Változások a nyomtatott textilgyártásban

Ton Rombout arról beszél, hogy a digitális textilnyomtatás piaca hogyan növekszik a piaci lehetőségek terén.

Bár a textiliparban még mindig messze a szitanyomás a vezető nyomtatási technológia (közel 97%), a digitálisan nyomtatott textíliák egyre nagyobb teret hódítanak. A növekedési ütem azonban nem azonos a textilpiac minden szegmensében, és régiónként is eltérő.

A különböző típusú textilnyomtatók értéklánca, amelyekkel manapság a médiában és a kiállításokon találkozhatunk, betekintést nyújt a kisebb nyomtatórendszerek használatával történő textilnyomtatás lehetőségeibe és szűk keresztmetszeteibe a teljes értékláncban.

Trendek és fejlemények
Csak Hollandiában 2018-ban 240 millió csomagot rendeltek, ami körülbelül 650 000 csomagot jelent naponta. Egy olyan nagyvárosban, mint New York, naponta több mint másfél millió csomagot kézbesítenek. Ez a szám 2009-ben kevesebb mint 360 000 volt. Az online vásárlók főként ruhákat és cipőket vásárolnak.

Az internetes jelenlét azt jelenti, hogy olyan ruhákat mutathat be, amelyeket megrendelésre lehet készíteni. Ez néhány apró, de figyelemre méltó változást eredményezett a piacon az on-demand textilnyomtatás tekintetében, amelyet kisebb nyomtatókkal, kis tételben vagy akár egyetlen példányban is el lehet készíteni. Ebben az esetben már nincs szükség nagy szitanyomórendszerekre.

Exkluzivitás
A divatipar alapvetően arra hivatott, hogy exkluzivitást kínáljon az embereknek. A legtöbbször azonban nem is annyira exkluzív, és még mindig jelentős összegeket kell fizetni azért, hogy például egy egyedi kabátot, nadrágot vagy bikinit kapjunk. A márkáknak ezért meg kellene ragadniuk a lehetőséget, hogy egy-egy ruhadarabról példákat adjanak a weboldalon, hogy a vásárlók a vásárlás előtt kiválaszthassák, hogyan szeretnék, hogy az adott ruhadarab kinézzen.

Mindezek után az online ruhavásárlás még mindig trükkös dolog, mivel mindannyian egyedi méretekkel rendelkezünk, ami azzal a valós kockázattal jár, hogy a ruhák nem illeszkednek megfelelően. Csak kérdezd meg magadtól, hányszor küldtél vissza dolgokat éppen emiatt.

Először a kereslet, aztán a termelés
A ruhák interneten keresztüli értékesítésének van egy nagy előnye: pontosan látja, hogy mennyi terméket kell előállítania. Ráadásul nem kell találgatni, hogy hány példányt kell legyártania egy termékből egy adott régió vagy akár az egész világ számára.

Képaláírás: Tigris-MkII nyomtatási eredmény: Közelkép Tigris-MkII.

Másodszor, ez a környezet szempontjából is kedvezőbb lehet, ami egy másik visszatérő kérdés, amikor arról kell dönteni, hogy digitálisan nyomtassunk-e vagy sem. A kevesebb vagy egyáltalán nem keletkező hulladék manapság nagy dolog a kiskereskedelemben, és már találkoztunk néhány igen érdekes megoldással ebben a tekintetben. Néhány vállalat nagy figyelmet szentel ennek a kérdésnek, például a Houdini Half-Earth projekt. A stockholmi székhelyű Houdini Sportswear (outdoor sportruházat) vállalat, amely azt állítja magáról, hogy a fenntartható innováció úttörője a regeneratívvá válás útján, továbbra is új utakat jár be.

A kezdeményezésük részeként feltárásra kerülő életmódbeli szempontok közé tartoznak például a következők:

• Lényegesen kisebb ruhatár, amely hosszabb ideig tart és szélesebb körű igényeket elégít ki, beleértve a szabadban töltött időt is.
• Közös szekrényhez való hozzáférés a termék-szolgáltatásként nyújtott megoldásokon keresztül, amelyek korlátlan számú tevékenységet tesznek lehetővé, miközben erőforrás-hatékonyabbak.
• Egy olyan összekapcsolt közösség részese lenni, amely lehetővé teszi a felszerelések és tapasztalatok egyenrangú megosztását, a nyílt forráskódú innovációt, valamint a tudás és a meglátások megosztását.
• A többszörös szabadtéri élmények és a természeti környezetnek való kitettség a jólétre összpontosított, ami a reklámoknak való kitettség csökkenéséhez vezetne.
• Az értékek a kevesebb anyagi fogyasztás, az aktív időtöltés és a természettel való kapcsolattartás felé tolódnak el. A motorizált mobilitás helyett a gyaloglás, a kerékpáros ingázás és a sítúrázás, valamint a helyi kalandok vagy a fenntartható utazási célpontok válnak a nyaralás preferált alternatívájává.
• Nagyobb tudatosság és magatartásváltás a kevésbé környezetterhelő és regeneratív életmód irányába.

A jelentés értékelte a Houdini rostfelhasználásának hatását, kezdve annak megértésétől, hogy a juhtenyésztés és a legeltetés hogyan befolyásolja a gyapjúruházatnak a helyi ökoszisztémák biológiai sokféleségére gyakorolt hatását, egészen az éghajlatváltozásra gyakorolt globális szintű hatásáig.

„A stockholmi székhelyű Houdini Sportswear vállalat a körkörös termelésre való folyamatos és innovatív összpontosításával továbbra is új utakat nyit a ruhaiparban. Az egyes kollekciók ruhadarabjait úgy tervezték, hogy maximalizálják a felhasználói élményt, a kényelmet és a funkcionalitást, a fenntarthatósággal és az újrahasznosítással kombinálva. A következő lépést megtéve a Houdini mostantól komposztálja a viselt ruhákat, és zöldségeket termeszt, amelyeket az ünnepelt séf, Sebastian Thureson által összeállított egyedi fine dining menühöz használ fel.”

A Virtue, a Vice kreatív ügynökség egy AR pólót fejlesztett a skandináv divatáru-kiskereskedő, a Carlings számára. A „The Last Statement T-shirt”-et az Instagram új célkövetési funkcióján keresztül lehet beolvasni. A póló ‘kiterjesztett valóságban’ megjelenő lenyomata életre kel, és folyamatosan változik, mivel mintegy 100 lenyomathoz kapcsolódik. Egy fizikai pólót vásárolsz, de folyamatosan hozzáférhetsz egy új politikai nyilatkozathoz. Mivel személyenként csak egy darabot érint, különösen fenntartható ötletnek számít.

Fenntarthatóság

„Már alig várom azt a napot, amikor normális lesz, hogy egy boltban a régi kedvenc pólódat egy újrahasznosított pólóra cserélheted, amely mások régi kedvenc pólóiból készült” – nyilatkozta Michael Natenshon, a Marine Layer, a San Franciscó-i székhelyű, puha pólóiról ismert divatmárka alapítója és vezérigazgatója. „Van egyfajta költészet abban a tudatban, hogy a pólód egy másik pólóból született újjá.”

A Marine Layer nemrégiben egy új, Re-Spun nevű férfi és női pólókollekciót dobott piacra, amely 50%-ban újrahasznosított pamutpólókból és 50%-ban más, fenntartható módon előállított, újrahasznosított és szűz szálakból készült. A márka egy alicantei (Spanyolország) textilgyárral működött együtt, amely egy új újrahasznosítási technikát fejlesztett ki, amely nem igényel vegyszereket, festékeket vagy akár vizet. A Recover gyár gyakorlatilag bármilyen ruhadarabot képes feldolgozni, hogy a benne lévő szálakat visszanyerje. A Marine Layer elsősorban a pólókra akart koncentrálni, részben azért, mert a céget leginkább erről ismerik.

Képaláírás: tyúkM-kulcs eredmények zöld.

Natenshon felismerte, hogy az első kollekció nagy része arról szólt, hogy a fogyasztókkal megismertesse a pólók és talán tágabb értelemben minden más ruhadarab előállításának körforgásos rendszerét. „Úgy gondoltuk, hogy könnyebb lesz úgy elmondani a történetet, hogy egyetlen ismerős tárgyra, például egy pólóra összpontosítunk” – nyilatkozta.

Gyakorlati oka is volt annak, hogy a vásárlók érdeklődését felkeltsük a pólók újrahasznosítása iránt. A Re-Spun kollekció esetében a Marine Layer a vásárlókra támaszkodott, akik a nyersanyagot biztosították, ezért fontos volt, hogy éreztessük velük, hogy részük van a folyamatban. Ez egy okos meglátás. A fogyasztók egyre inkább aggódnak a bolygóért, és keresik a módját annak, hogyan csökkenthetik környezeti lábnyomukat.

A Marine Layer felhívását követő első 48 órában több mint 5000 pólót küldtek be. A vállalat eddig 75 000 pólót gyűjtött össze, és naponta újabbak érkeznek, ami új lehetőségeket nyit meg. Natenshon elmondta, hogy ezeknek az ingeknek a 40%-a olyan emberektől származik, akik korábban soha nem vásároltak a Marine Layer-től, vagyis a Re-Spun program mellékhatása, hogy új embereket ismertet meg a márkával.

Nagy volumenű termelés

Eközben a nagyobb digitális nyomtatók fokozatosan felváltják a szitanyomtatókat a területen. Ezek még mindig tekercseket nyomtatnak, de a nyomatok mások, jóval kevesebb méter és más minták, inkább megrendelésre készülnek, és többnyire néhány száz darabot nyomtatnak a korábbi több tízezer darab helyett, amit a szitanyomóktól kaptak.

Egyes rendszerek lehetővé teszik, hogy mechanikusan több réteg szövetet vágjanak egy asztalon. Ezek a gépek teljesen programozhatók, és különböző mintákat vágnak a kívánt számban és méretben. Egy olyan cég, mint a Zara, amelynek számos üzlete van szerte a világon, hetente felméri, hogy egy adott mintából mely méreteket adták el, és ezt az adatot visszaküldi a gyártónak. A végső fázisban a mintákat egy varrodába szállítják, amely szabályozási és tervezési címkékkel látja el, majd becsomagolja a ruhákat, és elküldi a márka elosztóközpontjába. Mivel ez a módszer feltételezi, hogy a forgalmazási központ közelebb van a végső fázishoz.