Laurel Brunner a Globális Jelentési Kezdeményezésről beszél, amely segíti a szervezeteket és a vállalkozásokat a környezeti hatásaikról szóló jelentések elkészítésében.

Nehéz elhinni, hogy csak az elmúlt egy évben kezdtünk többet hallani a GRI-ről. Ez a szervezet több mint húsz évvel ezelőtt alakult azzal a céllal, hogy segítse a szervezeteket és a vállalkozásokat a környezeti hatásaikról szóló jelentések kezelésében. Az évek során a GRI jelentős lendületet vett kommunikációs keretrendszerének fejlesztésében. A modell lehetővé teszi, hogy világszerte több mint 10 000 vállalat egy közös nyelvet használva számoljon be fenntarthatósági állapotáról.

A GRI-módszer a szabványos jelentéstételi modellek három részből áll: egyetemes, ágazati és témakörök. Az egyetemes szabványkövetelmények a GRI követelményeinek és elveinek felhasználásával a jelentést készítő szervezetre és annak lényeges témáira vonatkozó információk közzétételére szolgálnak. Ez a jelentéstétel kiindulópontja, amely lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy a jelentés összeállításakor meghatározzák, mi a fontos. Az ágazati szabványok lényegében egy listát tartalmaznak arról, hogy mi számít a jelentésben, és úgy vannak kialakítva, hogy az egyes ipari ágazatokra vonatkozzanak. A nyomdaiparra és a kiadói ágazatra azonban még nem létezik ilyen. Szerencsére a modell lehetővé teszi a vállalatok számára, hogy saját prioritáskészletet állítsanak össze.

És van 33 Témakör-szabvány, amelyek tartalmazzák az elvárásokat arra vonatkozóan, hogy mit kell jelenteni egy-egy lényeges témával kapcsolatban, például a vízzel és a szennyvízzel vagy a hulladékkezeléssel kapcsolatban. A három szabványt együttesen kell használni a vállalat gazdaságra, környezetre és társadalomra gyakorolt hatásával kapcsolatos átfogó jelentéstétel biztosítására. A GRI mindent megtett annak érdekében, hogy teljes és mélyreható jelentéstételi modellt nyújtson, azonban a megközelítés összetettsége túlságosan megterhelő lehet. A legtöbb vállalat, amely elég bátor ahhoz, hogy kipróbálja, csak a fenntarthatóságára akarja majd összpontosítani az egymással összefüggő szabványok moduláris rendszerét. A GRI-eszközök használata megkönnyítheti a környezetvédelmi, társadalmi és kormányzási (ESG) beszélgetéseket az ügyfelekkel és más érdekeltekkel, feltéve, hogy azok nem bóbiskolnak el. A GRI-modell megvalósítása elkötelezettséget igényel, nem utolsósorban annak megtanulását, hogy a három egymásra épülő rész hogyan működik a gyakorlatban.

A szervezet egy tanúsítási programot és egy globális közösséget is kínál a tapasztalatokat és ötleteket megosztani kívánó személyek számára. A GRI-szabványok három részének követelményeinek megfelelő teljesítéséről workshopok és auditok segítségével lehet meggyőződni. A GRI-nek saját szoftvere is van, amely megkönnyíti a fenntarthatósági jelentéstételt.

A GRI egy átfogó jelentéstételi keretrendszer, amelyet bármely szervezet használhat az adatok gyűjtésére és jelentésére. Összetett, és szükségszerűen az is, és az előrehaladás mérése érdekében idővel kell bevezetni. Ez nem gyors megoldás a környezetvédelmi jelentéstételre. Sokkal inkább a vállalatok környezetvédelmi politikájának és mérséklési stratégiájának kell a középpontjában állnia, ezért szükségszerűen összetett. Bárki, aki úgy gondolja, hogy a környezetvédelmi jelentéstételnek egyszerűnek kell lennie, újra át kell gondolnia, hogy milyen hatalmas problémát próbálunk mindannyian megoldani.

Forrásinformáció: Ez a cikk a Verdigris Project, egy iparági kezdeményezés által készült, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a nyomtatás pozitív környezeti hatásaira. Ez a heti kommentár segít a nyomdaipari vállalatoknak naprakészen tartani magukat a környezetvédelmi előírásokkal kapcsolatban, és abban, hogy a környezetbarát üzletvitel hogyan segíthet javítani a vállalat eredményeit. A Verdigris-t a következő vállalatok támogatják: Agfa Graphics, EFI, Fespa, Fujifilm, HP, Kodak, Miraclon, RicohSplashPR, Unity Publishing és Xeikon.