Sonja Angerer arról beszél, hogy sok digitálisan nyomtatott terméket nehéz újrahasznosítani, azonban a hordozóanyagok gyártói jelenleg is dolgoznak a megfelelő megoldások kidolgozásán.

 

Az Európai Unió célja egy zárt körforgású gazdaság, amelyben a lehető legtöbb hulladékot újrahasznosítják. A digitális nyomtatási alkalmazások esetében azonban ez még nem igazán elérhető. A nyomathordozók gyártói szorgalmasan dolgoznak a megoldásokon. Most már a nyomdákon és ügyfeleiken múlik.
Minden kiállítás, minden POS-kampány után a felgyülemlett hulladékot el kell távolítani. Igaz, hogy bizonyos anyagok, például a papír vagy az üveg viszonylag könnyen válogathatók és újrahasznosíthatók. De sajnos ez nem vonatkozik a digitális nyomtatásban használt hordozók többségére.

Képaláírás: Az újrahasznosítás sok digitálisan nyomtatott termék esetében problémát jelent. Vannak azonban már olyan kezdeményezések, amelyek ezen igyekeznek változtatni. Fénykép: Angerer

Miért nincs sok újrahasznosítási lehetőség számos digitális nyomtatási alkalmazás esetében?

Ahhoz, hogy megértsük, miért nehéz a digitális nyomtatási alkalmazások újrahasznosítása, fontos megérteni, mi történik általában az Európai Unióban a kereskedelmi és kommunális hulladékkal:

  • Szeméttelep
  • Energiakihozatal a hulladékégetésben
  • Újrahasznosítás új nyersanyaggá

Ezen kívül mind a válogatott, mind a válogatatlan hulladék tételeit exportálják. A hatékony újrahasznosítás varázsszava a „válogatott”. Ez azt jelenti, hogy a hulladéknak a lehető legnagyobb mértékben csak egy anyagból kell állnia, például papírból, kartonból vagy PET-palackokból. Az újrafeldolgozás ésszerű erőfeszítéssel és költséggel lehetséges.

Mindenki, aki ismeri a német helyi hatóságok háztartási hulladékgyűjtési irányelveit, tudja például, hogy a joghurtos edényt az alumínium fedelétől elkülönítve kell kidobni. Ebből a „műanyag edény és alumíniumfedél” kombinációból két válogatott másodnyersanyagot lehet előállítani.

Sajnos az olyan termékek, mint a laminált pop-up displayek vagy az alumíniumlemezekre rögzített nyomatok nem választhatók szét ilyen könnyen. Ezek továbbra is kompozit anyagok maradnak, amelyek nem alkalmasak az anyagkörforgásba való visszavezetésre.

Ennek azonban nem kell így lennie. Az autóiparban az elhasználódott járművekről szóló 2015-ös irányelv óta célul tűzték ki, hogy az újrahasznosítási arány elérje a 95 tömegszázalékot. Ennek eredményeképpen már egy egész sor olyan alapanyag származik az autógyártásból és az újrahasznosításból, amelyek többször is felhasználhatók.

Újrahasznosított anyagokból készült digitális nyomathordozók

Képaláírás: A Re-board (a képen) és más méhsejtlemezek megújuló nyersanyagokból készülnek. Fotó: B: Re-board.

A digitális nyomtatáshoz a hagyományos nyomtatási módszereknél jobb minőségű hordozókra van szükség. Ennek eredményeképpen nagyon kis mennyiségű olyan hordozóanyagot lehetett kínálni, amely részben vagy teljesen újrahasznosított anyagból készülhet.

Egy kis kivételt képeznek a méhsejtlemezek és más papír alapú nyomathordozók. A papír európai újrahasznosítási aránya 2015-ben elérte a 71,5%-ot. Azonban még a Re-board, a nyomdaiparban használt, valószínűleg legismertebb méhsejtes karton esetében is a nyomtatható bélés egy részét nagyon magas arányban friss szálakból kell előállítani. Ez az egyetlen módja a prémium nyomtatási minőség biztosításának.

A Verseidag-Indutex, amely 2020 augusztusa óta a Serge Ferrari csoport része, most kifejlesztette a Vertex nevű bevonatot, amelyet az autóiparban keletkező, a fogyasztás utáni hulladékból állítanak elő. Az eredmény egy PVC-mentes bevonat, amely ugyanakkor már újrahasznosított anyagból készül. Ez egy jelentős innováció a digitális nyomdaipar számára. A Vertex a tervek szerint egy egész termékcsalád alapját képezi majd a belső és külső használatra szánt nyomathordozóknak. A termékcsalád lefed majd minden általános használatú digitális nyomtatási alkalmazást, és a HP latex- és UV-keményítő tintáihoz lesz optimalizálva. „Szándékosan nem ajánljuk az öko-oldószeres és más oldószeres tintákat a Vertex bevonatú anyagokhoz” – mondja Stefan Altgassen, a Verseidag-Indutex nagy formátumú nyomtatással foglalkozó üzletágának igazgatója. „Egy környezettudatos nyomtatási koncepció részeként ez semmiképpen sem lenne megfelelő.”

A béta felhasználókkal jelenleg is széles körű tesztek folynak. A Verseidag-Indutex arra számít, hogy a Vertex termékcsalád első termékei 2021 közepére kerülnek a piacra. „A cél a háló- és banneranyagok kifejlesztése a jelenlegi digitális nyomtatási alkalmazásokhoz” – magyarázza Peter Michael Siemens, a fejlesztési és innovációs részleg vezetője. „Szükség esetén ezek a jelenlegi német, francia és európai tűzvédelmi szabványoknak is megfelelnek majd.”

Mint minden más nagy formátumú nyomtatáshoz használt háló- és borítóanyag, a Vertex termékek is szövött poliészterből készült textilmaggal rendelkeznek. Jelenleg hagyományos fonalakat használnak, mivel az újrahasznosított fonalak piaci árai sokkal magasabbak. A Verseidag-Indutex vezérigazgatója, Markus Simon szerint azonban a vállalat azt tervezi, hogy „erre a problémára is megoldást találnak a Serge Ferrari csoporton belül”. A konglomerátumnak saját fonalfonó üzeme van Svájcban.

 

Újrahasznosítás és CO2-lábnyom

A Vertex termékek maguk is összetett termékek. „A nagy formátumú nyomtatáshoz szükséges megfelelő anyagjellemzők biztosítására jelenleg nincs alternatíva” – mondja a Siemens. „A Vertexszel azonban most először sikerült kiváló minőségű bevonatot előállítanunk korábban újrahasznosított anyagok felhasználásával.” A Vertex termékek újrahasznosítására még mindig lehet megoldást találni. Serge Ferrarinak még 2014-ben sikerült megalkotnia a Texyloop rendszert a PVC-bevonatú transzparensekhez és hálókhoz. A visszaküldött és feldolgozott nyomdatermékek újra felhasználhatók alátétként a zöld tetőfedésben.

Még ha a hulladékanyagok szétválogatva vannak is, az újrahasznosításra való alkalmasságukban jelentős különbségek vannak. A PVC még mindig nehezen újrahasznosíthatónak számít. Sok országban ezért a kidobott PCV-t a hulladéklerakókba helyezik, vagy hulladékégető művekben energiává alakítják. Ez utóbbi első pillantásra rossz ötletnek tűnhet, de valójában a PVC energiaértéke nagyjából a barnaszénéhez hasonló. A Verseidag-Indutex több termékrészleggel – többek között a textilépítészet és az ideiglenes épületek számára – rendelkező vállalatként tagja a VinylPlus nevű iparági kezdeményezésnek, amely a PVC fokozott újrahasznosításáért kampányol az új termékek alapanyagaként való felhasználás érdekében.

Más nyomathordozó-gyártók kizárólag a PVC-mentes alternatívákra koncentrálnak, újrahasznosított anyagok használata vagy a későbbi újrahasznosítási megközelítések nélkül. A Heytex például 2020 szeptemberében mutatta be Ecotex termékeit. Ezeket Észak-Európában kültéri körülmények között körülbelül egy évig tartónak minősítik. Mivel könnyebbek, mint a hasonló teljesítményadatokkal rendelkező PVC-termékek, könnyebben szállíthatók, és így hozzájárulhatnak a kisebb CO2-lábnyom eléréséhez.

Képaláírás: Neschen nemrégiben bővítette PVC-mentes termékportfólióját. A képen: a Neschen központja Bückeburgban. Fotó: Neschen: Neschen

Novemberben a Neschen bemutatta Easy Dot portfólióját, egy új öntapadós matt fóliát. A fólia PVC és oldószerek nélkül készül, mivel a ragasztópontok vízbázisúak. Maga a fólia polipropilénből, azaz PP-ből készül. A nyomdaiparban a PVC széles körben elterjedt alternatívájának számító PP előállítása azonban különösen nagy energiafelhasználású. Ezenkívül a kültéri használatra szánt PP hordozók teljesítményadatai lényegesen rosszabbak, mint a PVC-é. Ez azt jelenti, hogy egy nyomtatást esetleg többször is ki kell cserélni, ami nagyobb anyagmennyiséget eredményez. Bár a PP-t különösen alkalmasnak tartják az újrahasznosításra, 2017-ben a tényleges újrahasznosítási aránya kevesebb mint egy százalék volt. Ez a legalacsonyabb érték minden széles körben használt műanyag esetében.

Ezért nehéz meghatározni a különböző nyomathordozók ökológiai lábnyomát. A Re-board a CEPI és az ISO 14040 specifikációkon alapuló számításokkal közzétette termékeire vonatkozóan. A nyomathordozó előállításához használt energiaforrás nagyon fontos az ökológiai lábnyom kiszámításához. A Verseidag-Indutexnél a gyártás és az adminisztráció 2020 közepére nagyrészt CO2-semlegessé vált egy új, nagy teljesítményű fotovoltaikus rendszernek és a tanúsított zöldáram használatának köszönhetően. A fennmaradó részt tanúsítványokkal kompenzálják.

A legtöbb nyomdaipari fóliagyártó és hordozóanyag-gyártó kezdeményezést indított termékei környezetre gyakorolt hatásának minimalizálására. Az Avery Dennisonnál például különböző intézkedésekkel sikerült 8000 tonnával csökkenteni az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását.

Fontos azonban megérteni, hogy a gyártó által végzett fejlesztések csak a nyomathordozó gyártását befolyásolhatják. Az anyag életciklusa során, például a forgalmazás, a logisztika, a feldolgozás, a beépítés és még az újrahasznosítási folyamat során keletkező kibocsátások „plusz extra” költséget jelentenek.

 

Hogyan válhatnak környezetbarátabbá a digitális nyomtatási termékek?

Mekkora a digitálisan nyomtatott termékek ökológiai lábnyoma és újrahasznosíthatósága? A híres Facebook-kapcsolati státusz „ez bonyolult” jó válasz lenne. Ennek egyik oka, hogy a CO2-lábnyom és az újrahasznosíthatóság, bár összefügg, korántsem ugyanaz a dolog.
De van néhány dolog, amit a digitális nyomdák tehetnek azért, hogy minimalizálják termékeik környezetre gyakorolt hatását. Ez már a tervezési szakaszban kezdődik:
  • Megfelelő anyagok kiválasztása
  • Összetett termékek előállításának elkerülése, például laminálással
  • Kevesebb anyagot igénylő alkalmazások fejlesztése
A digitális nyomatok környezetbarátabbá tételében döntő szerepet játszik a nyomdai előállítás. A megfelelő intézkedések közé tartoznak:
  • Hatékony géppark
  • Hatékony munkafolyamat, kevés selejt és kevés pazarlás
  • Környezetbarát energiaforrások használata (hőszivattyú, napelemes rendszer, zöld energia stb.)

Az intézkedés azonban csak akkor lehet sikeres, ha a nyomdatermékek fogyasztói is kiveszik a részüket belőle. A szájhősködés nem elég; hajlandónak kell lenniük arra, hogy kivegyék a részüket a zöldebb hordozók és a nagyobb mértékű újrahasznosítás felárából. A digitális nyomdák egyik fő és fontos feladata, hogy meggyőzzék vásárlóikat. Végül is, ha valamit megtanultunk az elmúlt hónapokban, akkor az a következő: Ezt csak együtt tudjuk átvészelni.