Laurel Brunner megvitatja, hogy az alumínium nyomólemezek végtelenül újrahasznosíthatóak, ami hozzájárul a nyomtatási ipar körforgásos gazdaságához.
A nyomólemezek a legtisztább alumíniumból készülnek. Az anyag egyik legelőnyösebb tulajdonsága a körforgásos gazdaság szempontjából, hogy végtelenül újrahasznosítható, és csak minimálisan veszít a tulajdonságaiból. Ez teszi a körforgásos gazdaság lehetővé tevőjévé, különösen a grafikai iparban.
A Nemzetközi Alumínium Intézet szerint eddig több mint 1,4 milliárd tonna alumíniumot állítottak elő. Ennek több mint 75%-a még mindig termelői használatban van világszerte. A nyomdaiparban az újrahasznosított használt nyomólemezek begyűjtési aránya jóval meghaladja a 90%-ot, és sok nyomdaipari vállalat a használt lemezek hulladékként történő értékesítésével téríti meg a lemezek költségeinek nagy részét. A nyomdaipar azonban nem az alumínium legnagyobb piaca, amely eltörpül a közlekedés, az építőipar és az építőipar mellett, ahol az újrahasznosítási arány szintén 90% feletti. A különbség ezen ágazatok és a nyomdaipar között az, hogy a nyomdaipar nem használja fel az alumíniumot olyan hosszú ideig. Ezen ágazatok hosszú élettartama korlátozza az újrahasznosításra szánt hulladékok elérhetőségét, ezáltal növelve a nyomdaipar hozzájárulását a körforgásos gazdaságokhoz.
A nyomólemezekhez nagyon tiszta nyersanyagokra van szükség, de sok alkalmazásnál a tisztaság nem olyan nagy dolog. Az életciklus végén összegyűjtött hulladék elkerülhetetlenül változó minőségű, és keveredhet más anyagokkal, amelyek elrontják a tisztaságot. Ez azt jelenti, hogy bizonyos új felhasználási célokra nem biztos, hogy alkalmas, nyomólemezek készítésére pedig nem. A nagyobb értékű alkalmazások, például a könnyűszerkezetes autók esetében a jobb válogatási eljárásoknak hatékonyabb újrafelhasználást kell eredményezniük. Az alumínium iránti kereslet azonban továbbra is növekszik, és a selejt rendelkezésre állása egyre korlátozottabb.
Az alumíniumalapú csomagolásoknak is nagyban hozzá kellene járulniuk az alumínium újrahasznosításához, azonban a begyűjtés és újrahasznosítás arányai jelentősen eltérnek egymástól. Ezek az értékek az alkalmazástól és a helyi körülményektől, többek között politikai megfontolásoktól is függnek. A dobozok esetében jobb a helyzet, mint a rugalmas csomagolások esetében, de még bőven van lehetőség további javulásra.
A jó hír az, hogy a nyomdaiparnak van egy bevált modellje a használt nyomólemezek újrahasznosítására és az alumíniumnak a gyártási ciklusba való visszajuttatására. A nyomólemezek gyártói és ügyfeleik jó helyzetben vannak ahhoz, hogy az alumíniumot a lemezek általában rövid élettartamának végén vissza lehessen juttatni a rendszerbe. A szétválasztási és válogatási technológiák fejlődésével várhatóan egyre több csomagolóalumínium kerül be az újrahasznosítási ellátási láncba. A több újrafeldolgozással elkerülhető, hogy több bauxitot, az alumínium alapanyagát, kelljen kitermelni a földből, ezáltal elkerülhetővé válik mintegy 300 millió tonna CO2e kibocsátás. Az IAI becslése szerint 2018-ban 1,2 millió tonna alumíniumdoboz és egyéb merev csomagolás nem került vissza az újrahasznosítási rendszerbe, így ennek megfelelő mennyiséget ki kellett ásni. Hosszú út áll még előttünk, de legalább van egy irány.
Forrásinformációk: Ez a cikk a Verdigris Project, egy iparági kezdeményezés által készült, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a nyomtatás pozitív környezeti hatásaira. Ez a heti kommentár segít a nyomdaipari vállalatoknak naprakészen tájékozódni a környezetvédelmi előírásokról, és arról, hogy a környezetbarát üzletvitel hogyan segíthet javítani a vállalat eredményeit. A Verdigris projektet a következő vállalatok támogatják: Agfa Graphics, EFI, Fespa, Fujifilm, HP, Kodak, Miraclon, Ricoh, Spindrift, Splash PR, Unity Publishing és Xeikon.
Kép hitel: rawpixel.com / Freepik