Paul Lindström az ICC-technológia előnyeiről és arról a lehetőségről beszél, hogy a grafikai munkában lévő színeket úgy tekintheti meg, ahogy azok a végső nyomtatásban megjelennek, ami segít elkerülni a színhibákat, csökkenti a hulladékot, időt, pénzt és stresszt takarít meg.

Immár 25 éve, hogy megalakult a Nemzetközi Színkonzorcium (ICC), és bevezették az ICC színkezelési technológiát. Az ICC az Adobe, az Agfa, az Apple, a Kodak és a Microsoft közös erőfeszítéseként indult. Az volt az elképzelésük, hogy a színkezelést a számítógépes operációs rendszer szintjén kell kezdeni, és minden alkalmazásnak ugyanúgy kell végeznie. Ez egyszerre növelné a konzisztenciát és a könnyű használatot.

Az ICC kitalált egy szabványos fájlformátumot a színkonverziókhoz: a profilokat. Az ICC színtudósai azt is eldöntötték, hogy a színeket nem szabad sem CMYK (cián, magenta, sárga és fekete, K-nak hívják, mert ez a kulcsszín), sem RGB (vörös, zöld, kék) színterekben definiálni, mert ez korlátozza a színadatokkal végezhető műveleteket. Ehelyett az ICC-technológia a CIE Lab és a CIE XYZ színtereken alapul, amelyek sokkal nagyobbak. Ezek a színterek az ember által érzékelhető összes szín matematikai definícióinak gyűjteményei, ami jóval több, mint amennyit a CMYK vagy az RGB képes megjeleníteni.

Miért eszközfüggetlen színtér?

Tervezőként talán elgondolkodik azon, hogy miért kell ennek ilyen bonyolultnak és technikai jellegűnek lennie: nem használhatnánk egyszerűen az RGB vagy a CMYK színt az egyszerűség kedvéért? Nos, nem tehetjük, mert a színek megjelenése annyira szubjektív. Mind a CMYK, mind az RGB esetében attól függ, hogy a színeket megjelenítő eszköz hogyan viselkedik. Nem minden monitor jeleníti meg ugyanazt a színt az RGB egy adott értékénél, még a fehér vagy a fekete sem. Ugyanez vonatkozik a nyomatokra is. A cián a használt tintáktól és papírtól, valamint a nyomtatási módszertől függően másképp fog kinézni.

Az ICC megközelítése a színeket egy sokkal nagyobb színtérben határozza meg, mint a CMYK vagy RGB színterek, így a színek megjelenését nem befolyásolják az adott képalkotó eszköz sajátosságai. Az ICC-profilokon belül a színeket egy numerikus értékkel határozzák meg, annak alapján, hogy a CIE Lab vagy a CIE XYZ színtérben hol helyezkednek el.

Világítás

Egy ICC-profilban a referencia-világítás általában szabványosított nappali fényt jelent. Ezt D50-ként határozzák meg, amely egy bizonyos spektrális eloszlású, 5000 Kelvin hőmérsékletű mesterséges fény. A referenciavilágítást azonban át lehet alakítani más típusú fényre, például D65-re (6500K), ahogyan azt az Adobe RGB és az sRGB is használja.

Színes átalakítások

Ahhoz, hogy színkonverziót hajtson végre például RGB-ről egy CMYK nyomtatás-specifikus kombinációra, tudnia vagy meg kell adnia, hogy a képe milyen típusú RGB-re utal, valamint a nyomtatáshoz szükséges megfelelő ICC-profilra. A fotók esetében az Adobe RGB és az sRGB a legnépszerűbbek közé tartozik, de a konverziók helyes kezeléséhez tudnia kell, hogy melyik színt alkalmazták a képein.

Képaláírás: Az ICC-technológiában a referencia színtér nem az RGB vagy a CMYK, hanem egy eszközfüggetlen színtér, a CIE Lab, ahogy itt látható. A vöröses színek pozitív a-értékkel, a sárga pozitív b-értékkel, a zöldek negatív a-értékkel, a kékek pedig negatív b-értékkel rendelkeznek. De ezt nem feltétlenül kell tudnia az ICC-profilok használatához.

Milyen eszközöket kell kalibrálnom?

Tervezőként kalibrálnia kell a monitorát, ha színhelyes grafikákat és képeket szeretne látni. Ehhez színmérőre vagy spektrofotométerre lesz szüksége. Ha csúcskategóriás proofing-monitort vásárol – amit azért ajánlunk, mert az olcsó szabványos monitorokat nem igazán lehet megfelelően kalibrálni -, a gyártó külön szoftvert biztosít a kalibráláshoz. A monitorszoftver támogatja a leggyakrabban használt színmérőket és spektrofotométereket is. A monitor kalibrálása során létrehoz egy egyedi ICC-profilt a monitorhoz. Ez az ICC-profil fogja meghatározni a monitor színjellemzőit, ahogyan azt Ön beállítja. Az ICC-profilon belül található egy táblázat, amely feltérképezi, hogy a monitor RGB-értékei hogyan felelnek meg a CIE Lab értékeinek, és hogyan fogja ezeket a színkezelő rendszer használni a színek helyes megjelenítéséhez.

Képaláírás: Az ICC-technológiával kompatibilis összes alkalmazás támogatja mind a lágy-, mind a nyomtatott példányok színpontos korrektúrázását a nyomtatási feladatra vonatkozó ICC-profil alkalmazásával. Itt egy példa az Adobe Photoshopból, ahol a népszerű Fogra 30 ICC-profil kerül alkalmazásra az ISO 12647-2 (Process control for the production of half-tone colour separations, proof and production prints — Part 2: Offset lithographic processes) szabványnak megfelelő nyomtatásokhoz.

Színpontos proofok

Ha színes nyomtatóval szeretne színpontos korrektúrákat készíteni, akkor egy spektrofotométert és esetleg egy speciális szoftvert is vásárolnia kell a nyomtató kalibrálásához. Ha komolyan gondolja a színpontos nyomtatás előállítását, és sokszor készít nyomtatott korrektúrákat, érdemes beruházni egy csúcskategóriás raszteres képfeldolgozóba (RIP), hogy teljesen színpontos korrektúrázási rendszerrel rendelkezzen.

Ez sok tervező számára túl nagy lépés lehet, mivel a legtöbben inkább a képernyőn készítenek színpontos soft proofot, jellemzően az Adobe CC és/vagy az Adobe Acrobat segítségével. Ne feledje azonban, hogy a színpontos soft proofolás csak akkor lehetséges, ha a monitora kalibrálva van és idővel stabil. A vad formátumú projektekhez fontos és szükséges lépés egy jó monitor beszerzése és a helyes kalibrálás megtanulása.

Hogyan készíthetek softcopy korrektúrát?

Először is győződjön meg róla, hogy stabil körülményeket teremtett a monitora számára, elkerülve, hogy erős fény érje a felületét, és ellenőrizze, hogy a kívánt fényerő és fehérpont van-e beállítva. Ez lehet például D50, 160 cd/ m2 fényerősséggel (a Candela per négyzetméter a monitorok fényerejének mérésére gyakran használt fényerősség-mérő). A beállítás után az Adobe CC és más ICC-kompatibilis szoftverek minden színkonverzióhoz az egyedi monitor ICC-profilját tudják használni, és a színeket pontosan megjeleníteni. Az ICC-profilját nem fogja látni az Adobe szoftver színbeállításaiban, de ha kétszer is ellenőrizni szeretné, hogy melyik ICC-profil aktív a monitoron, akkor Macen a Rendszerbeállítások vagy Windowson a Beállítások menüpontban tájékozódhat.

Annak érdekében, hogy a kalibrált monitoron pontosan megtekinthesse vagy soft proofolhassa a terv színét, szüksége van egy további ICC-profilra a végső gyártás során használandó kimeneti módszerhez. Ez a profil a kimeneti eszköz színjellemzőit írja le, és egy színtudatos nyomdaipari vállalat tud Önnek ilyen profilokat biztosítani. A profil(ok)at a számítógép rendszermappájába másolja, és máris megmondhatja az Adobe CC-nek, hogy mi a kimeneti CMYK színtér, és kérhet egy színpontos előnézetet a kalibrált monitoron. Ezt jelenti a soft proofing. A műalkotás továbbra is lehet RGB színű, mert csak ideiglenesen konvertáljuk CMYK színűvé a monitoron való megtekintéshez, és így egy színpontos soft proofot kapunk arról, hogy a mű milyen lesz nyomtatásban. Ha szeretné, ebben a szakaszban elvégezheti a végleges CMYK-ba történő átalakítást, de ha meggondolja magát a használni kívánt nyomtatási technológiával kapcsolatban, ez az átalakítás nem érvényes. Tartson meg biztonsági másolatokat az RGB-fájlról, ha rugalmasan szeretne különböző nyomtatási módszereket választani.

A színkonverzió másik módja a PDF-fájlok létrehozása és a színkonverzió automatikus elvégzése a PDF-ek létrehozásakor. A megfelelő ICC-profil beágyazódik a PDF-be, és készen áll a nyomda számára.

Hogyan készíthetek nyomtatott korrektúrát?

Ahogyan egy kalibrált monitor segítségével szimulálhatja, hogyan fog kinézni a műve CMYK színben nyomtatva, úgy használhat kalibrált színes nyomtatót a nyomtatott változathoz. A nyomtatónak elég nagy színskálával kell rendelkeznie ahhoz, hogy utánozza azokat a színeket, amelyeket a végső nyomtatóeszköz és annak tintái fognak előállítani. A monitorhoz hasonlóan a színes nyomtatót is kalibrálhatja az ICC-technológia segítségével, hogy egyedi ICC-profilt kapjon. Ha megmondja a színkezelő rendszernek, hogy a kimenetet egy bizonyos nyomtatóeszköznek (és nem a monitorának vagy a színes nyomtatójának) megfelelően szeretné elkészíteni, akkor maga is készíthet színpontos nyomtatott próbadarabokat. Ugyanolyan típusú eljárást és technológiát fog használni, mintha nyomtatási szolgáltatójától rendelne nyomtatott másolati proofokat. A legtöbb hardcopy proofot manapság kiváló minőségű tintasugaras nyomtatókkal készítik, jellemzően a Canon, az Epson vagy a HP nyomtatóival. A digitális nagyformátumú gyártás szépsége azonban abban rejlik, hogy a próbanyomatok ugyanabban a digitális nyomtatóban is elkészíthetők, amelyet a végső gyártáshoz is használnak. Ez természetesen az ideális helyzet, mert ekkor a próbapéldány pontosan ugyanazokat a festékeket, hordozót és nyomtatási technológiát használja, mint a végső nyomtatás.

Szúrja ki a különbséget

Az ICC-technológia csak RGB, CMYK vagy szürkeárnyalatos (fekete-fehér) színkezelésre alkalmas. Bár a tervekben kérhet spot színeket, ezek nem jelennek meg túl jól, illetve nem kezelhetők színesen, hacsak nem használ egy speciális alkalmazást, például az EFI Color Profiler Suite részeként rendelkezésre álló eszközöket. Az ICC-technológia legújabb verziójában folyamatban vannak fejlesztések a spot színek színkezelésének javítására, de a legjobb eredmények elérése érdekében mindenképpen meg kell tanulnia az RGB és a CMYK színkezelését a folyamataiban.

Az ICC-technológia megismerésével és alkalmazásával előnézetben megtekintheti a művében lévő színeket úgy, ahogyan azok a végső nyomtatásban megjelennek majd. Ez segít elkerülni a színhibákat, és így csökkenti a pazarlást és a csalódásokat. Időt, költségeket és stresszt is megtakaríthat, ezért gyűjtse össze tudását és tapasztalatait, hogy elsajátíthassa, és értéknövelt előnyhöz jusson.

A Wild Format útmutatók célja, hogy bővítse a széles formátumú digitális nyomtatási eszközökkel létrehozható őrültségek ismeretét és megértését, a padlótól a lámpaernyőig és minden másig. Ezeket az útmutatókat a Digital Dots-szal együttműködő gyártók egy csoportja teszi lehetővé. Ezt a cikket a Digital Dots, az EFI, a Fujifilm és a HP támogatja.

A FESPA új színkezelési funkciója, a COLOUR L*A*B* először a müncheni Global Print Expo 2019 kiállításon mutatkozik be. Célja, hogy segítse a látogatókat saját nyomtatási vállalkozásuk színkezelési gyakorlatának javításában. A funkció egy sor szakosodott beszállító reprezentatív technológiáinak sétáló bemutatóját, élő bemutatókat, vezetett túrákat a kiállításon, valamint oktatási előadásokat biztosít a témában jártas szakértők részéről. Foglalja le a túrát most, és fedezze fel azokat a lépéseket és technológiákat, amelyekkel a teljes gyártási keverékben konzisztens színt érhet el.