A bioalapú szintetikus anyagok megoldást jelentenek-e az éghajlati válságra?

Sam Taylor, a The Good Factory alapítója arról beszél, hogy a textilipar számára fontos az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, és hogy a bioalapú szintetikus anyagok bevezetése és méretnövelése hogyan jelenthet megoldást.

Köztudott, hogy a Scope 3 kibocsátási tartományban a legnagyobb a márkák szénlábnyoma. És a legnehezebb kezelni és csökkenteni. Bár az évek során sokat beszéltek a pamut vízfogyasztásáról, ez nem foglalkozik azzal a ténnyel, hogy a gyártott textíliák több mint 60%-a szintetikus. Ezeket hagyományosan kőolajból, illetve a kőolaj kitermeléséből származó hulladékokból nyerték. És bár ezeket nevezhetjük „hulladéknak”, ami a kitermelt nyersolaj 10%-át teszi ki, az olajvállalatoknak a profitjuk 40%-át biztosítja. És ha valamit tudunk az olajról, akkor azt, hogy rengeteg üvegházhatású gázt bocsát ki.

Egy ideig úgy tűnt, hogy problémáinkat a halászhálókból és a műanyag kólásüvegekből származó újrahasznosított szintetikus anyagok bevezetésével meg lehet oldani. 1950 óta 6,3 milliárd tonna szűz műanyaghulladékot termeltünk, amelynek 91%-át soha nem hasznosítottuk újra. Sok újrahasznosító a kormány támogatására, illetve a fizetetlen vagy alacsony fizetésű begyűjtésre támaszkodik. Átláthatatlan nyomon követhetőséget biztosítanak az alapanyag-fázisban, ami nem segíti a Scope 3 kibocsátások kezelését vagy az ellátási lánc bizalmát. Sok történet szól arról, hogy a PET-palackok a palackgyártás leállításának költségei vagy minőségi hibák miatt közvetlenül a palackgyártótól az újrahasznosítóba kerülnek.

Lépjen be a szintetikus anyagok új generációjába; a bioalapúakba. Ezek a termékek hasonló tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az olajból származó szintetikus anyagok, de alapanyaguk részben vagy egészben megújuló erőforrásokból származik, mint például kukoricakeményítőből, cukornádból és növényi olajokból, hogy csak néhányat említsünk. Technikailag ezek még mindig műanyagok, és jelenleg csak korlátozottan lebonthatók és újrahasznosíthatók. Bár a Kindra Fibers idén elindította a bioalapú és biológiailag lebomló poliészterének méretnövelési projektjét. A mi saját BioAce projektünk pedig, amely a ricinusolajból készült poliamid mechanikai újrahasznosítását vizsgálja, hamarosan befejeződik. A következő 5 év nagyon ígéretes.

Sajnos nincs mindenre kiterjedő válasz arra, hogy a bioalapú szintetikus anyagok megoldást jelentenek-e az éghajlati válságra. Ez valóban az egyes nyersanyagoktól és a folyamatoktól függ, amelyeken át kell esniük, mielőtt gyantává alakítanák őket. A ricinusolajból előállított PA10,10 nem versenyez a földterületekkel az élelmiszerforrásokért, mivel Kínában és Indiában nagyon sanyarú körülmények között nő, és nem igényel öntözést vagy műtrágyát a termesztéséhez. Mivel az éghajlatváltozás gyorsabban sújtja ezeket a régiókat, a gyapottermelők számára, akik már most is a hozamok csökkenésével szembesülnek, jövedelemtámogató növény lehet. A gyapot azonban több mint 11 000 mérföldet utazik, mire fonal lesz belőle. Bár a távolság nem sokban különbözik néhány újrahasznosított poliamid fonaltól.

A gazdálkodási módszerek nagy szerepet játszanak abban, hogy egy megújuló erőforrás mennyire fenntartható a környezet szempontjából. Ha az erdőirtás egy monokultúrás növény, például a cukornád termesztése mellett történik, akkor a biológiai sokféleség és a talaj egészségének károsodása meghaladja az újrahasznosított műanyag helyett a szénmegkötő alapanyag használatának előnyeit. Még akkor is, ha figyelembe vesszük, hogy a gyanta LCA-k szerint a szűz poliészterhez képest 77%-kal csökken az üvegházhatású gázok kibocsátása. Bár az LCA-k összehasonlításakor biztosítani kell, hogy a termék valódi életciklusát és előállítását hasonlítsuk össze. Ha egy alapanyagot szénüzemű létesítményben finomítottak, szemben egy földgázzal működő üzemmel, akkor a szénlábnyom magasabb lesz. Ezt néha nem veszik figyelembe.

Mivel az energiaköltségek emelkednek, és tovább szorítják a haszonkulcsokat, mindenki olyan szálakat keres, amelyeket alacsonyabb hőmérsékleten és kevesebb erőforrással lehet feldolgozni és nyomtatni. A PA10,10 egyik előnye, hogy gyorsabban festhető és nyomtatható, kevesebb víz felhasználásával és alacsonyabb hőmérsékleten, mint a PA6,6 (hagyományos poliamid), ami tovább csökkenti a szénlábnyomot. A színszabványoknak való megfelelés azonban nehezebb, mint a hagyományos poliamidok esetében. A PA10,10 gyantaszállítója a PA6-hoz képest 55%-kal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását, a PA10,10 sztreccsszövetek szabadalmát birtokló Brugnoli szövetszállító pedig a PA6,6-hoz képest 25%-kal csökkentette a kibocsátást.

Kétségtelen, hogy ez a termékkategória tovább fog növekedni. Az előrejelzések szerint a következő 4 évben 25%-os növekedést prognosztizálnak a bioplasztikák terén. A Kindra bioalapú és biológiailag lebomló poliészterének skálázása mellett az Invista 2024 eleje felé egy részben bioalapú lycra-val bővíti fő kollekcióját. A Dyeema 2020-ban vezette be részben bioalapú fonalát, ahol 1 metrikus tonna 5 metrikus tonnával kevesebb CO2eq-t termel, mint ugyanolyan mennyiségű fosszilis alapú Dyneema. Bár a Dyneema jelenleg tömegmérleg-megközelítéssel dolgozik, így a bioalapú százalékos arányok jelenleg nem ismertek, céljuk, hogy a Dyneema 2030-ra 60%-ban bioalapú legyen. Tavaly a Radici fonalszállító cég piacra dobta a Biofeel PLA-t, amely a poliészterhez hasonló tulajdonságokkal rendelkezik, de 100%-ban biológiailag lebomló és iparilag komposztálható, és cukornádból szintetizálják. Bár ez a fonal némi kihívást jelent a ruházati textíliák gyártása során, a közeljövőben nagy lehetőségeket rejt magában a lakástextíliákban, mivel nehezen gyúlékony és kiváló UV-értékekkel rendelkezik.

Ahogy egyre közelebb kerülünk a 2030-ra kitűzött globális nettó nullás célhoz, a textilipar számára egyre fontosabbá válik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Bár a bioalapú szintetikus anyagok kihívást jelentenek a nyomtatás folyamatossága szempontjából a hagyományos és a bioalapú anyagok közötti váltás során, nem kétséges, hogy a megoldás része lesz a bioalapú szintetikus anyagok bevezetése és skálázása.

További információkért a The Good Factory-ról kérjük, látogasson el ide.
Blog borítókép: ez a kép az Unsplash/Victoria Pressnitz oldalról származik.