A szén-dioxid-mentesítés olyan kihívásokkal néz szembe, mint a növekvő kibocsátás és a biztonsági kockázatok, mégis folytatódik az előrelépés. Az energiaágazatban gyorsan növekszik az olcsó nap- és szélenergia, amely jelenleg a villamos energia több mint 40%-át adja. A közlekedésben az elektromos járművek eladásai ugrásszerűen nőnek, és az infrastruktúra is javul. Az energiahatékonyság és a magatartásváltás kulcsfontosságú, a vállalkozásokat pedig arra ösztönzik, hogy az erőforrás-hatékonyságot helyezzék előtérbe.

Amióta 2022 júniusában írtam erről a témáról, az előrelépést megkérdőjelezték. A sebezhetőség és az energiabiztonsági kockázatok nőttek, csakúgy, mint a tiszta energiával kapcsolatos technológiákat érintő kereskedelmi korlátozások. Vannak azonban még jó hírek is.

A szén-dioxid-mentesítés az éghajlatváltozás szempontjából az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését vagy megszüntetését jelenti. Az előző cikk a nyomtatás szempontjából közvetlenül releváns három fő területet vizsgálta: az energiaágazatot, a közlekedést, valamint az épületek fűtését és hűtését. Ennek a cikknek az a célja, hogy képet adjon arról, hol tartunk most.

Mivel az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra is növekszik – 2024-ben 1%-kal nőtt -, a nettó nulla kibocsátás elérése 2050-re egyre nagyobb kihívást jelent. Az energiahatékonyság kulcsfontosságú a szükséges csökkentés eléréséhez, amelynek nagy része a viselkedésváltoztatás. Jó hír, hogy bár az energiafogyasztás összességében növekszik, de a gazdasági növekedéstől függetlenedik.

További jó hír, hogy előrelépés történt az elektromos áramhoz és a tiszta főzési technológiához való hozzáférés terén is, ami nemcsak az éghajlat-változási kibocsátást csökkenti, hanem az egészségi állapotot is javítja. Az alacsony jövedelmű országokban a beltéri légszennyezés a vezető halálozási ok.

Az energiaágazat

Az energiaágazat felelős a globális kibocsátások mintegy háromnegyedéért. Bár kormányzati szinten kevés előrelépés történt a konkrét intézkedések terén, a megújuló energiaforrások kapacitása nőtt. A fosszilis tüzelőanyagok teljes részaránya a globális energiaszektorban – beleértve a közlekedést és a fűtést is – 2024-re 87%-ra csökkent; az alacsony szén-dioxid-kibocsátású forrásokból (beleértve a nukleáris energiát is) származó globális villamosenergia-termelés valamivel több mint 40%-ra nőtt, a megújuló energiaforrások növekedési üteme pedig a korábbi évekhez képest emelkedett.

A napenergia és a szélenergia, a leggyorsabban növekvő megújuló energiaforrások ma már a legolcsóbb áramforrások, és a technológia felzárkózik a tárolási követelményekhez. Az elektromos autók akkumulátoraival kapcsolatos kutatási és fejlesztési munka az energiaágazat számára is előnyös, és az elektromos járművek intelligens töltése vagy kétirányú töltése kiegyenlítheti a villamosenergia-hálózat terhelését.

Mivel a megújuló energia hatékonyabb, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése, amely sok hulladékhőt termel, a megújuló energiaforrásokra való áttérés az ágazat általános hatékonyságát is javítja, ami megkönnyíti a kereslet kielégítését. Az Energia Intézet szerint 2024-ben a globális energiarendszer ténylegesen 7%-kal hatékonyabb lesz a végfelhasználói kereslet kielégítéséhez szükséges teljes energia mennyiségét tekintve. Az árak kisebb volatilitása is előnyökkel jár: amikor a villamosenergia-termeléshez használt elsődleges tüzelőanyag ára emelkedik, akkor a villamosenergia-árak is emelkednek, míg a meglévő megújuló energiaforrásokkal működő létesítmények használatának költségeit ez nem befolyásolja.

Amit a nyomdaipari vállalkozások tehetnek, az az erőforrás- és energiahatékonyság további növelése.

Szállítás

A közlekedés változatlanul a globális CO2-kibocsátás mintegy 25%-át teszi ki, és ennek 75%-át továbbra is a közúti járművek teszik ki. Bár az elektromos autók értékesítése gyorsan növekszik, és 2024-ben az eladott új autók több mint minden ötödikét teszik ki, a gépkocsikat sok éven át használják, és a gépkocsi-tulajdonlás is növekszik – eltart egy ideig, amíg az elektromos járművek aránya az utakon eléri az eladások arányát, így a közúti közlekedésből származó teljes kibocsátás még nem csökken.

Még a járművek és az akkumulátorok gyártási hatásait figyelembe véve is az elektromos járművek élettartama során lényegesen kisebb hatást gyakorolnak az éghajlatra, mint a hagyományos járművek. Aki szeretné ezt kiszámítani a saját helyzetére és szükségleteire vonatkozóan, az a Nemzetközi Energiaügynökségnél talál egy praktikus elektromos jármű életciklus-értékelési kalkulátort: https://www.iea.org/data-and-statistics/data-tools/ev-life-cycle-assessment-calculator. Az IEA előrejelzése szerint 2030-ra az elektromos autók eladásai elérik az autóeladások 40%-át.

A költségek, a hatótávolság és a töltési infrastruktúra javult: az akkumulátorok ára csökkent, ami segít a költségek csökkentésében, és az elmúlt két évben világszerte megduplázódott a nyilvános töltőállomások száma. Európában ma már az autópályák háromnegyedén legalább 50 kilométerenként vannak gyorstöltő állomások. A töltési idők javultak – az ultragyorstöltők nyolc perc alatt 62 mérföldnyi töltést tesznek lehetővé -, és több nyilvános lassú töltő áll rendelkezésre az éjszakai töltésre alkalmas helyeken.

Az elektromos nehéz tehergépjárművek elérhetősége is növekszik, jelenleg 400 modell áll rendelkezésre, és az eladások 2024-ben elérik a piaci részesedés közel 2%-át. A nehéz tehergépkocsik vezetőinek előírt pihenőidőszakai jól működnek töltési időszakokként. Az elektromos buszok az EU-ban és az Egyesült Királyságban 2024 első felében az eladások 16%-át tették ki, és az új városi buszok közel fele elektromos, ami jó hír a városlakók és a légszennyezés csökkentése szempontjából.

Egy másik gyorsan növekvő közlekedési forma az e-bike, beleértve a teherbicikliket is, és az IEA elemzése szerint ezek csökkentik a személygépkocsik és a tömegközlekedés iránti igényt, az utazások hossza jellemzően 3-24 kilométer között mozog.

Az olyan magatartásváltoztató politikák, mint például az alacsony kibocsátású zónák, amelyek az embereket a gépkocsiktól eltávolítják, általában sikeresek, és egyre több bizonyíték van arra, hogy népszerűvé válnak ott, ahol a tömegközlekedés fejlesztéséhez kapcsolódnak. A levegőszennyezés csökkenése, a kevesebb torlódás és a kevesebb zaj javítja az életminőséget.

Amit a vállalkozások tehetnek, az az, hogy továbbra is újragondolják az utazáshoz és a közlekedéshez való hozzáállásunkat.

Energia az épületekben

Az épületek energiaigénye egyre nő, a magas hőmérséklet miatt a helyiségek hűtésére irányuló villamosenergia-igény 2024-ig mintegy 4%-kal emelkedik.

A hőszivattyúk értékesítése olyan mértékben nőtt, hogy egyes területeken már megelőzik a fosszilis tüzelőanyag-alapú fűtési rendszerek értékesítését, de a növekedés üteme kiszámíthatatlan. Az induló költségek még mindig magasak, különösen a háztartások számára, és még mindig nem minden épülettípusra alkalmasak. Ha egy rendszert fűtésre és hűtésre egyaránt használunk, akkor nagyon költséghatékonyak, és a gyártás szinergiákat eredményez a már légkondicionáló rendszereket gyártó vállalkozások számára, így ez egy olyan terület, amely változni fog, különösen a kereskedelmi épületek esetében.

A legjobb, amit a vállalkozásoknak tenniük kell, még mindig az, mint korábban – szigetelni! És ne felejtsük el, hogy a napfény okozta túlmelegedést is csökkenthetjük.

Források: Nemzetközi Energiaügynökség, Energia Intézet, Világunk az adatokban

Fotó: Pixabay