Sok nyomdaipari vállalat bűnös abban, hogy nem bizonyított zöld állításokat tesz, de mi a helyzet a nyomtatás környezeti hatásával kapcsolatos tévhitekkel és az iparágat negatívan befolyásoló, megalapozatlan aggodalmakkal? Rachel England megvizsgálja, mi történik, ha a cipő a másik lábán van.
A zöldmosás azóta probléma, amióta a fenntarthatóság az üzleti életben is napirenden van. A környezetbarátság, a szén-dioxid-semlegesség és a bolygó-pozitivitás állításai az érdekelt felek zöld bizonyítványok iránti igényével együtt virágoztak, és ahogy a gyakorlat ismertsége nőtt, úgy vált egyre összetettebbé is.
A zöldmosásnak ma már különböző fajtái vannak, a „zöld zsúfoltságtól” a „zöld világításig”, és a márkák és vállalkozások egyre kifinomultabbak a zöld állítások (gyakran megalapozatlan) használatában. A Fast Company egyik felmérése szerint a globális vezetők 58%-a elismeri, hogy alkalmaz zöldmosási taktikákat.
A zöldmizéria elterjedése minden iparágban szabályozási szigorításokhoz vezetett a különböző joghatóságok között. Európában az EmpCo irányelv célja, hogy a reklámokban szereplő környezetvédelmi állításokkal kapcsolatban egységes szabványokat hozzon létre, és szigorú büntetéseket szabjon ki a szabályok megszegőire. Eközben a fogyasztóvédők világszerte gyorsan elítélik a zöldreklámozásban bűnösnek talált vállalatokat, és a hírnévnek okozott károk jelentősek lehetnek.
A YouGov adatai azt mutatják, hogy a globális válaszadók többsége (60%) szkeptikus a márkák környezetvédelmi állításaival kapcsolatban, így egyértelmű, hogy a megalapozatlan zöld állításokat tevő vállalatok nem tesznek jót maguknak. Ez alól a nyomdaipar sem kivétel, különösen, mivel egyedülálló helyet foglal el a zöldmosók és a zöldre mosottak között.
Sok vállalat – különösen a kisebbek, amelyek nem rendelkeznek jogi vagy marketing részleggel – a zöldmosás áldozatává válhatnak homályos vagy általános állítások révén, amikor a termékeket és szolgáltatásokat „környezetbarátnak” vagy „szén-dioxid-semlegesnek” nevezik. Mivel azonban a nyomdaipar környezeti hatásaival kapcsolatban általánosságban tévhitek élnek, talán nem meglepő, hogy a vállalatok kénytelenek zöld állításokat használni működésük „legitimálása” érdekében.
Állandó harc„A nyomdaipar állandó harcot folytat a fenntarthatóságával kapcsolatos tévhitek ellen” – mondja Jonathan Tame, a nyomtatás, a papír és a papírcsomagolás fenntarthatóságát népszerűsítő Two Sides globális kampány ügyvezető igazgatója. „Fontos, hogy elválasszuk az igazságot a mítoszoktól.”
Tame szerint a legnagyobb mítoszok közé tartozik, hogy a papírfogyasztás hozzájárul az erdőirtáshoz és károsítja a környezetet. „A népszerű állításokkal ellentétben a papírtermékek virágzó piaca a fenntartható erdőgazdálkodás révén támogatja az erdők növekedését. Az európai erdők például naponta 1500 futballpálya nagyságával nőnek” – mondja. A Two Sides a honlapján azt is megjegyzi, hogy a papír-, cellulóz- és nyomdaipari ágazat az egyik legalacsonyabb üvegházhatású gázok ipari kibocsátója, az Európai Környezetvédelmi Ügynökség szerint a kibocsátások…
...