Laurel Brunner a digitális textilnyomtatás fenntarthatóságáról és a gyártás után felmerülő súlyos következményekről beszél.
A textiltermékek digitális nyomtatása manapság nagy felhajtást kap. A technológiai fejlesztők és a szolgáltatók egyaránt keresik a digitális nyomtatási rendszerek következő gyilkos alkalmazását. Ezeknek a megoldásoknak a fenntarthatóságát azzal az indokkal hirdetik, hogy aláássák és lényegében felforgatják a hagyományos nyomtatott textilgyártási rendszereket, amelyek súlyos környezeti hatásokkal járnak. De talán a legsúlyosabb hatás a gyártás után következik be, amikor a textíliákat kidobják, vagy újrahasznosítás céljából a jótékonysági boltokban, vagy egyszerűen hulladékként. Csak az Európai Unióban (EU) évente 4,3 millió tonna textilhulladékot égetnek el vagy helyeznek el a hulladéklerakókban. Bár havonta több százezer tonna új textiltermék kerül piacra, ezek közül alig néhány járul hozzá a körforgásos gazdasághoz.
A probléma egy része a textilszálak sokféleségéből és abból adódik, hogy nehéz őket olyan formába hozni, hogy nyersanyagként újra felhasználhatók legyenek. Svédországban kutatási projekt folyik a textilszálak automatizált válogatásának új megközelítésének tesztelésére. Az új technológia értékelése során azt vizsgálják, hogy a közeli infravörös (NIR) technológiát használó felismerő és válogató berendezések hogyan teljesítenek. A technológiát már kipróbálták egy operatív szakaszban, és most egy kísérleti projekt is folyamatban van. Több mint nyolcvan kémiai elemzést végeztek a különböző textíliák rosttartalmának azonosítása érdekében. A vizsgálatok során a veszélyes vegyi anyagok jelenlétét is ellenőrizték.
A SIPTex nevű projektet az UVL Svenska Miljöinstitutet (UVL Svéd Környezetvédelmi Intézet) hozta létre a Vinnova, a svéd innovációs ügynökség finanszírozásával. A Vinnova a svéd Vállalkozási és Innovációs Minisztérium égisze alatt működik, amely az EU K+F keretprogramjának helyi kapcsolattartója.
A SIPTexet a textilgyártási ellátási lánc számos szereplője támogatja, köztük olyan kiskereskedők, mint a H&M, a Kapp Ahl és az IKEA, valamint olyan szervezetek, mint a Boer Group. A Boer a textíliák, használt ruhák és cipők újrafelhasználásra történő gyűjtésére és válogatására specializálódott, és tesztanyagokat biztosít a kísérleti üzem számára, valamint további támogatást nyújt az értékelési folyamatokhoz.
A SIPTex alapgondolata az, hogy a H&M-hez hasonló vásárlók minőségi követelményeinek és egy hatékony válogatási módszernek megfelelő eszközt találjon. Ha a projekt a remélt módon működik, akkor a textíliákat színük és száltartalmuk alapján típus szerint lehet majd válogatni. Ezután a szálakat új textíliák alapanyagaként lehet majd újra felhasználni. A SIPTex széles körű támogatása arra enged következtetni, hogy a textilgyártásban és -újrahasznosításban érdekelt vállalatok és szervezetek új ellátási és újrahasznosítási modelleket fognak kidolgozni, amelyek lehetőséget teremthetnek a digitális nyomtatás számára. A nyomtatott textíliák fenntarthatósága iránt érdeklődő fejlesztőknek érdemes részt venniük ebben.
Forrásinformációk: Ez a cikk a Verdigris Project, egy iparági kezdeményezés által készült, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a nyomtatás pozitív környezeti hatásaira. Ez a heti kommentár segít a nyomdaipari vállalatoknak naprakészen tartani magukat a környezetvédelmi előírásokkal kapcsolatban, és abban, hogy a környezetbarát üzletvezetés hogyan segíthet javítani az eredményességüket. A Verdigris projektet a következő vállalatok támogatják: Agfa Graphics, EFI, Fespa, Fujifilm, HP, Kodak, Miraclon, Ricoh, Spindrift, Splash PR, Unity Publishing és Xeikon.
Fedezze fel a textilnyomtatás legújabb innovációit a Global Print Expo 2021 kiállításon, amely Európa vezető kiállítása a szitanyomás és a digitális széles formátumú nyomtatás, a textilnyomtatás és a jelzések területén. Fedezze fel a legújabb termékeket, lépjen kapcsolatba a hasonlóan gondolkodókkal, és fedezze fel az új üzleti lehetőségeket.