Az ISO új szabványt dolgoz ki a textilnyomtatás fenntarthatóságának fokozására

A textilipar világszerte az ötödik legnagyobb ipari szennyező, és hatalmas mennyiségű hulladékot termel; Európában a textilhulladék 87%-át elégetik. Ennek kezelésére az ISO új szabványt dolgoz ki, az ISO 22067-3-at. Ez a szabvány eszközöket biztosít majd a textil- és lábbeli-ellátási lánc számára a nyomtatási folyamatok környezeti elszámoltathatóságának kommunikálásához és javításához.

A világ egyik legrosszabb iparága a negatív környezeti hatások tekintetében a textilipar. Az ágazat közismerten víz- és energiaéhes, és elképesztő mennyiségű hulladékot termel. Ha az elsődleges anyagfelhasználást és az üvegházhatású gázok kibocsátását nézzük, a textilipar az ötödik legnagyobb ipari ágazat a környezeti hatások tekintetében. Az Európai Parlament egyik jelentése szerint Európában a használt ruháknak mindössze 1%-át hasznosítják újra új ruhává. Úgy tűnik, hogy az európaiak évente közel 26 kilogramm ruhát használnak el, és ebből elképesztő 11 kilogrammot dobnak ki. A kidobott ruhák egy részét az EU-n kívülre exportálják, de a hulladék nagy részét elégetik. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a textilhulladék 87%-át égetik el. Azokon a helyeken, ahol a textilhulladék mennyisége növekszik, a gyors divat még rosszabbá teszi a helyzetet. De ez már egy másik történet. Addig is folyik a munka a textilnyomtatás fenntarthatóbbá tételén.

Az ISO egy új szabványon, az ISO 22067-3-on dolgozik. A cél az, hogy olyan eszközöket biztosítson, amelyekkel a textíliák nyomtatási része környezetbarátabbá tehető. A Grafikai technológia – A nyomtatott termékek környezetvédelmi szempontjainak közlésére vonatkozó követelmények sorozat harmadik része kizárólag a textíliákkal foglalkozik. A dokumentum célja, hogy a nyomdáknak eszközt adjon a textíliák és lábbelik nyomtatásához használt nyomtatási eljárások környezeti szempontjainak közléséhez. A környezeti szempontok azok a dolgok, amelyeknek környezeti hatása lehet. Ezáltal a dokumentum a teljes gyártási ellátási láncra vonatkozik, beleértve a nyomtatási folyamatokat és a nyomtatott díszítéseket is. Az ISO 22067-3 nem terjed ki a szövetfestési eljárásokra, de minden nyomtatási eljárásra vonatkozik, legyen az analóg vagy digitális.

Az ISO 22067-3 szabványt azért dolgozták ki, mert a textilipari gyártási folyamatok hatalmas mennyiségű erőforrást használnak fel. Ezek a folyamatok felelősek a vízbe és a levegőbe történő számos és összetett kibocsátásért, valamint az Európában már azonosított nagy mennyiségű hulladékért. A textil- és lábbeli-nyomtatás gyártási folyamat, és mint ilyet, környezetvédelmi szempontból elszámoltathatóbbá kell tenni. A szabvány összefoglalja, hogy mit kell figyelembe venni, ha a termékek környezetvédelmi szempontjait kommunikálni kívánjuk, és

hatékony folyamatok. A textil- és lábbeli-nyomtatási ellátási láncok minden résztvevőjének érdeklődnie kell e munka iránt, mivel ügyfeleik is érdekeltek lesznek benne. Hogy így van-e vagy sem, azt még meg kell vizsgálni. Az ISO 22067-3 szabvány jelenleg a fejlesztési fázisban van, és várhatóan jövőre jelenik meg.

Fotó: Engin Altundağ