Az ipari nyomtatás a termékek díszítésére vagy a nyomtatásnak a gyártásba való integrálására vonatkozó tágabb értelemben vett kifejezés. Ide tartozik a közvetlen tárgyra történő személyre szabás és az olyan funkcionális alkalmazások, mint a csempékre vagy csomagolásokra történő nyomtatás. Ez a piac az olyan technológiákkal bővül, mint a tintasugaras nyomtatás, amely lehetővé teszi az igény szerinti gyártást és testreszabást.
Sok széles formátumú nyomtatógyártó az ipari nyomtatást potenciális új piacnak tekinti, de nincs igazi definíciója annak, hogy mit jelent az ipari nyomtatás, ami viszont megnehezíti a nyomtatási szolgáltatók számára, hogy pontosan lássák, hol rejlenek ezek a lehetőségek. Ez azért van, mert az „ipari nyomtatás” kifejezés inkább egy olyan gyűjtőfogalom, amely több különböző piaci területet takar. Egyes esetekben csupán arról van szó, hogy a meglévő nyomtatási szolgáltatásokat új ügyfeleknek kell értékesíteni, más esetekben viszont a nyomtatási technológiában kell változtatni, jellemzően új tintaformulákat kell alkalmazni, míg megint mások inkább a nyomtatás más gyártási folyamatokba történő integrálásáról szólnak.
Még az „ipari” szónak is különböző jelentése van a különböző emberek számára. Egyesek számára az „ipari” a szép ellentéte, és a légkörbe hulladékot okádó kémények képét idézi fel. A nyomdaiparban inkább funkcionálisabb dolgot jelent, mint grafikai műalkotást. Bizonyos kontextusokban azonban az ipari robusztust vagy keményen dolgozót jelent. Általában az ipari termékektől hosszabb élettartamot, kevesebb meghibásodást és kisebb karbantartási igényt várunk el. Ez valószínűleg a grafikai piacra is át fog szűrődni, mivel egyre több széles formátumú berendezést használnak ipari környezetben.
Az ipari nyomtatás egyes meghatározásai azt sugallják, hogy az ipari nyomtatásnak mindenre vonatkoznia kell, ami nem csak a papírra nyomtatásra, hanem az általános kereskedelmi munkákon kívül minden másra, valamint a könyv-, magazin- és újságnyomtatásra is. Mivel azonban a széles formátumú nyomtatásban a legtöbb esetben ritkán használnak papírt, ez a meghatározás egyszerűen túl szűkszavú.
Ehelyett nagyjából kétféleképpen gondolhatunk az ipari nyomtatásra. Az első alapvetően a termékek díszítésének módja. Ez azt jelenti, hogy már legyártott termékeket veszünk, és egy későbbi szakaszban egy extra nyomtatott elemmel látjuk el őket. Számos olyan Direct-to-Shape nyomtató létezik, amelyet hengeres tárgyakra, például poharakra, palackokra vagy akár gyertyatartókra való nyomtatásra terveztek. Az Inkcups például a Helix termékcsaládot forgalmazza, amelyek mindegyike legfeljebb 305 mm hosszúságú tárgyakat képes nyomtatni, de 218 mm-es nyomtatási felülettel. Az Amica gyártja a 3Sixty termékcsaládot, amely 40 mm és 120 mm közötti átmérőjű palackokat, valamint 110 és 270 mm közötti hosszúságú palackokat kezel, bár a maximális nyomtatási hossz 220 mm.
Ezekhez a DtS nyomtatókhoz egyre több kis méretű síkágyas nyomtató társul, amelyek kis tárgyakra, például okostelefon-tokokra vagy ceruzatartókra nyomtathatnak, de ugyanígy használhatók kis gépalkatrészek grafikával való ellátására is. A Mimaki, a Mutoh és a Roland DG számos nyomtatót fejlesztett ki A3-as és A1-es méret között, hogy segítse a nyomdai szolgáltatókat a promóciós és ipari piacokon való terjeszkedésben. Az Epson egy még kompaktabb készüléket készít, a SureColor V1000-et, amelyet úgy terveztek, hogy a kiskereskedelmi környezetben a pulton ülve, igény szerinti személyre szabott nyomtatáshoz használható legyen. A4-es méretű nyomtatólemezzel rendelkezik, és képes olyan kisméretű tárgyakra nyomtatni, mint például a hűtőmágnesek. Az Azon árulja a Matrix Monster Jet-et, amely akár 1 m magas tárgyakra is képes nyomtatni, és olyan tárgyak díszítésére szolgál, mint a bőröndök vagy akár a mosógépek.
Egyelőre ezek a nyomtatók főként lapos vagy nagyon enyhén ívelt tárgyakra nyomtatnak, bár egyesek felszerelhetők egy opcionális szerkezettel is a hengeres tárgyak forgatására. Ahogy azonban ez a piac növekszik, valószínűleg egyre több olyan direkt tárgyra nyomtatót fogunk látni, amelyek képesek összetett formák kezelésére. Az Epson például nemrég fedte fel, hogy olyan DtS-nyomtatót fejleszt, amely hattengelyes robotkarral forgatja a kis tárgyakat, hogy azok különböző aspektusait a nyomtatófejek elé tárja.
Mindegyik nyomtató UV tintát használ LED-es hőkezelővel kombinálva. A szabványos tintakészletek a cián, magenta, sárga és fekete színnel kezdődnek, de általában fehér és lakk színt is tartalmaznak. Egyesek rendelkeznek egy extra csatornával is az alapozóhoz, ami kibővítheti a nyomtatható felületek körét.
Létezik azonban egy olcsóbb, rugalmasabb megoldás is az UV DtF nyomtatók formájában. Ezek egy transzferfilmre nyomtatják a grafikát, így a nyomtatás később felhelyezhető a tárgyra. A legtöbb nyomtató CMYK-t használ, de az RS Pro az idei nyári Fespa Global kiállításon bemutatott egy hasznos modellt, amely tartalmaz egy extra hengerrel ellátott fóliaeffektusok, például arany vagy ezüst nyomtatásához.
Az ipari nyomtatás második típusa az, amikor a nyomtatás egy gyártási folyamat része, amely a termék elkészítéséhez szükséges. Ez jelentheti a használati utasítások nyomtatását egy termékre, vagy egy vonalkód nyomtatását a nyomon követési és nyomon követési célokra. Az ilyen típusú nyomtatás egy része korábban címkéket tartalmazott, de a tinták fejlesztése lehetővé tette, hogy ezeket az információkat közvetlenül a termékekre nyomtassák, így a címkézési lépés és a vele járó hulladék kiküszöbölhető.
A nyomtatást funkcionálisabb célokra is használják, például nyomtatott elektronikára vagy membránkapcsolók gyártására, vagy akár padlóburkolatok és munkalapok nyomtatására, ahol elég rövid sorozatú, igény szerinti munka van ahhoz, hogy a tintasugaras nyomtatás használata indokolt legyen. Aztán ott van a kerámialapok gyártása, amelyet szinte teljes egészében digitálisan nyomtatnak, mivel a tintasugaras nyomtatás érintésmentes jellege segít elkerülni a költséges töréseket. A kerámialapok piacának digitalizálására való törekvés közvetlenül vezetett a modern nyomtatófejek recirkulációs csatornáinak kifejlesztéséhez, ami megkönnyítette a funkcionálisabb tinták sugárzását, mind a grafikai, mind az ipari nyomtatásban.
A csomagolási nyomtatás ipari nyomtatásnak is tekinthető, különösen mivel egyre gyakoribb, hogy a gyártók a csomagolást házon belül készítik el. Egyes csomagolások tisztán funkcionálisak, mint például a kódolás és a jelölés, amelyek tartalmazhatnak egészségügyi figyelmeztetéseket, valamint a termék és a csomagolás újrahasznosítására vonatkozó információkat is. De sok grafika is található a csomagoláson, amely a termékmarketing részét képezi, és a dobozoktól kezdve a konzervdobozokig, palackokig és fedelekig mindent tartalmazhat.
Egyes textilnyomdák ipari nyomtatásnak is minősíthetők, különösen a lakberendezési piacon. Az olyan termékek, mint a függönyök, paplanhuzatok, szék- és kanapéhuzatok, az eredeti gyártás részeként mind nyomtatásra kerülnek. Ma ennek nagy részét rotációs szitanyomógépekkel végzik, de egyre több a tekercses textilnyomtató, köztük számos egymenetes tintasugaras textilnyomógép is.
A várakozások szerint a jövőben az ipari nyomtatás nagy része tintasugaras nyomtatás lesz, ami valószínűleg igaz is. A digitális nyomtatás minden bizonnyal lehetővé tette a kis példányszámú promóciókat és a személyre szabást. A digitális technológia lehetővé teszi a gyártók számára azt is, hogy kihasználják az e-kereskedelmi megrendelések javulását, és helyben és igény szerint állítsanak elő termékeket. Érdemes azonban nem elfelejteni, hogy az ofszet litográfiát és a flexográfiát, sőt némi rotációs mélynyomást is használnak bizonyos ipari nyomtatási alkalmazásokhoz, különösen, ha hosszabb gyártási sorozatról van szó. És természetesen a szitanyomást még mindig széles körben használják az ipari piacon, a különböző hordozókhoz rendelkezésre álló festékválaszték, valamint az általános sebesség és a viszonylag alacsony költségek miatt. A nyomtatási technológiától függetlenül az ipari nyomtatási piac csak most kezd megnyílni, ahogy a gyártók és a fogyasztók megismerik a lehetőségeket.