Szabályozási iránymutatás: Kiterjesztett gyártói felelősség

A kiterjesztett gyártói felelősségvállalás (EPR) mostantól hatályos. Mit jelent ez a nyomdaiparban dolgozók számára? Rachel England fenntarthatósági tanácsadó ismerteti mindazt, amit tudni kell.

A kiterjesztett gyártói felelősség (EPR) rendszer a háztartási hulladék kezelésének költségeit a csomagolóanyag-gyártókra hárítja. Ennek célja a körforgásosabb gazdaság megteremtése azáltal, hogy a gyártókat arra ösztönzi, hogy csökkentsék a csomagolóanyagok használatát, és tegyenek lépéseket annak érdekében, hogy az általuk használt csomagolóanyagok könnyebben újrahasznosíthatók legyenek. Az EPR keretében a gyártóktól azt is elvárják, hogy ambiciózus újrafeldolgozási célokat teljesítsenek, és egyértelmű újrafeldolgozhatósági címkézéssel támogassák a fogyasztói fellépést.

Az Egyesült Királyságban az EPR a korábbi brit csomagolási hulladékokra vonatkozó rendeletek reformja (nem összetévesztendő a műanyag csomagolási adóval), amelyet fokozatosan vezetnek be, és 2027-ig teljes mértékben bevezetik. A rendszert 2025 januárja óta egy új, PackUK nevű adminisztrátor felügyeli, amelyet az Egyesült Királyság Környezetvédelmi, Élelmezési és Vidékügyi Minisztériuma (Defra) működtet a négy brit nemzet nevében (Walesben PecynUK néven).

Az EPR jelentési bonyolultsága kihívást jelenthet a nyomdák számára, főként azért, mert a megfelelés az ellátási láncok és folyamatok teljes és részletes felügyeletén múlik. George Atkinson, a Valpak EPR-megfelelőségi szolgáltató politikai vezetője szerint a nyomdák különleges helyzetben vannak, mivel nem mindig egyértelmű, hogy milyen csomagolási kötelezettségük van.

„Ők az ellátási lánc közepén helyezkednek el, és az EPR olyan adatokat igényel, amelyeket sok vállalkozás nem gyűjt központilag, így ez valódi adminisztratív terhet jelent” – mondja. „És annak ellenére, hogy a kormány sok információt terjeszt az EPR-ről – és tapasztalataim szerint a rendszerrel kapcsolatos ismeretek az ágazatban nőnek -, az üzleti költségek növekednek, így az EPR egyre hátrébb szorul a szervezetek napirendjén.”

Mindazonáltal kritikus fontosságú, hogy a nyomdák tegyenek lépéseket kötelezettségeik teljesítése érdekében, különösen mivel az első jelentéstételi határidő már lejárt. „Ez nem a „nem történt baj, nem történt baj” esete lesz” – mondja Atkinson. „Arra számíthatunk, hogy a környezetvédelmi ügynökségek valamilyen formában végrehajtást fognak alkalmazni azokkal szemben, akik nem tartják be az előírásokat, legyen szó akár pénzbírságról, akár teljes büntetőeljárásról.”

Tekintettel az EPR-jelentések összetettségére, sok vállalkozás – köztük a nyomdák is – a megfelelési rendszerekhez fordul segítségért. Atkinson szerint az Egyesült Királyságban mintegy 20 megfelelési rendszer működik, amelyek a csomagolóanyag-gyártók 97%-át támogatják a hulladékkezelési kötelezettségük teljesítésében. Ezek a rendszerek meghatározzák és benyújtják a jelentéstételi adatokat, és biztosítják a díjak megfelelő befizetését.

A megfelelési rendszerek a termelőknek pénzt és időt is megtakaríthatnak. „Általánosságban elmondható, hogy a termelők körülbelül 30%-ot…