika általában akkor nyújtja a legnagyobb hasznot, amikor csökkenti a fázisok közötti szűk keresztmetszeteket, stabilizálja a munkaigényes feladatokat, és biztosítja a munkafolyamat zavartalan haladását a gyártósoron. Hatása leginkább azokon a területeken látható, ahol a kézi folyamatok korlátozzák az átbocsátási kapacitást, mivel azokat nehéz állandó ütemben fenntartani, és hajlamosabbak az emberi hibákra.

Sok gyártósoron nem az a kérdés, hogy mire képes a berendezés, hanem az, hogy mennyire állandó a teljesítménye. A berendezések gyorsabbak, pontosabbak és rugalmasabbak, mint valaha. Ennek ellenére továbbra is nehéz az egész műszak alatt egyenletes teljesítményt fenntartani, különösen mivel a feladatok egyre változatosabbá válnak, és a munkaváltások egyre gyakoribbak. A probléma általában a folyamatok közötti átmeneti szakaszokban merül fel, ahol a munka lelassul, a beállítások felhalmozódnak, és a termelés elmarad attól, amit a rendszer képes lenne nyújtani.

Amennyiben a növekedés továbbra is a cél, az előrelépés útja már nem ennyire egyértelmű. A kapacitás bővítése az alapvető korlátok kezelése nélkül kockázattal jár. A beruházások elhalasztása pedig korlátozhatja a versenyképességet. Mindezek miatt a következő kérdés feltevése praktikusabb: Hol javítja a további beruházás a teljesítményt, és hol okoz bonyolultságot anélkül, hogy megoldaná az alapvető problémát?

Éppen ezért érdemes közelebbről megvizsgálni a robotikát. Nem önálló képességként, hanem a teljes gyártósor működésének részeként. Az érték nem annyira abban rejlik, hogy mit tud egy robot önmagában, hanem inkább abban, hogy hogyan járul hozzá a teljes üzem zökkenőmentesebb és következetesebb munkafolyamatához.

Mi történik valójában a gyártócsarnokban?

Az automatizálás már a legtöbb gyártóüzemben jelen van. Az igazi kérdés az, hogy ezek a rendszerek mennyire zökkenőmentesen működnek együtt.

Az új berendezések és munkafolyamat-eszközök bevezetésekor ezeket gyakran olyan folyamatokra építik rá, amelyeket eredetileg nem úgy terveztek, hogy egységes rendszerként működjenek. Minden egyes új elem javít egy-egy konkrét feladat elvégzésén, de a teljes gyártósoron belüli összehangolás fenntartása egyre nehezebbé válik.

A munka nem mindig halad egyenletes ütemben. A fázisok között apróbb eltérések kezdenek megjelenni, amelyek ritkán jelentkeznek komolyabb meghibásodásokként. Ehelyett a nap folyamán felhalmozódnak. Az anyagok a berakodásra várnak, a feladatok a fázisok között szünetelnek, és a kész munkák felhalmozódnak, mire a következő lépés készen áll. Idővel ezek a késések jobban korlátozzák az átbocsátási kapacitást, mint bármelyik egyes gép sebessége.

Idővel ezek a késések nagyobb mértékben korlátozzák az átbocsátási kapacitást, mint bármelyik egyes gép sebessége, és éppen ezen a ponton kezdődik az automatizálás legnagyobb hatása.

4 ok, amiért a robotika jól illeszkedik a gyártócsarnokba

A robotika akkor kerül szóba, amikor ez az áramlás megszakadni kezd.

Stabilitás: Az olyan fizikailag megterhelő feladatok, mint az anyagok berakodása, a munkadarabok szakaszközi mozgatása vagy a késztermékek kezelése, nehezen biztosíthatók állandó létszámmal. Ha ezeken a munkakörökön létszámhiány áll fenn, a gyártás egyenetlenné válik, és nehezebbé válik a teljes műszak alatti termelési szint fenntartása. Ezen lépések stabilizálása gyakran nagyobb hatással van az általános teljesítményre, mint a nyomdagép sebességének növelése.

Áteresztőképesség: Egy másik, hamar felmerülő korlát. Még a nagy sebességű környezetekben sem mindig a nyomdagép a korlátozó tényező. A munka gyakran lelassul a feladatok között, amikor a kézi kezelés, az előkészítés vagy az áthelyezés megszakítja a munkafolyamatot. Idővel ezek a szünetek csökkentik a tényleges kapacitást és korlátozzák az általános termelékenységet. A munkafolyamatok zökkenőmentes átvezetése a különböző szakaszok között épp olyan fontos lesz, mint a nyomtatás sebessége.

Minőség: A problémák gyakran kevésbé nyilvánvaló helyeken merülnek fel. Sokuk az ismétlődő kezelési lépésekből ered, ahol apró eltérések befolyásolják az igazítást, a pozicionálást vagy az alapanyag állapotát. Ezek az eltérések önmagukban jelentéktelennek tűnhetnek, de összeadódva újramunkálást, hulladékot és vevői elégedetlenséget eredményeznek. Az ilyen érintési pontok konzisztenciájának biztosítása csökkenti a kimeneti eltéréseket és a javítási költségeket.

Rugalmasság: Ez folyamatos kihívást jelent. A termelési környezetek egyre inkább a kis sorozatú gyártásra és a vegyes munkaterhelésre támaszkodnak, ahol a formátumok és a feladatok követelményei a nap folyamán változnak. Ez a változékonyság lassíthatja a termelést és hibákhoz vezethet, különösen akkor, ha a folyamatok nagymértékben függnek a kézi beállításoktól. A munkafolyamat megzavarása nélküli alkalmazkodóképesség meghatározó tényezővé válik a hatékonyság fenntartásában.

Ezen területek mindegyikén a lényeg nem annyira az automatizálás bevezetése, hanem inkább azoknak a pontoknak a kiküszöbölése, ahol a munka megakad. Amint ezeket a korlátozó tényezőket megoldják, a folyamat többi része is közelebb kerülhet a teljesítményi potenciáljához.

A Keypoint Intelligence véleménye

A robotika szerepe a nagy mennyiségű nyomtatásban egyre egyértelműbbé válik.

A lehetőség nem az automatizálás öncélú alkalmazásában rejlik, hanem abban, hogy javítsuk a gyártóüzem működését, mint összekapcsolt rendszert. A robotika akkor fejt ki legnagyobb hatást, ha a folyamatok közötti eltérések csökkentésére, a kritikus lépések stabilizálására, valamint a munkafolyamat kezdettől a végéig tartó, következetesebb áramlásának támogatására használják.

Ehhez fegyelmezettebb befektetési megközelítésre van szükség. A döntéseket annak alapján kell meghozni, hogy hol vannak a működés korlátai, hogyan befolyásolják ezek a korlátok a teljesítményt, valamint hogy az automatizálás megoldja-e a problémát, vagy csupán máshová helyezi át azt. Azok a rendszerek, amelyek zökkenőmentesen integrálódnak és támogatják a meglévő munkafolyamatokat, általában jobb eredményeket hoznak, mint azok, amelyek elszigetelten működnek.

A nyomdai szolgáltatók (PSP-k) számára ez azt jelenti, hogy kevésbé az egyes funkciókra, hanem inkább arra kell összpontosítaniuk, hogy az egész gyártósor hogyan teljesít valós körülmények között. Az OEM-ek esetében ez magasabb elvárásokat támaszt az integráció, a megbízhatóság, valamint az iránt, hogy komplex gyártási környezetekben is kimutatható hatást tudjanak elérni.

A növekedés továbbra is elérhető, de egyre inkább attól függ, hogy mennyire jól van felépítve a működés, és mennyire hatékonyan alkalmazzák a technológiát ezen a kereten belül. A robotika szerepet játszik ebben a folyamatban, de valódi értékét az határozza meg, hogy mennyire javítja a munkafolyamatot a gyártócsarnokban.

A szerzőről

Mark Boyt, a Keypoint Intelligence gyártási munkafolyamat-szoftverekért felelős vezető elemzője

Mark Boyt a Keypoint Intelligence vezető elemzője, aki elsősorban a gyártási munkafolyamat-szoftverekre és a robotikára specializálódott. Széles körű tapasztalattal rendelkezik a szoftvermarketing, az üzletfejlesztés és az automatizálás területén; korábban vezetői pozíciókat töltött be a Xeroxnál, ahol közreműködött a globális szoftverstratégia és a digitális átalakulási kezdeményezések előmozdításában. A Keypoint Intelligence-nél ügyfeleivel együttműködve igyekszik megérteni a fejlődő technológiákat, és azokat olyan gyakorlati munkafolyamat- és automatizálási stratégiákká alakítja, amelyek javítják a hatékonyságot és az általános üzleti teljesítményt.