
Debbie McKeegan az e-kereskedelem növekedéséről a kiskereskedelemben és az online jelenlét fontosságáról beszél. Debbie megosztja az ágazatban rejlő kihívásokat és lehetőségeket is.
Az elmúlt néhány év számos meglepetést, kihívást és lehetőséget tartogatott. Ezek mindegyike új területekre terelte iparágunkat és annak érdekeltjeit. Ezek közül a legnagyobbat az e-kereskedelem növekedése és a kiskereskedelem új kereskedelmi környezetének kialakulása jelentette. Függetlenül attól, hogy milyen iparágat szolgálunk ki – az online az új off – és a digitális tér minden képzeletet felülmúlóan gyorsul.
Az új termékek bevezetésével egy új világban találjuk magunkat – egy olyan digitális világban, amely gyorsabban fejlődik, mint más támogató technológiák és csővezetékek. A digitális térben – a termékek virtuálisak – offline jönnek létre online használatra. E technológia nagy része a játékiparból fejlődött ki, de alkalmazása és az e-kereskedelmi kiskereskedelemre gyakorolt hatásai óriásiak, és az online divatfogyasztóknak nagy elvárásai vannak.
Képaláírás: A nem helyettesíthető tokenek olyan termékek, amelyek csak digitális formában léteznek. Sokféle formát öltenek, a művészettől a divatig, és azért léteznek, hogy egy új online portált – a Metaverse-t – díszítsék. Képhitel: The Fabricant
Először Michaela Larosse-zal, a The Fabricant munkatársával beszélgettem (a podcastot itt hallgathatod meg) a tavalyi NFT-ről. Mi az az NFT, kérdezhetnéd? Az NFT kifejezést itt egy teljesen új univerzumba való belépési pont meghatározására használom – a nem helyettesíthető tokenek olyan termékek, amelyek csak digitális formában léteznek. Sokféle formát öltenek, a művészettől a divatig, és azért léteznek, hogy egy új online portált – a Metaverse-t – díszítsenek. A Metaverse-ben bármi lehetséges. De minden hype mögött egy robbanásszerűen fejlődő kiskereskedelmi környezet áll, ahol az NFT-k és a digitális ikrek gyakran fizikai termékként is elérhetőek, ami egy új hibrid a terméktervezők számára, és itt jönnek képbe a gyártástechnológia új kihívásai.
Miközben az e-kereskedelem fellendülése sokak számára hihetetlen kereskedelmi sikert hozott, ez a környezet tele van működési akadályokkal és gyártási problémákkal.
Az online kiskereskedők számára azonban a legnagyobb problémát a visszaküldések jelentik. Az eladott termékek hihetetlenül nagy, 30-40%-át küldik vissza. Ez nem meglepő az iparág számára, és az online árréseket ennek megfelelően igazítják ki. Azonban – még mindig hatalmas mennyiségű hulladékot gyártunk. Ez nem raktárkészlet – ez már igény szerinti hulladék. A visszaküldött termékek nagy része nem minősül újraértékesítésre alkalmasnak, és testreszabás esetén sem lesz viszonteladói értékük, mivel nem lehet őket továbbértékesíteni.
Ha a divatszakmát nézzük, a visszaküldés leggyakoribb oka a helytelen méretezés. A második a rossz szín, és ma erre fogunk összpontosítani. A rossz színkezelés hatását kezelni és megoldani kell, ha valóban át akarunk állni az igény szerinti gyártásra, és pontosan le akarjuk másolni a digitális ikerpárt.
Milyen hatással lesz a jövőben az e-kereskedelem a színkezelésre? E kérdés megválaszolása érdekében számos iparági szakértőhöz fordultunk, hogy kikérjük véleményüket a színkezeléssel kapcsolatos kérdésekről, amelyek előtérbe kerülnek, amint iparágunk átáll az online értékesítésre irányuló, igény szerinti gyártásra. Ha javítani tudjuk a színpontosságot, közelebb kerülünk a fogyasztói elvárásokhoz – és csökkentjük a visszáru mennyiségét.
Először is beszélgettünk Mike Scruttonnal az Adobe-tól, és megkérdeztük, mit gondol erről a témáról:
„Egy olyan digitális világban, ahol a fogyasztó egy weboldalról vásárol egy ruhadarabot, anélkül, hogy látná és felpróbálná azt vásárlás előtt, és ahol a ruhadarab „igény szerint” készül, elengedhetetlen, hogy a vásárló elégedett legyen az eredménnyel. A színeknek (és az illeszkedésnek) meg kell felelnie a vásárló elvárásainak, ha el akarjuk kerülni a visszaküldéseket, amelyeket nem tudunk majd továbbértékesíteni, ha a ruhadarab „megrendelésre készült”.
A színszabványokat az egész tervezési és gyártási folyamat során használni kell, és jelenleg a legmegbízhatóbb módja annak, hogy megmutassuk a vásárlónak, mit fog kapni, az, hogy a ruhadarabokból azonos színszabványokkal mintákat készítünk, és lefényképezzük őket – a fényképeket megmutatjuk a vásárlónak.
A jövőben lehetséges a színszabványok 3D-s szimulációja, de ezekre csak akkor támaszkodhatunk, ha előbb fizikai mintákkal hasonlítjuk össze őket. A színszabványok spektrális meghatározásukkal történő leírása segíteni fog, amint a végponttól végpontig tartó csővezetékek minden fázisban támogatják ezeket”.
Beszélgetésünkben Louis Prestia Pantone munkatárssal, aki kifejtette: „Az e-kereskedelem hatása a színkezelésre még nem igazán alakult ki. Azt gondolnánk, hogy az online vásárlók online vásárolnak termékeket, és elégedetlenek a fizikai termék színhűségével, az online megjelenítéssel, de ez nem igazán történt meg. Ez talán azért van, mert a vásárló még mindig annyira el van ragadtatva az e-kereskedelem és az ingyenes szállítás gondolatától – de valószínűleg a legtöbb e-kereskedelmi csatorna ingyenes visszaküldési politikája miatt is csökkent.
Louis folytatta: „Itt nagy lehetőség rejlik, hiszen ha az e-komm megjelenése színkezelhető lenne, és a vásárló a fizikai termék megtekintésekor jobb színmegfelelést tapasztalna. Ez megspórolná a kiskereskedőnek a visszaküldés költségeit, és arra ösztönözhetné a vásárlót, hogy többet vásároljon az adott e-kommunikációs viszonteladótól, mert megbízik a színegyezésben.”
Képaláírás: Ingi Karlssont, a Spot Nordic ügyvezető igazgatóját kérdeztük: Tudjuk-e jelenleg kalibrálni az online nézés színélményét? „Csak akkor, ha a szabványos sRGB színtérbe illeszkedő színeket használ”. Képhitel: Spot Nordic
Ingi Karlssont, a Spot Nordic ügyvezető igazgatóját kérdeztük: Tudjuk-e jelenleg kalibrálni az online nézés színélményét?
„Csak akkor, ha olyan színeket használ, amelyek a szabványos sRGB színtérbe illeszkednek – amely ma az online megtekintés szabványos színtere, – amelyet a legtöbb digitális kijelző képes megjeleníteni, – még az okostelefonok kijelzői is. Ha olyan digitális színeket használ a márkája számára, amelyek kívül esnek az sRGB színtéren, akkor a nézők túlnyomó többsége számára csak helytelen színt fog kapni, amennyiben azt online közzéteszi a weboldalán vagy a webshopjában = a legtöbb néző nem fogja látni a tényleges színt, amíg meg nem kapja a fizikai terméket. A jövőben egyre több egyedi termékkel egyre nagyobb szükség lesz arra, hogy a monitoron vagy a VR/AR-szemüvegen látott színeknek nagyon pontosan meg kell egyezniük a fizikai termékkel, amelyet megkap.”
Nick Langforddal, az AVA CAD CAM LTD vezérigazgatójával beszélgetve ugyanebben a témában megkérdeztük, hogy lehetséges-e jelenleg az online szín/eladási élményünk kalibrálása?
„A technológia létezik, de nincs széles körben elterjedve. Ahhoz, hogy egy számítógép-monitort úgy kalibráljunk, hogy a színeket ésszerűen pontosan lehessen megjeleníteni, általában színkezelő szoftverre, a monitoron megjelenő színek mérésére alkalmas spektrofotométerre és egy megfelelően ellenőrzött környezeti fénykörnyezetre van szükség. Sok textilgyártó rendelkezik ezzel a technológiával, és már használja is azt a B2B kommunikációra az ellátási lánc többi tagjával. Nem valószínű azonban, hogy a fogyasztók felé történő pontos színkommunikációra használják, mivel azt feltételezik (szinte biztosan helyesen), hogy a legtöbb fogyasztó kalibrálatlan monitoron vagy mobiltelefonon nézi majd az áruját”.
Képaláírás: Nick Langfordot kérdeztük: Mit tartogat a jövő a színtudomány és az ipari textilgyártás számára?
Nick megjegyzései egybevágtak a saját gondolataimmal és tapasztalataimmal ebben a témában, vagyis – iparágként nem igazítjuk színben virtuális termékeinket az online értékesítéshez, nem felelünk meg a fogyasztói elvárásoknak, és ezért hulladékot kell gyártanunk.
De az előrelépés a láthatáron van – kérdeztük Nick Langfordot: Mit tartogat a jövő a színtudomány és az ipari textilgyártás számára?
„Első lépésként arra számítanék, hogy a kalibrált kijelzők egyre gyakrabban jelennek meg az értékesítési pontokon – lehetővé téve a vásárlók számára a virtuális katalógusok pontos színekkel történő megtekintését. A távolabbi jövőre nézve azt várom, hogy az „önkalibráló” számítógépes monitorok elérhető áron elérhetővé válnak a fogyasztók számára.
Összefoglalva tehát úgy tűnik, hogy részben megvan a technológia, de nincs meg a kereslet. A virtuális színkalibráció az online termékmásoláshoz még gyerekcipőben jár, és még messze vagyunk attól, hogy kiszámítsuk a rossz színkezelés valódi költségeit. De most már van egy új kategóriánk a Metaversumban – a virtuális. Akár virtuális, digitális vagy hagyományos – most már három különböző színszabvánnyal rendelkezünk, amelyeket a következő néhány évben össze kell hangolnunk, ha reménykedni akarunk a pazarlás csökkentésében.