Laurel Brunner szerint a nyomdaiparnak fel kell ismernie mind a szoftver-, mind az anyaginnováció értékét, és hajlandónak kell lennie fizetni érte. A szoftver, bár nem kézzelfogható, növeli a hatékonyságot és csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást. Bár jelenleg az anyagtudományok dominálnak, a K+F-költségek minden fejlesztés velejárói. A prémiumfizetés biztosítja a folyamatos fejlődést, ami az iparág fejlődésének és fenntarthatóságának javát szolgálja.
Joggal mondhatjuk, hogy a nyomdaiparban dolgozó, bizonyos korú emberek kissé összezavarodhatnak a szoftverekkel kapcsolatban. Ez nem meglepő: a szoftver láthatatlan, ez olyasmi, amire azt mondják, hogy rendelkeznie kell vele, ha a lemezkiadó hatékonyan akar működni. A szoftver létfontosságú a digitális nyomdagéphez, és a beérkező PDF-ek ellenőrzéséhez, a munkafolyamatok és a munkasorok kezeléséhez stb. szükséges. Az informatika általában és a szoftverek különösen megkönnyítik a munkát. A szoftver olyan szolgáltatásokat nyújt, amelyek értéke nem könnyen számszerűsíthető. Ez sok nyomdatulajdonos számára zavaró lehet, de a szoftverek hatékonysága a hatékonyságnövelés révén folyamatosan csökkenti a nyomtatás szén-dioxid-kibocsátását.
Fizeted az árát, és vállalod a kockázatot, ahogy mondani szokták. Nyilvánvaló, hogy a fizetett árnak azon az értéken kell alapulnia, amelyet a technológia nyújt az Ön vállalkozása számára, és azon, amit Ön megengedhet magának. De amellett, hogy a termék mit nyújt a pénzéért, a fizetett árnak tükröznie kell a szolgáltatótól kapott támogatás és szolgáltatás értékét is.
A szoftverfejlesztés már régóta a legnagyobb gondot jelenti az előnyomdaiparban, és évtizedek óta örömmel fizetünk érte. Ez talán azért volt így, mert az emberek nem értették teljesen annak működését és árnyalatait, amit megvásároltak. Végül is a szoftvereket nem lehet literenként vagy négyzetméterenként árazni, ahogyan azt a hordozók, a festékek és a lemezek esetében lehet. Manapság azonban a szoftverek fejlődése és az innovációk háttérbe szorulnak a nyomólemezek és a tinták, valamint az anyagtudomány fejlődése mögött, ami szintén hozzájárul a nyomtatás környezeti hatásainak csökkentéséhez.
Ha egy pillantást vetünk a szaksajtóra, láthatjuk, hogy az anyagtudomány egyértelműen az a terület, ahol minden akció zajlik. A lemezeket és tintákat könnyű összehasonlítani, így az árharcok sokkal gyakoribbnak tűnnek, mint korábban. A lemezek, tinták vagy hordozók árán való civakodás egyszerűbb a kézzelfogható anyagok esetében, amelyek árazása nem lehet átláthatatlan vagy zavaros. Az anyagokat könnyebb összehasonlítani, mint a szoftvertermékeket, de nem szabad elfelejtenünk, hogy mind az anyagok, mind a szoftverek esetében a kutatás és fejlesztés (K+F) költségei beépülnek. A szoftverek esetében adott volt, hogy fizetni kell a frissítések és a funkcionalitásfejlesztések fejlesztéséért, és ugyanez igaz a lemezekre, tintákra és hordozókra is, különösen, ha ezek a fejlesztések csökkentik az iparág szén-dioxid-kibocsátását. Készüljön fel tehát arra, hogy egy kicsit többet fizet az Ön által vásárolt anyagok folyamatos fejlődésének biztosításáért. A K+F az egyetlen módja annak, hogy iparágunk folyamatosan fejlődjön és haladjon előre, legyen szó akár a preflight szoftverek fejlesztéséről, akár egy még fel nem talált képalkotó rendszerről.