Érdemes-e analitikai szolgáltatásokat igénybe venni a széles formátumú nyomtatáshoz?

Nessan Cleary megosztja, hogy a nyomdagépgyártók egyre gyakrabban kínálnak gépelemzési szolgáltatásokat, és megosztja, hogy ezek a széles formátumú nyomtatási ágazatban jó ár-érték arányban állnak-e rendelkezésre.

Az évszázad elejétől kezdve egyre inkább megfigyelhető az a tendencia, hogy a nyomdagyártók egyre több információt gyűjtenek a nyomdagépeik teljesítményéről, hogy jobban megértsék az esetlegesen felmerülő problémákat. Ennek eredményeképpen a legtöbb modern nyomdagép tele van érzékelőkkel, sőt kamerákkal, amelyek a nyomdagépek üzemidejének számos különböző aspektusát képesek rögzíteni. A nyomdagépgyártók ezeket az információkat felhasználhatják a gépeik tervezésének javítására, valamint az egyes alkatrészek meghibásodási arányának előrejelzésére.

Ez pedig lehetővé tette számukra, hogy távdiagnosztikai és szervizcsomagokat kínáljanak, amelyek az egyes gépekhez és ügyfelekhez igazodnak. Ugyanezek az információk azonban a nyomdák számára is hasznosak, és lehetővé teszik számukra, hogy megértsék működési költségeiket és megtervezzék karbantartási rutinjaikat, valamint mélyebb megértést nyújtsanak arról, hogyan használják a nyomdagépeiket, és hogy azok valóban teljes mértékben hozzájárulnak-e az üzlethez.

Ezek az információk olyan viszonylag egyszerű dolgokat tartalmazhatnak, mint például, hogy mennyi tintát fogyasztanak az egyes munkák, vagy mennyi időbe telik az egyes munkák nyomtatása, ami hasznos az árak meghatározásához. A legtöbb nyomtató ma már azt is fel tudja jegyezni, hogy az egyes alkatrészek, például a nyomtatófejek hogyan teljesítenek, vagy hogy hány órán át voltak használatban az olyan elemek, mint a LED-lámpák vagy a vákuumszivattyúk, amelyeket a várható élettartamukhoz viszonyítva lehet ábrázolni. Ezek az adatok arról is képet adhatnak, hogy az egyes kezelők mennyire hatékonyak, és rámutathatnak a termelési munkafolyamatok szűk keresztmetszeteire.

Ez két nyilvánvaló kérdést vet fel: hogyan lehet hozzáférni ezekhez az adatokhoz, és hogyan lehet értelmet adni nekik? Az adatokhoz való hozzáférés a berendezések gyártóitól függ, és attól, hogy mennyi adatot hajlandóak kiadni ügyfeleiknek. E tekintetben a kereskedelmi nyomdák erősebb helyzetben vannak a JDF széles körű elterjedésének köszönhetően, ami azt jelentette, hogy az összes jellemzően használt készletnek, az előnyomástól kezdve a nyomdagépeken át a befejező berendezésekig, sok információt kellett gyűjtenie a gép üzemállapotáról.

Ez sokkal kevésbé jellemző a széles formátumú nyomtatási ágazatban, bár a legtöbb nagyobb nyomtató már sok adatot rögzít. Más elemek, például a vágóasztalok vagy a festékszublimációs hőprések azonban jellemzően sokkal kevesebb információt rögzítenek. Nincs meghatározott szabvány, így egyes gyártók sokkal több adatot rögzíthetnek, mint mások, és nem minden gyártó hajlandó szabad hozzáférést biztosítani ügyfeleinek az összes ilyen adathoz.

A másik kérdés az, hogy hogyan használjuk fel az adatokat, amelyek valószínűleg gépi jelek hosszú folyamaként indulnak. Az adatok hasznos, könnyen értelmezhető paraméterekre való bontása csak a csata egyik fele. Ahhoz, hogy ezek az adatok valóban hasznosak legyenek, folyamatosan értékelni kell őket, hogy a gép teljesítményében bekövetkező változásokat észrevegyük, és észrevegyük a lehetséges problémákat, mielőtt azok krízissé válnának. Ezen túlmenően ezeket a folyamatos információkat könnyen emészthető formában kell megjeleníteni, hogy a kezelők és a termelésirányítók reagálni tudjanak az adatokra, és lépéseket tehessenek annak érdekében, hogy megakadályozzák a problémák elfajulását.

Egyelőre kétféleképpen lehet ezt megtenni. Az első az összes rendelkezésre álló adat összegyűjtése egy vezetői információs rendszerben vagy MIS-ben. Ez nagyon hatékony módja lehet annak, hogy átfogó képet kapjunk arról, hogyan működik egy vállalkozás. A hangsúly azonban jellemzően azon van, hogy a különböző részek hogyan illeszkednek egymáshoz, és hol nem illeszkednek egymáshoz. Az egyes gépek apró részleteinek feltárására való képesség nagyban függ a MIS-től és az adott megvalósítástól, valamint annak testre szabásától.

Egyre inkább egy második lehetőség megjelenését látjuk, ahogy egyre több sajtótermék-gyártó kezdi el értékesíteni az adatelemzési szolgáltatásokat ügyfeleinek. Az ilyen szolgáltatásokat gyakran azon az alapon értékesítik, hogy segítenek az ügyfeleknek megérteni, hogyan tudnak nagyobb értéket kicsikarni a nyomtatóikból, amelyek valószínűleg a legdrágább eszközeik. Ez inkább a kereskedelmi nyomtatás világában jellemző, de az egymenetes tintasugaras nyomdagépek fejlődése, különösen a csomagoláshoz, számos digitális nyomdagépgyártót is arra késztetett, hogy beruházzon ebbe a technológiába, amely most a nagyformátumú nyomtatás piacán is megjelenik.

A Fiery például, amely ma már az EFI-től különálló vállalat, kifejlesztette a Fiery IQ-t, egy felhőalapú eszközkészletet, amely azt ígéri, hogy a nyomtatási szolgáltatók jobban megérthetik működésüket. Ezek az eszközök közé tartozik a Dashboard, amely áttekintést nyújt az egyes ügyfelek nyomtatóinak aktuális állapotáról, valamint az Insight a múltbeli trendek összehasonlítására, a Notify a riasztások küldésére és a Go, amely a termelés nyomon követésére vonatkozó adatokat küld egy mobil eszközre. A rendszer támogatja az EFI legújabb nagy formátumú nyomtatóinak szinte mindegyikét, beleértve a Nozomit is, és webböngészőn keresztül érhető el Windowson vagy Macen keresztül.

A Durst az analitikai szoftvereket a teljes szoftverkínálat részeként értékesíti, amely magában foglalja a Lift MIS-t, valamint a Web-to-Print és a termelési munkafolyamat programokat is. A Durst Analytics egy felhőalapú rendszer, amely a felhasználók számára egyetlen képernyőn mutatja az összes általuk használt Durst nyomtató adatait, beleértve a nagy formátumú, valamint a címke- és csomagolónyomtatókat is. A rendszer élő, historikus és összehasonlító adatokat tartalmaz, és képes a felügyelet nélküli nyomtatók felügyeletére.

Az ezen elemző programokból származó adatok exportálhatók egy MIS-be is, így azok kombinálhatók az üzlet többi részéből származó általános adatokkal. Ezek az elemzési ajánlatok azonban nem tekinthetők a MIS alternatívájának, mivel csak bizonyos nyomtatókra terjednek ki, és nem fedik le a berendezések teljes körét, amelyekhez a MIS csatlakozni tud.

Végső soron ezeknek az analitikai szolgáltatásoknak az értéke az egyes nyomtatási szolgáltatók számára attól függ, hogy mennyire létfontosságúak ezek a gépek az üzletük számára. Ha valaki egyetlen nyomtatóval vagy ugyanazon gyártó gépparkjával rendelkezik, az analitikai szolgáltatásból származó hatékonyságnövekedés indokolhatja a költségeket. Sok nyomdaipari vállalat azonban inkább több beszállítótól szerzi be a berendezéseket, és sokan más típusú nyomtatókkal is rendelkeznek, beleértve az ofszet- és címkenyomtatókat is. Az analitikai szolgáltatásokból származó információk egy része, például a festékmegtakarítás, egy színkezelő programból is elvégezhető, míg egy MIS szintén jó átfogó képet adhat az egyes gépek körüli hatékonyságról.