Az iparágat két életveszélyes esemény is megáldotta: a digitális technológia az elektronikus nyomdai előkészítést és a szedést hozta el nekünk; az internet pedig egész kiadói és gyártási ágazatokat tüntetett el.
Annak megállapítása, hogy egy rendszer mitől fenntartható, és mitől nem, a világ legjobb elméinek egyikét veszi igénybe. Ez leginkább az éghajlatváltozás veszélyeire adott válasz, de a grafikai ipar fenntarthatósági bizonyítványa leginkább az egzisztenciális veszélyekre adott válaszokon alapul. Az iparágat két életveszélyes esemény is megáldotta: a digitális technológia az elektronikus nyomdai előkészítést és a szedést hozta el nekünk; az internet pedig a kiadói és gyártási tevékenység egész ágazatait törölte el. Mindkét esemény sok vállalkozást a falhoz kényszerített, bár különböző okokból, de a végeredmény pozitív volt. Hatalmas innovációkat láthattunk a gyártási szoftverek és hardverek, valamint az alkalmazások terén. Ami még ennél is fontosabb, hogy az iparág sokkal fenntarthatóbbá vált a környezet szempontjából. A nyomtatott sajtó termelési rendszereiből továbbra is kiszorul a hulladék, a folyamatszabályozás pedig csökkenti az energiafelhasználást és a kapcsolódó kibocsátásokat. A felhasználási helyhez közeli nyomtatás csökkenti a szállítási kibocsátást is.
De túlkínálatban szenvedünk. A gyártók folyamatosan több gépet gyártanak, több opcióval és alternatívával, hogy kielégítsék a legválogatósabb vásárlókat. Az így kialakult technológiai túlkínálatot folyamatosan finomítják és feldobják, gyakran a fenntarthatóság nevében. Erre rengeteg példa van. A Kornit textilipari nyomdagépeket fejlesztő cég arra ösztönzi az ügyfeleket, hogy „csak azt nyomtassák, amire szükségük van”, hogy támogassák az igény szerinti divatot. Az EFI és más vállalatok azt állítják, hogy a tintáikban található illékony szerves vegyületek (VOC) mennyisége jelentősen csökken. A csökkentést kevesebb oldószer használatával érik el, de senki sem beszél a festékekben lévő oldószerek csökkentésének környezeti hatásairól, például a hosszabb száradási időkről vagy a több hulladékról, mivel a vizes tinták színvisszaadásával nem elégedettek az ügyfelek. Ezt a vitát meg kell folytatni, mert a gyártók ilyen retorikája könnyű győzelmet jelent a fenntarthatóságról szóló beszélgetésekben.
Ez nem éppen zöldmizéria, de nem is mutatja be a teljes történetet. Például a vizes tintasugaras tintára való áttérés kibocsátási hatásának értékelése során a VOC-kibocsátás több mint 90%-a csökkenthető az átlagos szén-dioxid-kibocsátás nagy százalékával, néha 70% fölötti arányával együtt. Ez nagyszerű információ, de túl gyakran az állítást alátámasztó adatok nem állnak rendelkezésre, vagy nem is hivatkoznak rájuk. Az ilyen állítások alapjául szolgáló tanulmányok kissé informális módon készülnek, és nem feltétlenül teljes körű adatokat használnak. A magas kibocsátáscsökkentésre vonatkozó állításokat alátámasztó adatokat ezek miatt ritkán osztják meg.
Egységes módszertan kidolgozása annak megállapítására, hogy egy adott nyomdagép és annak teljesítménye hogyan csökkenti a szén-dioxid-kibocsátást, a lehetőségek határain belül van. Egy ilyen módszernek figyelembe kellene vennie a nyomdagép gyártásával, szállításával, üzemeltetési költségeivel, a hordozókkal és a felhasznált fogyóanyagokkal kapcsolatos kibocsátásokat. A módszerhez olyan hordozóprofilokra is szükség lenne, amelyek számszerűsítik az anyagok szén-dioxid-kibocsátását, és ehhez is közös módszertanra lenne szükség. Már számos ISO-szabvány létezik, amely támogatja egy ilyen univerzális számszerűsítési szabvány igényeit, de még mindig hiányzik egy átfogó módszer a nyomdaipari rendszerek szénlábnyomának számszerűsítésére.
Forrásinformáció: Ez a cikk a Verdigris Project, egy iparági kezdeményezés által készült, amelynek célja, hogy felhívja a figyelmet a nyomtatás pozitív környezeti hatásaira. Ez a heti kommentár segít a nyomdaipari vállalatoknak naprakészen tartani magukat a környezetvédelmi előírásokkal kapcsolatban, és abban, hogy a környezetbarát üzletvezetés hogyan segíthet javítani az eredményességüket. A Verdigris projektet a következő vállalatok támogatják: Agfa Graphics, EFI, Fespa, Fujifilm, HP, Kodak, Miraclon, Ricoh, Spindrift, Splash PR, Unity Publishing és Xeikon.