A Textile Exchange, egy fenntarthatóságot ösztönző kutatócsoport szerint 2020-ra a globális rosttermelés mintegy 110 millió tonnára emelkedik. Ez azt jelenti, hogy a textilszálpiac mérete 2009 óta csaknem megduplázódott.

A globális ruházati fogyasztás becslések szerint évente 80-150 millió darab, amelyből minden öt előállított ruhadarabból három a hulladéklerakóba kerül, ahol a szintetikus szálak több száz évig maradnak, és lebomlásuk során mikroszálakat juttatnak a földfelszínbe és a légkörbe. Sürgősen át kell gondolnunk és újra kell terveznünk a tömegesen fogyasztott alapszálakat.

A felelősségteljesen beszerzett és fenntartható anyagok továbbra is hiánycikkek világszerte, és a textilipar még nem képes megtermelni (vagy újrahasznosítani) a globális ellátási lánc által megkövetelt mennyiséget több piaci ágazatban. Bár a divatipar gyakran a figyelem középpontjában áll, hosszú távon minden textilipari terméknek körforgásúvá kell válnia. Most a tudományra kell támaszkodnunk a megoldás érdekében. A bioalapú alternatívák világában a kutatás és fejlesztés egyre intenzívebbé vált, és az éghajlati válság növekedésével két fő problémára keresnek sürgősen megoldást:

Először is olyan új alapanyagok felfedezése, amelyek megújulóak, és nem igényelnek sem intenzív gazdálkodást, sem a véges erőforrások kimerítését. Másodszor pedig olyan új textilipari nyersanyagok előállítása, amelyek biológiailag lebomlanak, és nem járulnak hozzá a folyamatosan bővülő textil-, divat- és dekorációs iparban felhalmozódó hulladékhegyekhez.

Megújuló alapanyagok

A környezetbarát alapanyagok keresésének két különálló ága van: a hagyományos cellulóz összetevők, például a pamut és a selyem helyettesítése, valamint a szerves polimer alapanyagok helyettesítése a fenntartható poliésztergyártás érdekében.

A hagyományos cellulóztartalmú anyagok helyettesítésénél jelentős előrelépés történt számos biológiailag lebomló megoldás bevezetésével – a tudomány egyre gyorsabban fejlődik ezen a jövedelmező anyagpiacon.

Az alábbiakban részletezünk néhányat a most kínált új termékek közül, amelyek közül egyesek terjeszkedni fognak, és uralni fognak bizonyos piacokat és alkalmazásokat, mások pedig elhalványulnak. A legfontosabb tényező azonban ezek megjelenése, valamint gyártásuk és széles körű elérhetőségük bővülése az elfogadás növekedésével.

Banánszálak: A Bananatex® a világ első olyan tartós, technikai szövet, amely kizárólag a természetesen termesztett abacai banánnövényekből készült. A Fülöp-szigeteki felföldön, a fenntartható vegyes mezőgazdaság és erdőgazdálkodás természetes ökoszisztémájában termesztett növény önellátó, nem igényel növényvédő szereket, műtrágyát vagy extra vizet.

Tengeri moszatszálak: A Keel.Labs (korábban AlgiKnit) úgy véli, hogy a moszat alapú szálak drámaian megváltoztathatják a divat környezeti hatását, mivel nem mérgező, szén-dioxid-semleges anyagot kínálnak, amely rendkívül sokoldalú és fenntartható. A moszat egy nagyméretű alga, amely a partokhoz közel, sűrű, víz alatti erdőkben bőségesen terem. Az AlgiKnit a Föld egyik leggyorsabban növekvő és legmegújulóbb organizmusát, a moszatot funkcionális textíliákká dolgozza fel, amelyek ruházati cikkek, kiegészítők és lábbelik készítéséhez használhatók fel.

A Nettle Circle egy olyan fenntartható, regeneratív természetes szál, amely sokoldalú, nagy teljesítményű, körkörös és most már a Haelixa jelölési technológiával a kéregtől a végfelhasználói termékig nyomon követhető. Ez a következő generációs természetes szál vadul nő, és csekély ökológiai lábnyom mellett termeszthető.

A szójafehérje rost a szójapépből származik, amely a szójabab oldhatatlan része, és a tofu és szójatej előállításának mellékterméke, így környezetbarát és biológiailag lebomló. A szójaselyem néven ismert szövet sima és puha, finom szövetet alkot, amely nagyon gyorsan felszívja és leadja a nedvességet. Zsugorodás- és gyűrődésálló, antibakteriális tulajdonságokkal rendelkezik, és gyakran keverik más szálakkal, hogy növeljék drapériáját és szilárdságát.

A bambuszszövetek, amelyeknek Kína a legnagyobb gyártója, környezetbarát, fenntartható és felelősségteljesen előállított anyagok. A bambusz növény gyorsan nő, növényvédő szerek, túlzott víz és gondozás nélkül. A bambusz gyorsan regenerálódik, és még a levegőt is tisztítja növekedés közben. A bambuszszálakat úgy állítják elő, hogy a leveleket addig manipulálják, amíg vékony szálakra nem válnak szét, majd ezeket fonalakká fonják a szövéshez vagy kötéshez. A bambusz a fűfélék családjának legnagyobb tagja, akár 35 méter magasra is megnő. A világ leggyorsabban növekvő fás növényei közé tartoznak. Ez a gyors növekedési sebesség és az a tény, hogy a bambusz különböző éghajlatokon is képes növekedni, a bambusz növényt fenntartható és sokoldalúan felhasználható erőforrássá teszi.

A poliészterre irányítva a figyelmet, melyek a figyelemre méltó újdonságok? Jelentős előrelépés történt a megújuló és biológiailag lebomló polimer alapanyagok fejlesztése terén a körkörös vagy alternatív poliészterszál-gyártáshoz.

Szerves polimer alapanyagok

A szerves polimerek a biológiailag lebomló, megújuló poliészterek fontos forrását jelentik, és jelenleg világszerte intenzíven fejlesztik őket. Az alábbiakban néhány ilyen innovációt tekintünk át részletesen:

A PLA (poli-tejsav) egy bioalapú, újrahasznosítható és biológiailag lebomló polimer, amely évente megújuló erőforrásokból készül, és a hagyományos műanyagokkal szemben kisebb szénlábnyomot eredményez. A hollandiai székhelyű TotalEnergies Corbion egy évi 75 000 tonnás PLA-gyártó üzemet üzemeltet a thaiföldi Rayongban, és nemrégiben bejelentette, hogy egy második üzemet kíván építeni a franciaországi Grandpuitsban.

A polibutilén-szukcinát PBS a biotechnológia legújabb vívmányainak köszönhetően a fosszilis tüzelőanyagok helyett megújuló növényi forrásokból származó több monomer (az anyag építőkövei) kombinálásával állítható elő. Ezért a Kintra kőolaj helyett kukoricából és búzából származó cukorból állítja elő gyantáit és szálait, amelyek a poliészterhez, nejlonhoz és más szintetikus anyagokhoz hasonló olvadékfonási folyamaton mennek keresztül. Hasonló megjelenést, tapintást és teljesítményt biztosítanak anélkül, hogy hozzájárulnának a mikroműanyag-szennyezés problémájához.

Új fejlemények az újrahasznosítás és a körforgásos gazdaság számára

A szálgyártó közösség egyre inkább az alacsony szén-dioxid-kibocsátású körforgásos gazdaságra törekszik, mivel az innováció és a komoly intézményi befektetések tovább viszik előre a napirendet. Összefoglalva megemlítünk néhányat a legújabb fejlemények és innovációk közül az újrahasznosítás területén.

PET újrahasznosítás: A dél-koreai SK Geo Centric (SKGC) vegyipari vállalat a SUEZ és a Loop Industries vállalatokkal együttműködve újrahasznosított polietilén-tereftalát (PET) üzemet épít Európában. A vegyesvállalat üzemében 70 000 millió tonna szűz minőségű, teljesen újrahasznosított PET műanyagot és poliészterszálat fognak előállítani az európai piac számára.

Körbe-körbe: A Renewcell egy gyorsan növekvő svéd textil újrahasznosító vállalat, amely egyedülálló technológiával és világszínvonalú csapattal rendelkezik, amelynek küldetése, hogy jobbá tegye a globális textilipart. Terveik szerint 2030-ra évente több mint 1,4 milliárd pólónak megfelelő mennyiséget fognak újrahasznosítani. Termékük neve Circulose®, és 100%-ban textilhulladékból állítják elő. A márkák ezt használják arra, hogy textiltermékeikben helyettesítsék az olyan nagy hatású nyersanyagokat, mint a fosszilis olaj és a pamut.

Eastman Advanced Circular Recycling Technologies: Az Eastman akár 1 milliárd dollárt is be kíván fektetni egy olyan franciaországi anyag-anyag molekuláris újrahasznosító létesítménybe, amely az Eastman poliészter megújító technológiáját használná a jelenleg elégetésre kerülő, nehezen hasznosítható műanyaghulladék évi 160 000 tonnájának újrahasznosítására.

MyReplast™ Upcycling: A MyReplast Industries a Maire Tecnimont csoport egyik vállalata, amely a NextChem ellenőrzése alatt áll, és az energetikai átmenet ütemtervének „körforgásos gazdaság” klaszterében található. A műanyaghulladék újrahasznosításával foglalkozó vállalat a csoport tulajdonában lévő technológiát alkalmaz, amely képes a hulladékban jelen lévő különböző polimerek szétválasztására, majd egyesítésére. A polimerek szétválasztása egy optikai szelekciós fázison keresztül (polimer és szín szerint), majd egy keverési lépést követően kiváló minőségű granulátumot állít elő, amely különböző alkalmazási területeken helyettesítheti a szűz műanyagot.

Enzimtechnológia: A Protein Evolution technológiája több tízmillió egyedi enzimet tesztel, értékel és térképez fel, hogy azonosítsa a hulladékanyagok újrahasznosításának leghatékonyabb módját újrahasznosítható vegyi anyagokká. Ez a megközelítés segít az ipar szén-dioxid-mentesítésében, és jelentős hatást gyakorol majd a kialakulóban lévő biogazdaságra, mivel a vállalatoknak, közösségeknek és kormányoknak az elkövetkező években globális fenntarthatósági célokat kell teljesíteniük. A Protein Evolution csapat olyan kiemelkedő kutatókkal dolgozik együtt, akik a fehérjemérnöki és az anyaginnováció határait feszegetik. A csapat várhatóan 2022 végére indítja el első kereskedelmi partnerségét, amely olyan globális fogyasztói márkák igényeit elégíti ki, amelyek a textíliák és vegyes műanyaghulladékok újrahasznosítására és átalakítására törekszenek.

A biológiai megoldás egy jobb világért

A lakberendezési és divatiparban a megújuló technológiákra irányuló erőfeszítések, az innováció és a befektetések panorámája valóban lenyűgöző, és nagyon rövid idő alatt jelentős előrelépést értek el.

Mivel csak korlátozott idő áll rendelkezésre a válaszadásra, mivel bolygónk lehetőségei kifutnak, nincs hiány szereplőkből és befektetőkből, akik hajlandóak szerepet vállalni. Ez egy feltörekvő, több milliárd dolláros iparág, amely mind a bolygó, mind a befektető számára jelentős jutalmat kínál.

A fosszilis tüzelőanyagokkal szembeni bioalapú alternatívák valódi előrelépést ígérnek a textilipar számára. Az enzimektől a növényi alapú alapanyagokig tartó jelentős ökológiai fejlődés az anyagtudomány és az általunk fogyasztott textíliák számára új terepet jelez. Ez pedig a nyomtatáshoz használt technológiákat és vegyszereket is meg fogja változtatni.

Ez egy izgalmas időszak az iparágunk számára, és várakozással tekintünk az előttünk álló évek jelentős változásainak tanúi elé.

A Texintellel együttműködve közzétett közös tartalom: https://www.texintel.com/blog/the-rise-of-biodiversity-and-biomaterial-science-for-the-textile-industry

A cikkben szereplő borítókép az Unsplashről származik.