Clare Taylor megvitatja az ENSZ fenntartható fejlődési céljait a szociális és foglalkoztatási kérdésekkel kapcsolatban. Clare megvizsgálja a 8. célt: Tisztességes munka és gazdasági növekedés és az 5. célt: Nemek közötti egyenlőség, mindkettő a COVID-19 során kiemelten fontos.

 

Amint e sorozatban már korábban említettük, az ENSZ fenntartható fejlődési céljai nem csupán a környezeti fenntarthatóságról szólnak: a környezeti, társadalmi és pénzügyi fenntarthatóság mindhárom pillérét lefedik. Jó példa a vállalkozások szempontjából releváns két utóbbi célra a 8. cél: Tisztességes munka és gazdasági növekedés és az 5. cél: A nemek közötti egyenlőség, különösen akkor, amikor mindannyian szenvedünk a világjárvány hatásaitól. Mint tudjuk, sok vállalkozás és ember veszített munkát és jövedelmet; világszerte a nőket sújtotta a legsúlyosabban a fizetés nélküli gondozás, az otthoni tanítás és a munka összeegyeztetése.

Valamennyi cél kölcsönösen függ egymástól, és az ehhez a kettőhöz szorosan kapcsolódó és az üzleti élet szempontjából releváns célok közül az 1. cél: a szegénység felszámolása, a 4. cél: minőségi oktatás és a 10. cél: az egyenlőtlenségek csökkentése.

Relevancia az Ön vállalkozása számára

Lehet, hogy a szegénység nem tűnik annyira relevánsnak egy vállalkozás számára a világ egyik leggazdagabb országában, de az, különösen jelenleg. Hogy illusztráljuk, az Egyesült Királyságban 2018/19-ben, a Covid előtti időszakban a munkavállalók 13%-a élt szegénységben.

De még egy kisvállalkozás is sokat számíthat: Európában például a kis- és középvállalkozások teszik ki az összes vállalkozás 99%-át, és a teljes foglalkoztatás 70%-át. Együttesen képesek a változásra.

Tekintse végig a beszállítói láncot
Míg saját alkalmazottainak tisztességes bért fizet, a beszállítói láncban más lehet a helyzet. A sajtóban számos olyan esetet lehetett olvasni, amikor a szerződéses takarítószolgálatok vagy futárszolgálatok – sok kisvállalkozás által igénybe vett beszállító – nem fizettek tisztességesen. Minél többet kérdeznek az önökhöz hasonló vállalkozások, annál nagyobb lesz a nyomás az ilyen vállalatokon, hogy változtassanak: ez az ellátási lánc átláthatóságának egyik mozgatórugója. És fordítva, minél jobban odafigyelnek a végfelhasználók arra, hogy mit tesz a beszállítói lánc ezen a területen, annál kisebb a kockázata annak, hogy a versenytársak, akik nem megfelelően bánnak a dolgozóikkal, alulmúlják az önökét.

Befelé tekintve
A saját vállalkozáson belül az egyenlőtlenségek olyan tényezők, amelyek kezelésében a kisebb vállalkozások is segíthetnek, és ezzel saját magukon is segítenek. Egy másik globális probléma, hogy a fiatal munkavállalók kétszer nagyobb valószínűséggel tartoznak a dolgozó szegények közé, mint a felnőttek. A mi iparágunkban azonban elöregedő munkaerő van – ez a téma a FESPA weboldalán máshol is szerepel -, és nem vonz elég fiatalt. A 2018-as népszámlálás alapján a tagvállalatoknál az átlagéletkor 44 év volt, és a személyzet mindössze 25%-a volt 35 év alatti. A vállalkozások tulajdonosai emiatt rengeteg tehetségről és lelkesedésről maradnak le, és azt kockáztatják, hogy stagnálnak, valamint azt, hogy nem tudják bejelölni az ügyfélkérdőíveken a megfelelő rubrikákat.

A 4.4. célkitűzésre való tekintettel 2030-ra jelentősen növelni kell azon fiatalok és felnőttek számát, akik megfelelő készségekkel rendelkeznek, beleértve a technikai és szakmai készségeket is, a foglalkoztatás, a tisztességes munkahelyek és a vállalkozói szellem érdekében, ami talán mind a fiatalok, mind az ipar számára hasznos lehet. Az iparágon belüli izgalmas technológiai változások tudatosítása, a megfelelő munkahelyi képzés biztosítása, a Covid által új normává tett távmunka rugalmasságának biztosítása, valamint a fiatalokat az iparágba vonzó és ott tartó jó karrierstruktúra az évek múlásával szakképzett munkaerővé válik, ami ellensúlyozza a korosztályi lemaradást, és biztosítja, hogy az idősebb alkalmazottak nyugdíjba vonulásakor is megmaradjon a szükséges tudás és tapasztalat a vállalkozáson belül. Ez alapvetően utódlási tervezés nagyobb léptékben.

Gondolkodjon az üzleti életen túl
A nemek közötti egyenlőség növelése, amennyiben lehetséges, egy másik olyan terület, ahol a vállalkozások mindketten nyerhetnek. A nemek megoszlása az iparágban nagyon egyenlőtlen: a FESPA összeírása szerint a nők aránya 17%, míg a férfiaké 80%. Ha megnézzük a helyzetet más ágazatokban, érdekes, hogy 2017-ben a nemek közötti egyenlőség tekintetében az első három ágazat közül kettő a kiskereskedelem volt, ahol a személyzet 63%-a és a felső vezetés 54%-a volt nő, valamint a vendéglátás, ahol a személyzet 51%-a és a felső vezetés 45%-a volt nő (a CSR Europe CSREurope-SDG-Whitepaper2017-The-Value-For-Europe című kiadványából). Érdekes lenne tudni, hogy ezek az ágazatok hol helyezkednek el az iparági ügyfélkörön belül, és milyenek az ellátási láncra vonatkozó elvárásaik.

Ugyanez a jelentés megállapította, hogy „…a legalább egy női igazgatósági taggal rendelkező vállalatok 10 százalékkal jobban teljesítenek, mint a női igazgatósági tagok nélküli vállalatok. Továbbá azoknál a vállalatoknál, ahol a vezetői pozíciókban több mint 30 százalékos volt a nők aránya, átlagosan 25 százalékkal nőtt a profitráta. Kulturális szempontból azok a vállalatok, amelyek befogadóak a nők számára biztosított lehetőségek tekintetében, és a munkaerő összetételét tekintve kiegyensúlyozottak – előnyöket élveznek a tehetségek vonzása és megtartása, a motivációs szintek, a sokszínűség és az új ügyfelek vonzása terén.”. A nemek közötti egyenlőségen való munka tehát ismét üzleti előnyökkel jár.

Politika és jogszabályok

Mivel a fenntartható fejlődési célok globális célok, amelyeket a világ több mint 190 országa fogadott el, a megvalósításukra irányuló politikák rendkívül változatosak, tükrözve az országok nagyon eltérő igényeit. Ez a cikk szükségszerűen csak nagyon kevés szociális és foglalkoztatási kérdéssel foglalkozik.
A szociális és foglalkoztatási kérdésekkel kapcsolatos jogszabályok nagyon széles skálán mozognak, a minimálbérre és az egyenlő bérezésre vonatkozó törvényektől kezdve a modern rabszolgaságig, és vannak közvetett jogszabályok is: a hulladéktörvények betartása például segít csökkenteni annak kockázatát, hogy a hulladék olyan helyekre kerüljön, ahol a kínált munka nem tisztességes, nem védik, sőt nem is veszik figyelembe a munkavállalókat, és bizonyosan nem jól fizetik meg őket, vagy ami még rosszabb, kényszermunkát alkalmazó csoportvezetők irányítják.
Összefoglalva, a fenntartható fejlődési célok társadalmi és foglalkoztatási kérdésekben való figyelembevételének számos üzleti előnye van. Azok az emberek, akik úgy érzik, hogy megbecsülik őket, méltányos bánásmódban részesülnek, akiknek megvan a szükséges rugalmasságuk ahhoz, hogy szükség szerint összehangolják a munkát és a magánéletet, és akik hozzáférnek a megfelelő képzéshez és előrelépéshez a munkájukban, termelékenyebbek és hűségesebbek a munkáltatójukhoz. Azok az ügyfelek, akik saját szociális és etikai aggályaik kezelésére törekszenek, beszállítói láncukban is hasonló kötelezettségvállalásokat keresnek. Ez pedig mindannyiunkat egy lépéssel előrébb visz.