Clare Taylor a társadalmi felelősségvállalás jelentőségéről beszél a vállalkozások számára. A munkahelyi társadalmi fenntarthatóság különböző kategóriákból ered, többek között az emberi jogok, a modern rabszolgaság, a diszkrimináció és más kategóriákból.
A legutóbbi cikkben röviden érintettem a fenntarthatóság társadalmi pillérét; ez a cikk a társadalmi fenntarthatósággal foglalkozik egy kicsit részletesebben, az emberekre összpontosítva, beleértve az Egyesült Nemzetek Fenntartható Fejlődési Célokat, amelyek érintik az üzleti szektorunkat.
Az emberekkel való helyes bánásmód eléggé amorf, nehezen meghatározható témának tűnhet, de a munkahelyek számára elég sok ismert jogszabály segít tisztázni ezt a kérdést. A társadalmi fenntarthatóság egyéb aspektusai közé tartozik az etika, amely egy másik nagy témakör, saját jogszabályokkal, és túlságosan széleskörű ahhoz, hogy itt felsoroljuk.
A munkahelyi társadalmi fenntarthatóság több kategóriába sorolható: emberi jogok, beleértve a modern rabszolgaságot; megkülönböztetés, beleértve a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos kérdéseket; és a személyzet jóléte.
Az üzleti élethez talán a legszorosabban kapcsolódó társadalmi SDG-k a nemek közötti egyenlőség elérését célzó 5. cél és a fenntartható, inkluzív és fenntartható gazdasági növekedést célzó 8. cél, különösen annak három célkitűzése: A 8.5. cél a teljes és produktív foglalkoztatás és a tisztességes munka elérése minden nő és férfi számára, beleértve a fiatalokat és a fogyatékkal élőket is, valamint az egyenlő értékű munkáért egyenlő bérezés; a 8.7. cél a kényszermunka felszámolására, a modern rabszolgaság megszüntetésére irányuló azonnali és hatékony intézkedések meghozatala…; és a 8.8. cél a munkavállalói jogok védelme és a biztonságos és védett munkakörnyezet előmozdítása minden munkavállaló számára, beleértve a migráns munkavállalókat is.
Sokszínűség
A nemek közötti egyenlőségről már évek óta sokat beszélnek, csakúgy, mint az etnikai, faji, vallási vagy fogyatékossági egyenlőségről. A törvények betartásán túl azonban az a vállalkozás, amelyik nem használja ki a rendelkezésre álló munkaerő-potenciál teljes potenciálját, lemarad a lehetőségekről. A globális vezetési tanácsadó szervezetek, a tudományos élet és az üzleti iskolák eddig számos tanulmányt készítettek arról, hogy milyen összefüggések vannak a szervezeti sokszínűség és a pénzügyi teljesítmény között, mind a vezetésen belül, mind összességében, és ezek szerint a sokszínűség pozitív eredményeket hoz. A Harvard Business Review nyolc országra kiterjedő tanulmányának egyik érdekes megállapítása az volt, hogy azok a vállalkozások, amelyeknél a nem, a kor, a nemzeti származás, a karrierút, az iparági háttér és az oktatás tekintetében nagyobb volt a sokszínűség, több innovációt mutattak, és ez vezetett a jobb pénzügyi teljesítményhez. A sokszínűség lehetővé tételének módjai közé tartoznak az olyan lehetőségek, mint a rugalmasabb munkaidő-beosztás, az otthoni munkavégzés, ahol ez megvalósítható, valamint a páros vagy csoportos munkamegosztás a nyelvi vagy egyéb akadályok leküzdésére.
Kényszermunka
A modern rabszolgaság egy másik jól ismert és törvényileg szabályozott terület, amelyről azonban úgy gondolhatjuk, hogy a világ fejlettnek minősített részein nem jelent akkora problémát. Ugyanakkor jelentős számú ember esik áldozatául a rabszolgaságnak ezeken a határokon belül, valamint az azokon túlnyúló ellátási láncokban. A statisztikák nyilvánvalóan csak az ismert esetekről tudnak képet festeni, és sok esetet nem jelentenek be, azonban a statisztikák egy egészen más képet mutatnak, mint amit a közvélemény elképzel. Franciaországban például több mint 135 000 áldozatot tartanak számon, az Egyesült Királyságban pedig a kormányzati adatok szerint 17 000, a rabszolgaság-ellenes szakértők más adatai szerint pedig 100 000 áldozatot. A 2023-as Globális Rabszolgasági Index (GSI) becslése szerint „2021-ben egy adott napon 1,1 millió ember élt modern rabszolgaságban az Egyesült Államokban, ami azt jelenti, hogy az ország minden ezer lakosára 3,3 modern rabszolgaságban élő ember jutott”.
A felnőtteket tekintve több férfi, mint nő válik kényszermunka áldozatává, az építőipar és a feldolgozóipar a kényszermunka valamivel több mint 40%-át teszi ki. A feldolgozóiparon belül a divat- és ruházati ipar a három legveszélyeztetettebb ágazat egyike mind a férfiak, mind a nők esetében. A faipar egy másik kockázati terület.
Az ENSZ becslése szerint 2 milliárd munkavállaló dolgozik „bizonytalan, szociális védelem nélküli informális munkakörben”. Gondoljunk csak a nulla órás szerződésekre és a vitatottan szabadúszóként besorolt, de a valódi szabadságjogokat nem biztosító munkakörökre.
A személyzet jóléte
Az egészségügyi és biztonsági jogszabályok, beleértve a stressz elleni védelmet és a mentális egészséget, a munkahelyi zaklatás megelőzését és a személyzet jólétének javítását célzó egyéb lépéseket, jól ismertek. A munka és a magánélet egyensúlya érdekében a távmunka, ahol ez megvalósítható, szintén fontos szerepet játszik.
Újabb elem a „kapcsolattartási jog”, amelyet fokozatosan vezetnek be, biztosítva, hogy a szabadidő valóban az legyen. Néhány országban már létezik jogszabály, elsőként Franciaországban 2017-ben, és folyamatban vannak a tárgyalások más európai és Európán kívüli országokban, többek között Ausztráliában, ahol a cikk megjelenésének idejére már lehet, hogy megszületik a jogszabály, valamint Észak-Amerikában. Európában a képviselők úgy vélik, hogy „a munkavállalóknak a leválasztáshoz való joga létfontosságú a fizikai és mentális egészségük és jólétük védelme, valamint a pszichológiai kockázatokkal szembeni védelem szempontjából”.
Számos tanúsítvány a környezeti mellett a társadalmi fenntarthatóságot is magában foglalja, ahogyan a SEDEX, a globális beszállítói etikai adatcsere platform követelményei is, amelyet számos nagy márka használ ellátási láncainak irányításához. Az olyan címkék, mint az FSC és a PEFC tartalmazzák az őslakos erdei népek és az erdei munkások jogait, számos textilipari címke szociális szempontokat is tartalmaz, és vannak kifejezetten a társadalmi fenntarthatóságra vonatkozó tanúsítványok, amelyek mindegyike segíthet a biztonságosabb választások meghozatalában.