Sonja Angerer ismerteti, hogy az ügyfelek hogyan küldik el a fájlokat a nyomtatóknak kimenetre.

A terv digitálisan, számítógépen készül, és kinyomtatva válik kézzelfoghatóvá.

A folyamat megértéséhez van egy munkafolyamat a fájltól a tintacseppig:

  • Hogyan jutunk el a tervtől a nyomtatható adatokig?
  • Mi történik a raszteres képfeldolgozóban (RIP)?
  • Milyen tényezők határozzák meg a digitális nyomtatás minőségét?

A fájlok PDF/X formátumban történő átadása ma már szabványos.

Minden a tervezéssel kezdődik. Évtizedek óta a terveket számítógépen készítik vagy analóg sablonokról szkennelik be. 2 fő tervezési fájltípus létezik, a vektoros és a pixeles. Az Adobe Illustrator, Corel Draw vagy Autocad programban létrehozott vektorgrafikák bármilyen méretre méretezhetők, mivel az objektumokat matematikai képletekkel írják le. A vektoros fájlok lehetővé teszik a nagyméretű fájl esetén is a kiváló minőségű nyomtatást.

Ezzel szemben a raszteres adatok pixelekből állnak, amelyek mindegyike meghatározott méretű és színű. Ez azt jelenti, hogy ha egy fájlt felskálázunk, a szoftver megduplázza a meglévő pixeleket, majd algoritmusok segítségével megpróbálja optimalizálni az új képet. Ma már léteznek olyan lehetőségek, mint az Adobe Photoshopban a „Képek átméretezése”, az átméretező szoftverek, például a Luminar Upscale még jobb eredményeket érhet el.

Az optimális digitális nyomtatási eredmények érdekében rövid látótávolság mellett erősen ajánlott az adatok legalább 150 ppi felbontása a tényleges kimeneti méretben, ami egy kiváló minőségű A4-es nyomtatáshoz legalább 2.480 x 3.508 pixeles fájlt eredményez. A jellemzően bizonyos távolságból megtekintett nyomatok, például a Mega Posters esetében sokkal kisebb felbontás is elegendő.

Nyomtatáshoz az adatokat ritkán küldik el a nyomtatónak natív fájlformátumban, hanem PDF-be csomagolják. A fájlformátumot az Adobe Systems fejlesztette ki, és tartalmazhat szöveget, grafikát, képeket, hiperhivatkozásokat, űrlapokat, sőt néha még hang- és videofájlokat is. Manapság a legtöbb nyomtató a PDF/X-3 formátumot kéri, mivel a profi layout- vagy tervezőszoftverek lehetővé teszik a közvetlen PDF/X-exportot (pl. Photoshop -> fájl -> save as -> Photoshop PDF).

A RIP befolyásolja a kimenetet, ezért az ICC-profilok írásakor figyelembe vesszük a RIP márkáját.

PDF-ből hasított fájlba

Egy PDF-től elvárható, hogy az oldal elemei egységesen jelenjenek meg, függetlenül az eszköztől és az operációs rendszertől. Ez azonban csak a képernyőkre vonatkozik. A tintasugaras nyomtatón kimenő PDF-ek esetében sok színes tintacseppet kell helyesen elhelyezni a PDF minden egyes eleméhez.

A hasításnál figyelembe kell venni a tintasugaras nyomtatóban rendelkezésre álló tintákat. Egy tintasugaras nyomtató csak 4 folyamatszínnel rendelkezhet, akárcsak a hagyományos ofszetnyomtatás. Egyes Fine Art fotónyomtatók azonban akár 12 tintakonfigurációt is használnak. Az ofszetnyomtatásban a DIN 16 547 szabvány egyértelműen meghatározza azokat a raszterszögeket, ahol a színeket egymásra kell nyomtatni. A tintasugaras nyomtatásban nincsenek technikai korlátozások, mivel a tintacseppek számos méretben elhelyezhetők ott, ahol a fej áthalad. Ennek eredményeként a felhasználók különböző raszterek közül választhatnak, ami befolyásolja a képminőséget.

A RIP figyelembe veszi a profilok által szolgáltatott színkezelési információkat, és biztosítja, hogy az előre meghatározott rétegeken a kimenet pontosan olyan legyen, mint a kalibrált monitoron (soft-proof) vagy a próbanyomtatáson (proof).

A legtöbb RIP azonban ennél többre is képes, akár közvetlenül a nyomtató gyártójától, akár univerzális RIP-ekről van szó. Az ügyfélfájlok automatikusan forró mappákba kerülnek, ahol kinyomtatásra kerülnek, amint a kiválasztott gép készen áll. A RIP hatékonyan elhelyezi az ismétlődő motívumokat a nyomathordozón, hogy megtakarítsa a hordozót (fészkelés). Ezenkívül a túl nagyméretű és egyben nyomtatandó kimeneti anyagokat automatikusan csempézi, hogy az alkatrészek illeszkedjenek a könnyű összeszereléshez. A tépett fájl a nyomtatófejek, a fejsebesség, a hordozófűtés vagy az adagolás vezérlését is tartalmazza.

A RIP a kulcs

A nyomtatótól, a tintakonfigurációtól és a hordozótól függően ugyanazon grafikus fájl kimenete meglehetősen eltérő lesz. Sokkal ritkább, hogy a RIP-nek a nyomtatási minőségre gyakorolt hatását is figyelembe vegyük. Ezért az ICC-profilok gyakran a RIP-et is megadják, mivel a márkák között apró, de jelentős különbségek lehetnek a színek és a raszterek között. A kiváló minőségű nyomtatáshoz fontos szem előtt tartani, hogy jól elkészített fájl nélkül a tintacseppek nem fognak tökéletesen elhelyezkedni.