Simon Eccles elismeréssel adózik az UV tintasugaras közösségnek, amiért az eredetileg nem kívánt mellékhatásból értékes kreatív funkciót csináltak.

Az eredeti fotopolimer UV-festékek olyan gyorsan száradtak ki, hogy nem volt idejük szétterülni és vékony filmet képezni, így a képfelületek kiemelkedtek a hordozóból. A durvább féltónusok úgy néztek ki és olyan érzést keltettek, mint a csiszolópapír.

Az évek során a festékkészítmények finomodtak, és az olyan technikák, mint például a tűzés, annyira csökkentették ezt a hatást, hogy az okosabb kikeményítő rendszerek segítségével ugyanazon a képen belül a magas fényesség és a matt között lehet változtatni a simasági szintet.

Ezek a csiszolópapír képek azonban határozott előnyökkel járhatnak, ha eltúlzod őket. Mivel az UV-tinta a nyomtatás után azonnal megszilárdul, viszonylag könnyen lehet ugyanarra a helyre nyomtatni, hogy rétegről rétegre épüljön fel, és így szemmel és ujjal is jól látható, kiemelkedő képet kapjunk.

„Az UV-nyomtatás – legyen az átlátszó vagy folyamatnyomtatás – emelt jellege lehetővé tette, hogy a tapintható feliratok, vagy a Braille-írást igénylő csomagolási próbák, illetve bármilyen dekoratív 3D-s hatás egyszerűen több réteg tinta regiszteres nyomtatásával hozható létre” – mondta Duncan Jefferies, a Mimaki brit képviseletének, a Hybrid Services-nek a marketingmenedzsere.

A fémes hatáshoz hasonlóan ez a dombornyomás növeli a nyomtatás érzékelt értékét, mivel a dombornyomott megjelenés a minőséggel társul. Amint arra mi is rámutattunk, a fémes és a dombornyomott tinta kombinálása fóliablokkolást szimulál, ami szintén egy magas értékű hatás.

„Az emelt képalkotás új hatást kelt” – mutatott rá Nick Decock, a Mutoh Europe kereskedelmi marketingmenedzsere Ostendében. „A luxuskivitel minden bizonnyal olyasmi, amit a nyomdák keresnek, mivel így sokkal többet számíthatnak fel, mint a szokásos munkákért, például a plakátokért és bannerekért. Használható speciális effektekhez, trófeákhoz, prototípus csomagolásokhoz és kartondobozokhoz – rengeteg lehetőség van”.”

Elméletileg bármelyik, szkennerfejjel ellátott UV tintasugaras nyomtató képes erre, feltéve, hogy a Rip és a vezérlő így van kialakítva. Azonban a Roland DG volt az első, aki 2008-ban nagy marketinget csinált ebből a képességből, amikor bemutatta az első VersaUV nyomtató-vágógépét, a 30 hüvelykes, tekercses LEC-300-at. Ezt felváltotta a gyorsabb LEC-330 és a még gyorsabb és szélesebb 54 hüvelykes LEC-540. Képes átlátszó tinta rétegeket felépíteni, hogy dombornyomott mintázatot hozzon létre, vagy képes textúrákat létrehozni az artwork fájlban lévő szürkeárnyalatos kép használatával, ahol a sötét az „alacsony (azaz kevesebb réteg) és a fehér a magas (több réteg).

Ez a dombornyomott hatású csomagolási minta Roland VersaUV tintasugaras nyomtatóval készült.

Az emelt rétegeket a Rip állítja be és vezérli, ebben az esetben a Roland saját VersaRIP-je, amely minden nyomtatójához mellékelve van. A beállítás hasonló a nyomtató-vágógépek vágási útvonalának létrehozásához – az eredeti képfájlban (amely valószínűleg egy PDF) egy speciálisan elnevezett réteget hoz létre, amelyet a Rip felismer és hozzárendel a tiszta tintához.

A Mimaki különböző textúrahatásokat mutat be a fekete UV-keményített tinta használatával

Jefferies szerint a Mimaki már a 2000-es évek közepétől képes volt emelt képeket előállítani, bár soha nem csinált belőle olyan nagy dolgot, mint a Roland 2008-ban. Az eljárás pontosan ugyanaz, mint a Rolandnál, amely több réteg tintát épít fel az egyes rétegek kikeményítésével.

A Mimaki RasterLink RIP szoftver lehetővé teszi, hogy akár kilenc réteget is automatikusan nyomtassanak ki a magasított hatás létrehozásához. Állítása szerint ez minimális kezelői beavatkozást vagy valóban fájlbeállítást igényel. Az átlátszó rétegek szürkeárnyalatos „magassági térképének” használatával változó textúrák és domború hatások hozhatók létre. A Mimaki UV-nyomtatói a kis UJF 3042 és 3062 síkágyas modellektől kezdve a közepes méretű UJV-160 és UJV-500 LED-alapú hengeres/lapágyas modelleken át a nagy JFX-200 és JFX-500 síkágyas modellekig terjednek.

A Mutoh, egy másik japán széles formátumú nyomtatógyártó, elsősorban a LED-alapú UV-nyomtatók új generációját népszerűsíti. Decock elmondta, hogy mindkettő alkalmas a cég saját Ripsén keresztül történő emelt képalkotásra. Európában ezek az új kis A3-as síkágyas ValueJet 246UF és a 64 hüvelykes ValueJet 1626UH merev/roll 1626UH. Azonban a régebbi UV-nyomtatók is képesek emelt kép előállítására.

Decock hozzátette, hogy a Mutoh egy egyedi, Windows alatt futó Layer Editor programot kínál. Ez képes a megemelt képalkotó rétegek vezérlésére, és lehetővé teszi a fehér szín két színes képsorozat közé történő beillesztését üvegre vagy átlátszó műanyagra történő nyomtatáshoz.

A harmadik féltől származó Rips gyakran képes a texturált rétegeket is vezérelni. A Caldera például az egyik ilyen. „Mi ugyanazt csináljuk a RIP-ünkben, mint a Roland – szürkeárnyalatos magassági térképet a tiszta tintarétegekhez, ahol a világosabb tónusok magasabbak, a sötétebb tónusok pedig alacsonyabbak” – mondta Sebastien Hanssens, a francia Rip-gyártó marketing és kommunikációs alelnöke. „Ezt a csúcskategóriás gépeken, például a Swiss Q-nál is alkalmazzuk.”

Néhány íves tintasugaras tintasugaras nyomtatót kifejezetten arra terveztek, hogy dombornyomott és textúrázott hatást biztosítson, de ezek inkább az íves nyomtatású kereskedelmi nyomtatási ágazatot célozzák, mint a széles formátumú nyomtatást. A Scodix volt az első, amely ezt megtette: a 2010-es Ipex kiállításon mutatta be első Scodix1200 B2 formátumú nyomtatóját, és azóta B3 és gyorsabb modellekkel bővítette a termékcsaládot.

Az MGI az eredeti, 2008-as JetVarnish B2 UV spot lakkozó tintasugaras tintasugaras termékét a JetVarnish3D-vel követte a 2012-es drupa kiállításon. Ahogy az várható volt, a 3D emelt és textúrázott képalkotást jelent, és az opcionális iFoil rendszerrel a dombornyomott hatások fölé fémfólia is felvihető. Idén csatlakozott hozzájuk a Komfi a második generációs tintasugaras UV-lakkozó, a Spotmatic 54 bemutatásával, amely több réteget képes felépíteni a textúrák kialakításához.

A bármely eljárásból származó emelt képalkotás izgalmas felhasználási módja a Braille-írás a látássérültek számára. A nagy formátumú tintasugaras nyomtatók esetében ez elsősorban a feliratokra vonatkozik. A könyv- és brosúramegjelenítés azonban néhány kisebb formátumú digitális nyomdagépen is lehetséges, nevezetesen a Kodak NexPress SX sorozat és a HP Indigók, valamint a Komfi, az MGI és a Scodix által gyártott B2 és B3 formátumú emelt spot UV lakknyomtatókon.

A Mimaki ezt a Braille-írást tartalmazó mintát táblára készítette, több réteg fekete, UV-vulkanizált tinta felhordásával.

Ez az elképzelés néha a kreatív szférában is megjelenik: a Braille-írásos könyvek illusztrációi, valamint a múzeumi és galériai feliratok és leíró címkék esetében is alkalmaznak emelt képeket. A digitális nyomtatási technológia használata lehetővé teszi ezt az egyszeri, ideiglenes feliratok vagy kis példányszámú, alacsony költséggel gyártott táblák esetében, szemben a képek dombornyomásához használt fémszerszámokkal.

Bár a legtöbb ember a nyomtatásra úgy gondol, mint egy síknyomtatási eljárásra, ami azt jelenti, hogy a képek laposak, a fémszerszámokat már évszázadok óta használják arra, hogy 3D elemet adjanak a felülethez.

A digitális nyomtatás ma már képes ezt olyan módon emulálni, ami a hagyományos nyomdák esetében technikailag lehetetlen vagy túl drága lenne, azzal a további előnnyel, hogy szinte semmilyen előkészítési költséggel, speciális nyomdagépekkel nem kell számolni, és minden példány más lehet. Az emelt nyomtatásban rejlő kreatív lehetőségek egyre nagyobbak.