Laurl Brunner arról beszél, hogy néhány digitális nyomdagépgyártó jelenleg rendelkezik fenntarthatósági politikával, azonban közülük túl kevesen folytattak megfelelő fenntarthatósági beszélgetést ügyfeleikkel.

Réges-régen a Heidelberg akkori vezetője azt mondta nekünk, hogy vállalatának napjai mint iparági vezetőnek meg vannak számlálva. Azt mondta, hogy a Ricoh, a HP és a Canon fogja uralni a nyomdaipart, és hogy a digitális nyomtatás a jövő útja. És ez így is lett. Az általa említett vállalatok számos területen átvették a Heidelberg vezető szerepét, de különösen a fenntarthatósági üzenetek terén. Sajnos ezekből az üzenetekből nem sokat hallanak vagy értékelnek a nyomdaipari és kiadói vállalkozások.

Sok digitális nyomdaipari vállalat rendelkezik fenntarthatósági politikával, de túl kevés közülük, ha egyáltalán van ilyen, kezdett valódi fenntarthatósági beszélgetésbe ügyfeleivel. Kivételt képez ez alól a Kodak, egy olyan szervezet, amely keményen dolgozik azon, hogy a környezeti hatások napirenden maradjanak. Az olyan vállalatok azonban, mint a HP és a Canon, elmulasztják a grafikai iparági részlegeik felhatalmazását a fenntarthatóság kérdésében.

A szervezetek óriási erőforrásokat fektettek abba, hogy javítsák általános környezeti hatásukat, és biztosítsák, hogy elszámoltathatóak legyenek a részvényesek felé. A Canon nemrégiben tartott egy elemzői rendezvényt, amelyen hosszasan fecsegett a fenntarthatósági munkájáról. Bemutatták az új generációs technológiát; a felhő „a megoldások alapplatformja”; az Amazon a Canon legnagyobb ügyfele a könyvkiadás területén; és 40 országban 124 Canon telephely rendelkezik ISO 14001-es tanúsítvánnyal a környezetirányítási rendszerükre vonatkozóan. Arra a kérdésre azonban, hogy a Canon hogyan támogatja ügyfelei környezeti fenntarthatósági törekvéseit, válasz nem érkezett, bár a nem-válasz a közhelyek és környezetvédelmi divatszavak sűrűjébe volt temetve. Biztosan tudunk ennél jobbat is.

A vállalati fenntarthatóságba való befektetés a részvényesek érdekében rendben van, sőt dicséretes. De ez csak egy bizonyos pontig érvényes, mert ami valóban változtatni fog az iparágunk környezeti lábnyomán, az az alulról jövő elkötelezettség a probléma iránt. Az, hogy ezt hogyan lehet elérni, alapvetően a felső vezetés és az egész szervezet motivációjától és oktatásától függ. A környezeti fenntarthatóság javításához többre van szükség, mint beszédre. Az ellátási lánc minden szereplőjének képzésére szükség van, a környezeti hatásra vonatkozó adatok gyűjtésétől kezdve a vásárlókkal szemben álló értékesítési, szerviz- és ügyfélszolgálati csapatokig. Még ha az erőfeszítés csak arról szól is, hogy az emberek tudják, hogyan kell a fenntarthatóságról beszélgetni az ügyfelekkel, ez már kezdetnek számít.

Ezért arra kérünk minden digitális nyomdagépgyártót, hogy fontolja meg, hogyan folytathatná ezeket a helyi szintű megbeszéléseket, és hogyan támogathatná ügyfeleit a környezeti hatások javításában. Szintén hasznos lenne, ha a gépeik felhasználóit is be tudnák vonni a fenntarthatósági adatmodellekbe. Ez hatalmas feladatnak tűnhet, de a legegyszerűbb eszközökkel is elkezdhető: egy alapvető GYIK az érdeklődők és ügyfelek számára, amely lehetővé teszi az értékesítési csapatok számára, hogy szervezetük fenntarthatósági referenciáit értelmes kifejezésekkel tolmácsolják. A környezeti fenntarthatóság tudatos támogatásának bizonyítása előbb-utóbb üzletkötő vagy üzletbontó tényezővé válik.

Forrásinformáció: Ez a cikk a Verdigris Project, egy iparági kezdeményezés által készült, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a nyomtatás pozitív környezeti hatásaira. Ez a heti kommentár segít a nyomdaipari vállalatoknak naprakészen tartani magukat a környezetvédelmi előírásokkal kapcsolatban, és abban, hogy a környezetbarát üzletvitel hogyan segíthet javítani a vállalat eredményeit. A Verdigris-t a következő vállalatok támogatják: Agfa Graphics, EFI, Fespa, Fujifilm, HP, Kodak, Miraclon, RicohSplashPR, Unity Publishing és Xeikon.