Az 1980-as évek óta a kontúrvágott matricák voltak az első digitális nyomtatási alkalmazások, amelyek elterjedtek. Sonja Angerer feltárja a Print and Cut történetét, mai jelentőségét és azt, hogy hogyan fejleszthető a jövőben.

Ma sok nyomtatási és vágási alkalmazás csupán árucikk. 1980-ban érkezett Európába a plotterek és vágó plotterek első hulláma, akkoriban ezek csúcstechnológiának számítottak. Sok gép Japánból származott, és meglehetősen drága volt, de a betűtípusok és formák kimeneti tartománya nagyon korlátozott volt.

Ettől függetlenül ezek a korai plotterek azonnal sikeresek lettek, és számos helyi vállalkozás alapját képezték, a matricagyártástól az autófóliázási szolgáltatásokig. A grafika történetében először vált lehetővé, hogy a digitális adatok nyomtatás vagy kivágott forma formájában azonnal valósággá váljanak, anélkül, hogy drága vágó- és nyomólemezekre lett volna szükség. A számítógépek és a számítási teljesítmény egyre szélesebb körben elérhetővé vált, a plotterek és vágógépek bármilyen alakzat kivágására képesek voltak.

A „Nyomtatás és vágás” azonban még mindig csak a rugalmas hordozókra korlátozódott. A munkafolyamat, még ha „digitális” is, még mindig nagyon sok kézi munkát igényelt, mivel a nyomtatott lapot át kellett vinni a vágógépre, a vektoralapú vágási vonalakat be kellett tölteni a gépbe, és egy meglehetősen bonyolult folyamat során hozzá kellett igazítani a nyomtatott anyaghoz.

Gyorsan előre a 2010-es évekbe, a síkágyas nyomtatás egyre népszerűbbé vált. A merev hordozókhoz való UV-hőkezelő festékek széles körben elérhetővé váltak, a kontúrvágásos alkalmazások széles választéka nagyon népszerűvé vált a nyomtatási vásárlók körében. A digitális vágó- és maróasztalok, pl. a Zünd vagy az Esko cégektől, 2000 óta széles körben elérhetőek voltak a különböző iparágak számára. A lézervágógépeket már használták a táblakészítésben, mivel a perzsepszis vágásakor tiszta, polírozott élekkel rendelkeznek. Ezek a motoros X/Y vágó- vagy lézerfejjel ellátott vákuumasztalok szinte bármilyen anyagba vágást lehetővé tettek, beleértve a hablapokat és a méhsejteket is.

Nyomtatási és vágási alkalmazások akkor és most

Még a korai tekercs- vagy lapvágó plotterekkel is sokféle fehér, nyomtatott és színes vinilt terveztek gyönyörű alkalmazásokba, mint például matricák, címkék, versenycsíkok és csomagolások autókhoz, valamint feliratokhoz. Amikor a digitális vágógépekhez elérhetővé vált a flock és a flex fólia, a vágógépek a ruhadíszítés új világát nyitották meg.

A mai nagy teljesítményű digitális vágóasztalokkal a legkülönfélébb tárgyak, például kis példányszámú vagy egyedi POS-alkalmazások, csomagolások, sőt, akár bútorok gyártása is lehetséges. Körülbelül 5 évvel ezelőttig azonban ez főként félautomatizált folyamat volt. Ezért sok nyomdának nagyon nagy befejező részlegeket kellett fenntartania, magas munkaerőköltségek mellett.

De mivel a haszonkulcsok csökkentek és az átfutási idők rövidültek, az automatizálás első hulláma végigsöpört a nyomtatási és vágási munkafolyamatokon. A fő cél az volt, hogy a vágóvonalat „újra összeházasítsák” a nyomtatással, ami azt jelenti, hogy nincs szükség emberi beavatkozásra. Ennek mintájául a nyomtatás és vágás kombinált gépek szolgálhattak, mint például a Roland DG TrueVis sorozat, mivel a nyomtatott tekercses anyagot a nyomtatóban lehet kontúrra vágni, nincs szükség időigényes be- és kirakodásra.

A Print and Cut automatizálás második hullámában mozgó szalagfelületű vágóasztalok kerültek bevezetésre. A legtöbb digitális nyomtatómárka számára elérhetővé váltak a merev adathordozókhoz való rakodó- és kirakodóeszközök, valamint a vágóasztalok is. Az olyan cégek, mint a Mutoh és a HP, „Print 2 Cut” megoldásokat vezettek be a tekercsről tekercsre történő gyártáshoz, amelyek két gépet, egy nyomtatót és egy vágót tartalmaznak, és nagyon szoros integrációval rendelkeznek. Ma már szinte bármelyik RIP képes átadni a vágási vonalakat egy tekercsről tekercsre vágógépnek vagy vágóasztalnak.

A nyomtatás és vágás automatizálásának újabb és újabb hullámai

2018 során a nyomtatás és vágás automatizálásának harmadik hullámában olyan gyártók, mint az Océ és a Zündint, olyan együttműködő robotokat vezettek be, amelyek az ember mellett dolgoztak az ismétlődő és szükséges feladatokban, mint például a kontúrvágott áruk összegyűjtése az asztalokról és formák szerinti válogatásuk különböző kosarakba.

Ma a nyomtatás és vágás negyedik hulláma a teljes nyomtatási termelés automatizálására összpontosít. Úgy tűnik, hogy Közép-Európában a nyomdaipari gyártás a teljesen digitálisan iparosított folyamatra való áttérés folyamatában van. Ez a vállalat honlapjától kezdve az ajánlatkezelésen át az adatszolgáltatáson, a nyomdai előkészítésen, a nyomtatáson és a befejezésen át a logisztikáig és a számlázásig terjed. Az olyan szoftvercsomagok, mint a Caldera Nexio és StreamLive, a HP Site Flow vagy az EFI Fiery Workflow Suite segítik ezt a folyamatot. Sok vállalat azonban egyéni megoldásokba is beruház, amelyek a már meglévő szoftverpontjaikat egyetlen egységes és magasan automatizált munkafolyamatba kapcsolják.

Hogyan néz ki a nyomtatás és a vágás jövője?

Mivel számos B2B alkalmazás iránt még legalább néhány hónapig alacsony a kereslet, a Print and Cut képes lesz csillogni azzal az egyedülálló képességével, hogy „valódi tárgyakat” állít elő, amelyek könnyen értékesíthetők a végfelhasználók számára. Az autó- és faldekorációtól kezdve a matricákon, ruhákon és dobozokon át a személyre szabott ajándékokig és bútorokig rengeteg lehetőség kínálkozik a kis példányszámú vagy akár egyedi, magas árrésű alkalmazások számára.

A webáruházak minden eddiginél könnyebbé teszik a vásárlók elérését a világ minden táján. Ez azt jelenti, hogy az okos nyomtatási és vágási alkalmazások nemcsak a nyomdáknak kínálnak lehetőséget a válság idején való alkalmazkodásra és túlélésre. Emellett rendkívül jövedelmező új üzleti lehetőségek széles körét teszik lehetővé.