Laurel Brunner elmondja, hogy a nyomdaipari vállalkozásoknak fontos, hogy munkatársaik között legyen egy fenntarthatósági tisztviselő.
Vannak vezérigazgatók, technológiai igazgatók, CMO-k, pénzügyi igazgatók és CPO-k, akkor miért van olyan kevés CSO a nyomdaiparban és a könyvkiadásban? A vállalat fenntarthatóságának irányításával megbízott fenntarthatósági főbiztosok munkaköri leírása széleskörű és érdekes. Egyrészt azt gondolnánk, hogy ők csak a vállalat környezetvédelmi dimenziójával foglalkoznak. Felelősségük azonban kiterjedhet a vállalkozás általános egészségi állapotára és fenntartható jövőjének biztosítására is. Az, hogy melyik élvez prioritást, és mekkora mértékben, a kiindulási ponttól függ.
A nyomdaiparban és a könyvkiadásban a legtöbb vállalat kis- és középvállalkozás. Emiatt költséges lehet egyetlen személyt kinevezni a környezeti fenntarthatóság irányítására. A kisebb vállalkozások pedig nem feltétlenül rendelkeznek megfelelő eszközökkel ahhoz, hogy hosszú távon támogassák egy elkötelezett CSO szerepét. Ésszerűbb, ha ez a szerep könnyen hozzáadható a meglévő funkciókhoz, például a pénzügyekhez vagy az üzletfejlesztéshez. A CSO feladata a vállalat általános küldetésének és a fenntarthatósági programok előmozdítása és irányítása iránti elkötelezettségének előmozdítása. Egy ilyen forgatókönyvben azonban fennáll a fókuszvesztés veszélye, ezért az elkötelezettségnek abszolútnak kell lennie.
Meg kell állapítani, hogy a nyomdai és kiadói ágazatban, valamint azok ellátási láncaiban a fenntarthatóság iránti őszinte és aktív elkötelezettség csak szórványosan jelenik meg. A fenntarthatóságot az ágazatban nem tekintik általánosan kiemelt prioritásnak, ezért viszonylag szokatlan, hogy a fenntarthatóságot alapvető feladatként vagy felelősségként kezeljék. A fenntarthatóság a legtöbb vezető nézeteinek peremén van, még akkor is, ha az egész vállalat értékelné a fenntarthatóbb szervezet és üzlet kialakítására irányuló kezdeményezéseket. Sajnos ez még mindig inkább elméleti, mint valós. De függetlenül attól, hogy milyen nagy vagy kicsi a szervezet, minden vállalkozásnak a környezeti hatások mérséklését kellene a középpontba helyeznie.
Az, hogy az ezzel megbízott személyek hogyan érik el ezt, attól függ, hogy a felső vezetés és más érdekelt felek milyen mértékű támogatást nyújtanak. A megfelelő támogatás megszerzése és számszerűsítése nyilvánvalóan az első lépés, a költségvetés rögzítésével együtt. Ezt követően a CSO-nak képesnek kell lennie arra, hogy teljes mértékben értékelje az összes vállalati politika fenntarthatósági dimenzióját, a HR-től kezdve az értékesítésen át az ellátási lánc irányításáig. Fel kell készülnie a folyamatos és gyakran igen fárasztó tudásfejlesztésre is. A koncepciófejlesztés plusz a meglévő szokások javítására és a változások végrehajtására irányuló kitartó elszántság talán a legnehezebb része a szerepnek: hatékony és elszámoltatható kell lennie. A fenntarthatóság javítására irányuló új ötleteknek a fenntarthatósági célok mellett a szélesebb körű üzleti céloknak is meg kell felelniük. A hatékony kommunikáció központi szerepet játszik a CSO szerepében, különösen, amikor az ötleteket szkeptikus kollégáknak és beszállítóknak kell eladni. Szerencsére ez egy kétirányú utca, mert kevés vezető akar lépést tartani a környezetvédelmi szabályozások csúszós terepével. Ha egy vállalkozás több joghatósági területre is kiterjed, akkor a szerepnek ez az aspektusa még inkább létfontosságúvá válik mind a vállalkozás, mind a bolygó számára.
Forrásinformáció: Ez a cikk a Verdigris Project, egy iparági kezdeményezés által készült, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a nyomtatás pozitív környezeti hatásaira. Ez a heti kommentár segít a nyomdaipari vállalatoknak naprakészen tartani magukat a környezetvédelmi előírásokkal kapcsolatban, és abban, hogy a környezetbarát üzletvitel hogyan segíthet javítani a vállalat eredményeit. A Verdigris-t a következő vállalatok támogatják: Agfa Graphics, EFI, Fespa, Fujifilm, HP, Kodak, Miraclon, RicohSplashPR, Unity Publishing és Xeikon.