Laurel Brunner megvitatja az erőforrás-gazdálkodás és a jobb folyamatirányítás fontosságát a fenntarthatósági kezdeményezésekben érdekelt vállalkozások számára.

Nulla nettó kibocsátás 2050-re. Nulla hulladék a hulladéklerakóba. Nulla kibocsátás. Ezek mind jól hangzanak, de közvetlen cselekvés nélkül egyiknek sincs értelme. Minden fenntarthatósági kezdeményezés középpontjában az erőforrás-gazdálkodás és a folyamatok jobb ellenőrzése áll. A jó hír az, hogy mindkettő javítja a vállalkozás jövedelmezőségét, és egyben a bolygónak is segít.

A grafikai ipar szakemberei számára a folyamatszabályozás az asztali kiadványok forradalma óta az iparág középpontjában áll. Ez 1984-ben az Apple Macintosh megjelenésével kezdődött. A LaserWriter asztali lézernyomtatóval, a Linotype betűtípusokkal és a PostScript oldalleíró nyelvvel kombinálva a Mac a világ egyik legnagyobb visszhangot kiváltó újítása volt. Az Aldus Pagemaker lapkészítő szoftverének hozzáadása a digitális kommunikáció eddig nem látott modelljét hozta létre. Az Aldus és a Pagemaker ma már az Adobe mélységeiben veszett el, de mi még mindig követjük az alkalmazás alapelveit. A betűtípusok kiválasztása, az oldaltervezés és a kreatív elrendezés a mindennapok része mind a nyomtatott, mind a képernyőn megjelenő kommunikációban.

A digitális tartalom adatainak a PostScript oldalleíró nyelven keresztül történő közvetlen oldalra történő eljuttatása mindenféle pazarló és erőforrásigényes folyamatot kiiktat. Ezzel a digitális adatszolgáltatás az egész grafikai iparágat arra kényszerítette, hogy újragondolja működési módját. E felfordulás során a vállalatok kénytelenek voltak karcsúbbá és hatékonyabbá válni; kevésbé pazarlóvá. Az ezt követő években a Mac OS és az eszközök fejlődtek, a Microsoft Windows felzárkózott, és létrejött a PDF.

A grafikai üzletág rengeteg munkahelyet és üzletágat veszített el azokban az években, de a káosz rengeteg lehetőséget teremtett az új üzleti modellek számára. A zavarok következtében a nyomtatási szolgáltatások az ügyfelek szélesebb köre számára váltak sokkal elérhetőbbé, ami a nyomtatás mindenféle új alkalmazásának létrejöttét segítette elő. Akkoriban senki sem beszélt a környezeti hatások csökkentéséről, de a fenntarthatóság javulása mégis valósággá vált, mind a környezet, mind az iparág szempontjából.

Ma a konkrét környezetvédelmi célok elérését keressük a jobb folyamatok és az üzleti irányítás révén. A digitális nyomdai előkészítő technológia szilárd alapot biztosít a nyomtatott média előállítása környezeti hatásának optimalizálásához. A sikeres vállalatok esetében a beszélgetések ma már inkább arról szólnak, hogy a szervezet hogyan javíthatja környezeti hatékonyságát, mint arról, hogy a termelési rendszereket hogyan lehet fejleszteni.

A 2050-ig megvalósítandó nulla nettó kibocsátás, a hulladéklerakókba kerülő hulladék és a kibocsátás nullára való csökkentésének elérése érdekében tehát kapcsolatot kell teremteni a célok és az elérésükhöz szükséges intézkedések között. A nyomtatott sajtó ellátási láncait átfogó beszélgetésre van szükség ahhoz, hogy olyan tervvel álljunk elő, amely megzavarja a lusta gondolkodást, és a környezeti fenntarthatóságot a szervezet középpontjába helyezi.