Nessan Cleary megvitatja annak fontosságát, hogy megértsük, hogyan kopnak az alkatrészek, és hogyan lehet megelőzni a gép meghibásodásait a termelékenység javítása és növelése érdekében.

 

A nyereségesség nagymértékben függ a termelékenységtől, az pedig attól, hogy az összes gép az elvárásoknak megfelelően működjön. A nagy formátumú nyomtatás meglehetősen érett piaci ágazat, és az ezen a területen jellemzően használt gépek többsége – megfelelő karbantartás mellett – sokéves élettartamra képes. Ez a napi feladatok elvégzését és az alkatrészek elhasználódásuk szerinti cseréjét jelenti.

Nyilvánvaló a kísértés, hogy az egyes alkatrészek élettartamát meghosszabbítsák, hogy csökkentsék a szervizszámlát, de ez azzal a kockázattal jár, hogy a gép meghibásodik, és leáll a termelés. Szinte az összes beruházási berendezés, különösen a nyomtatók számos információt képesek szolgáltatni, például a végrehajtott munkák számát és a felhasznált tinta mennyiségét. A főbb alkatrészeket és azok állapotát is nyomon tudják követni. Ezen információk elemzése segíthet a problémák gyors diagnosztizálásában, és javaslatot tehet az alkatrészek cseréjére, mielőtt azok meghibásodáshoz vezetnének. A különböző nyomtatógyártók azonban eltérő módon férnek hozzá ezekhez az információkhoz.

A legalapvetőbb megközelítésnek az információk exportálásának kell lennie, hogy a felhasználók elküldhessék azokat egy MIS-nek a megfelelő elemzéshez. Erskine Stewart, a SwissQprint UK ügyvezető igazgatója rámutat, hogy sok svájci és német vállalat óvatosabb, az adatvédelemre összpontosító megközelítést alkalmaz az ügyféladatok kezelésében. A SwissQprint jelenlegi síkágyas készülékválasztékának nagy része a régebbi Amber operációs rendszert használja, amely részletes XML-fájlokat rögzít, amelyeket az ügyfelek saját elemzés céljából elküldhetnek egy MIS-nek. Rámutat azonban, hogy sok kisebb vállalat nem használ MIS-t üzleti elemzésre.

A SwissQprint azonban kifejlesztett egy újabb, Lory nevű operációs rendszert, amelyet a Karibu roll-to-roll nyomtatóján, valamint a legújabb síkágyas nyomtatóján, a Kudu-n használnak. Ez szintén képes XML-fájlt generálni, de diagnosztikai és megelőző karbantartási eszközöket is tartalmaz.

Stewart elmagyarázza: „A Connect rendszerünk három szintű funkcióval rendelkezik, attól függően, hogy az ügyfelek milyen mennyiségű adatot szeretnének megosztani.

Tudunk biztosítani néhány alapvető funkciót, például szoftverfrissítéseket, hibakövetést és a specifikáción kívüli tinták azonosítását. Egy másik szint lehetővé teszi a rendszerbe a gép konfigurációjára, a problémaelemzésre és a tinták nyomon követésére vonatkozó információk feltöltését. És egy másik szint, amely további mélyebb elemzést és termékfejlesztési lehetőségeket biztosít számunkra, attól függően, hogy az ügyfelek mennyi adatot kívánnak megosztani velünk.”

Hozzáteszi: „Így a szűrőn vagy a gáztalanító egységen áthaladó festék mennyisége határozza meg a szervizintervallumokat.”

Megjegyzi, hogy az adatok felhasználásával a vállalat megfelelőbben tud reagálni az ügyfelek karbantartási igényeire: „Úgy vélem, hogy a megelőző karbantartás ennek fontos része lesz.”

A Fujifilm az elmúlt egy évben számos új nagy formátumú nyomtatót mutatott be. Adam Moore, a Fujifilm Speciality Ink Systems termékmenedzsere elmondta: „Megvizsgáltuk, hogyan tudnánk jobbá tenni a megelőző karbantartást és a távdiagnosztikát, valamint az analitikai adatokat ügyfeleink számára. Eredetileg úgy terveztük, hogy az adatokat belsőleg tartjuk meg, hogy jobb megelőző karbantartást tudjunk végezni, de a gépen keletkező adatok olyan gazdagok és erőteljesek voltak, hogy azokat vissza kellett mutatni az ügyfélnek. Az ügyfelek egyre tájékozottabbak, és tudni akarják, hogyan teljesítenek a gépeik, tudni akarják a festékfelhasználást és a munka elvégzéséhez szükséges időt. Tudni akarják, ha valamit meg kell javítani, vagy ha a szervizintervallumokat be tudják tervezni a sűrű időbeosztásukba.”

A Fujifilm kifejlesztett egy felhőalapú műszerfalat, amely különböző nézeteket mutat a gépkezelő, a termelésvezető vagy a Fujifilm értékesítési és szerviz személyzete számára. Ez lehetővé teszi a Fujifilm számára, hogy szemmel tartsa a gépet, és javaslatot tegyen a szükséges szervizelésre, valamint a műszerfal figyelmezteti a felhasználókat a közelgő szervizelési igényekre is. A Dashboardhoz való hozzáférésért nem kell további díjat fizetni, és az ügyfelek szükség esetén exportálhatják az adatokat egy MIS-be. Moore azonban rámutat, hogy egy MIS nem feltétlenül lesz képes megérteni a teljesítményt vagy az egyes alkatrészeket. Hozzáteszi: „Olyan dolgokat követünk nyomon, mint a kocsik mozgása, a festékszivattyúk és szűrők, valamint a fehér festékek recirkulációs rendszere, így a rendszer értesíteni fogja a hatáskörükön kívül eső dolgokat, például egy olyan szivattyút, amely nem a várt időpontban aktiválódik.”.

Az EFI elsősorban a szervizszerződések által meghatározott ügyféllátogatásokra támaszkodott a gépek szervizigényének felmérése során. A vállalat azonban felajánlja ügyfeleinek a Fiery iQ analitikai rendszerét, amely egy licencelt szolgáltatás, amely a tintafelhasználástól kezdve a leállások és a termelékenység elemzéséig mindent megmutat.

Greg Hatchett, az EFI EMEA-régió tintasugaras műszaki támogatási és szolgáltatási igazgatója szerint: „Még csak most kezdtünk el foglalkozni a mesterséges intelligenciával. A 2018-ban bevezetett legújabb H-sorozatú nyomtatók sokkal több csatlakozási lehetőséggel rendelkeznek, így olyan dolgokat is láthatunk, mint a motor fordulatszáma, a ventilátor fordulatszáma, a nyomásérzékelők, a hőmérséklet és a páratartalom, így sokkal többet láthatunk, hogy távolról segíthessünk az ügyfeleknek. Így be tudunk jelentkezni a nyomtatóba, ha az ügyfélnek problémája van, és kapcsolatba lép velünk, és láthatjuk, hogy mi történt egy adott eseményt megelőzően, és ebből kiindulva jó elképzelésünk van arról, hogy mi a probléma, mielőtt a helyszínre mennénk, és előre megrendelhetjük a tartalék alkatrészeket.”

Hatchett szerint az EFI nyomtatói alapfelszereltségként számos érzékelővel és kapcsolóval vannak ellátva, és egyre több problémát képes távolról is orvosolni. Hozzáteszi: „Úgy gondolom, hogy a következő egy évben nagy előrelépés várható. Bár jelenleg nagy az infláció, a kapcsolók és jeladók árai csökkentek, így most már jeladókat használunk az egyszerű kapcsolók helyett, és látjuk, ahogy a nyomás emelkedik, látjuk a motorok sebességét, a ventilátorok sebességét, a fedélzeti hőmérséklet-érzékelőket, az elektronikus alkatrészek felmelegedését, és ezt be lehet építeni a karbantartási tervbe. Ha tehát egy lap meghibásodott, láthatja, hogy két nappal azután, hogy elérte a 100 ºC-ot, meghibásodott, így most már riasztásokat állíthat be a szoftverében, és ez a következő lépés számunkra. Látjuk, hogy mi történik a nyomtatókkal, és proaktívan felhívhatjuk az ügyfeleket, és azt mondhatjuk, hogy jövünk, mert meghibásodás várható.”

A Durst is számos érzékelővel szereli fel nyomtatóit, amelyekkel a teljesítményt a specifikációhoz képest mérheti. Christian Casazza, a Durst csoport ügyfélszolgálati igazgatója kifejtette: „Az intelligens érzékelők és az alkatrész- és gépadatok szoftveres kiértékelésének kombinációja képezi a prediktív karbantartás alapját – a hibaállapotok vagy a szervizelés vagy a pótalkatrészek cseréjének szükségességének előzetes felismerését, hogy a termelést ennek megfelelően lehessen beállítani.”

2021-ben a Durst a Bozeni Szabadegyetemmel (unibz) együttműködve egy EU által finanszírozott, Premise elnevezésű projektben kezdett el dolgozni, amelynek célja a termelési létesítmények előrejelző karbantartási intézkedéseihez szükséges algoritmusok kifejlesztése. Casazza hozzáteszi: „A „Premise” projekttel egy lépéssel tovább megyünk, és mesterséges intelligencia módszereket alkalmazunk, hogy ezeket az előrejelzéseket és a vészhelyzet előtti beavatkozásokat még hatékonyabbá tegyük, és képesek legyünk alkalmazni őket még az összetett, ok-okozati összefüggésekre is.”.

A Durst a Durst Analytics szoftver segítségével, az ügyfelek engedélyével, világszerte gyűjtött adatokat a vásárlóktól. Ezeket a Premise projekt keretében most arra használják fel, hogy „betanítsák” az algoritmusokat a lehetséges problémák előrejelzésére. A Durst azt reméli, hogy 2025-re ügyfeleinek nem kell majd a nem tervezett szervizeléssel foglalkozniuk.

Casazza elmagyarázza: „Az érzékelőadatok és paraméterek folyamatos nyomon követésével és elemzésével képesek leszünk meghatározni, hogy egy alkatrész meg fog-e hibásodni, mielőtt az meghibásodna. Ez időt ad nekünk arra, hogy proaktívan szervezzünk ügyfeleinkkel együtt szervizbeavatkozást a gyártási tervüknek megfelelően. Például egy motor teljesítményfelvételének mérésével vagy a nyomáskülönbség mérésével következtetéseket lehet levonni egy pót- vagy fogyóalkatrész állapotára vonatkozóan.”

Az alkatrészek megfigyelésének és a meghibásodások előrejelzésének képessége, hogy a szervizelés a műszakváltások és a leállások idejére tervezhető legyen, egyre kritikusabbá válik, ahogy a nyomdák egyre karcsúbb, automatizáltabb munkamódszerre állnak át. Az automatizálás elengedhetetlen a termelékenység növeléséhez, de maga is függ a gépek megbízhatóságától, és így a szervizeléstől is.