Debbie McKeegan Thomas Poetzzel beszélget a textilipar elmúlt 30 évének változásairól. Thomas megosztja meglátásait, és beszél a textilszálakkal kapcsolatos legújabb innovációkról.

Legújabb interjúnkban Thomas Poetzzel beszélgetünk, aki több mint 30 évvel ezelőtt kezdte meg digitális textilipari útját. Ez idő alatt sok minden megváltozott a nyomdaiparban, amely fokozatosan a digitális jövő felé mozdul el. Mint minden utazás során, itt is sok fordulat történt, és sok új út vezetett a piacra – némelyik jelentősebb, mint a többi. Összeakadtunk Thomasszal, hogy feltárjuk meglátásait és a textilszálakkal kapcsolatos legújabb innovációkat.

Ahogy maga Thomas is sugallja: „Ez egy jó idő. Ez a változás ideje”, és valóban, „a textilipar a múlt szálainak kibogozására készül, hogy a teljes ellátási láncban a textilgyártás számára új jövőt fonjon”. Egy olyan jövőt, amelynek középpontjában bolygónk egészsége és a környezetbarát gyártás áll”.

Nem is olyan régen még a digitális technológiák által vezérelt textilipar gondolata futurisztikusnak tűnt. Ma már a küszöbén állunk annak, hogy ez a jövő valósággá váljon, köszönhetően az olyan szenvedélyes látnokoknak, mint Thomas Poetz.

A beszélgetésben Thomas, aki három évtizedes textilipari tapasztalattal rendelkezik, a nagy formátumú nyomtatástól a textiliparig vezető útjáról és a tintasugaras technológiák iránti szenvedélyéről beszél. Egyedülálló tapasztalata lehetővé tette számára, hogy összehasonlítsa a digitális és az analóg nyomtatást, és meglássa, hogy a digitális nyomtatás milyen hatalmas lehetőségeket rejt ma már hagyományos társaival szemben.

A digitális ígéret, ahogy Thomas fogalmaz, nagymértékben a fenntarthatóságról szól: „Meglepő módon a globális vízszennyezés 20%-a a textiliparból származik, valamint évi 1715 millió tonna szén-dioxid-kibocsátás. A digitális technológiák segítségével drasztikusan csökkenthetők ezek a számok – 95%-kal kevesebb vízfogyasztás, jelentősen kevesebb CO2 -, és ez a digitális technológiák kezében van”. Thomas amellett érvel, hogy a vállalkozásoknak a hagyományos analóg textilgyártásról digitális folyamatokra kellene áttérniük, nemcsak a hatékonyság és a kereskedelmi agilitás miatt, hanem a fenntarthatóbb jövő megteremtése érdekében is.

Az anyagok ugyanilyen fontosak a textilgyártás jövőbeli fenntarthatósága szempontjából. Thomas támogatja a Norafin nevű vállalatot, amely 2005 óta szorgalmasan dolgozik egy olyan technológia kifejlesztésén, amely nagynyomású víztechnológiával, és ami fontos – ragasztóanyagok és vegyi anyagok nélkül – természetes, cellulózszálakat köt össze és rögzít. Olyan innovatív, nem szőtt textil alapanyagot hoztak létre, amely nemcsak biológiailag lebomló, hanem UV-gél és vízalapú tintákkal is nyomtatható. Ez a bomlasztó technológia újradefiniálhatja a falburkolati ipar jövőjét, és azon túl is, jelzi az új száltechnológiák erejét és a bennük rejlő lehetőségeket a környezeti változások ösztönzésére és ösztönzésére.

Thomas ugyanilyen szenvedélyesen támogatja a fenntartható fejlődést, és a beszélgetés során elmagyarázta, hogyan tudjuk a legjobban kihasználni az ENSZ fenntartható fejlődési céljait, és összehangolta a digitális technológiák előnyeit az ENSZ hét fenntartható fejlődési céljával. Ezek közé tartozik a minőségi oktatás, a tiszta víz, a gazdasági növekedés, az ipari innováció, a felelős fogyasztás és termelés, az éghajlatváltozás elleni fellépés és a földi élet.

A fenntarthatóbb gyakorlatok felé haladva Thomas arra ösztönzi az iparág szereplőit, hogy megalapozott döntéseket hozzanak – tanuljanak arról, hogy mit vásárolnak, ismerjék meg a vásárlói preferenciákat, és válasszanak fenntartható anyagokat és partnereket. Olyan jövőt vizionál, amelyben az iparágat digitális gyártási központok tarkítják, ami jelentős környezeti előnyökhöz vezet több textilpiaci ágazatban.

Összefoglalva, a Thomas Poetzzel folytatott beszélgetésünk rávilágított a digitális nyomtatási technológiák ígéretére a textiliparban – a hatékonyság, a fenntarthatóság és egy jobb jövő ígéretére mindannyiunk számára az ökológiai felelősségvállalás és az ipari innováció egyesítésével.

Hallgassa meg a podcastot itt.

Íme, 5 legfontosabb információ a beszélgetésünkből…

  1. Technológiai konvergencia: A Norafin úttörő munkája a természetes szálakkal a technológia által vezérelt, környezetbarát gyártási folyamatok felé való elmozdulást jelzi, új ipari mércét állítva fel.
  2. Összehangolás az SDG-kkel: A digitális technológiák a textilgyártásban összhangban vannak az ENSZ több fenntartható fejlődési céljával, és az iparágat egy etikusabb és fenntarthatóbb jövő felé mozdítják.
  3. Megalapozott döntéshozatal: Hangsúlyozva annak szükségességét, hogy az iparági érdekeltek tájékozottak legyenek a vásárlásaikról, a vásárlói preferenciákról, valamint az anyagok és partnerek fenntarthatóságáról.
  4. Jövőkép: Thomas egy olyan iparágat képzel el, ahol a digitális gyártási központok (Smart Hubs) válnak a termelés legfontosabb hálózatává, ami jelentős környezetvédelmi előnyöket, igény szerinti, helyi beszerzést, kevesebb szállítást és fokozott fenntarthatóságot kínál.
  5. A digitális ígéret: A digitális forradalom nem csak a hatékonyság és a környezetbarát jelleg javulását ígéri, hanem a textilipar szerkezetének paradigmaváltását is.