Bár meglepően sok nyomdai előkészítő és tervező még mindig rengeteg időt és anyagot fordít arra, hogy „megpróbálja a színeket jól eltalálni”, ennek ma már elég egyszerű folyamatnak kellene lennie.

Nincs más megoldás – ha kezelni szeretné a színeket – akár a képernyőn, akár a nyomtatón -, akkor be kell fektetnie egy spektrofotométerbe. Ezt a színkezelés két fő lépése során fogja használni.

Az első lépés a készülék alapkalibrálása. Amikor meggyőződött arról, hogy a készülék stabil és kiszámítható állapotban van, megjelenít vagy kinyomtat egy tesztlapot, és megméri a készülék által most előállított színeket. Az eredményt ICC-profilként elmenti, és ez mondja meg a számítógép (Mac vagy PC) operációs rendszerében található színkezelő rendszernek (CMS), hogyan kezelje a készülék színeit. A dolog lényege, hogy ennél nem bonyolultabb.

Ehhez azonban természetesen szükség van valamilyen szoftverre, és talán éppen ez a színkezeléssel kapcsolatos probléma. A szoftverek széles választéka áll rendelkezésre, és gyakran nagyon összetettnek és bonyolultnak tűnik a használatuk. De légy bátor és egy kicsit makacs, és meg fogod oldani.

Sok könyvet írtak a témáról, de sajnos nem mindegyik teljesen pontos, és inkább összezavarhat, mint segíthet. Egyet azonban tudunk ajánlani: Color Management Handbook (Színkezelés kézikönyve): A Practical Guide by Adams, Sharma and Suffoletto – ez egy klasszikus könyv, amely az alapokat és a haladóbb dolgokat is tárgyalja.

De nézzük át a két fő lépést – a kalibrálást és a profilozást – kicsit részletesebben, és ez segíteni fog az alkalmazott színkezelés megkezdésében.

Következetesség és kalibrálás

A kalibrálás előtt valójában van egy lépés, amelyet ellenőrizni kell, hogy a készülék stabil és megismételhető eredményt adjon. Biztosítania kell a konzisztenciát. Egy monitor képernyője esetében ez azt jelenti, hogy biztosítania kell, hogy a környezetében stabil és megfelelő fényviszonyok uralkodjanak.

Kerülje az erős fényforrásokat, amelyek tükröződést okozhatnak a képernyőn (ne üljön erős napsütéses ablak mellett), és ideális esetben a monitoron legyen egy árnyékoló csuklya.

Színes nyomtató esetén ellenőrizni kell, hogy az összes fúvóka tiszta és működik-e, és ha ellenőrizni és optimalizálni tudja a fúvókák regisztrációját, akkor ezt a kalibrálás előtt kell megtennie. Kerülje a hőmérséklet és a páratartalom ingadozását – mindkettő befolyásolja a nyomtatási eredményt. A lehető legjobb nyomtatási minőség elérése érdekében szükség lehet légkondicionáló berendezés használatára a hőmérséklet és a páratartalom szabályozásához.

Most kinyomtathat egy tesztlapot, hogy ellenőrizze, hogy a nyomtató lineárisan állítja-e elő az összes tónusértéket, azaz az 50% cián valóban 50%-os lesz stb. Ha nem így van – a szoftver segítségével állítsa be ezt. A monitor esetében ez a kalibrálás a szoftverben történik, a képernyőn megjelenő tónusértékek mérésével és szükség esetén a beállítással, hogy a monitor az összes tónusértéket egyenletesen adja vissza.

Profilalkotás (valódi nevén jellemzés)

Egyre több színes nyomtatót lehet beépített spektrofotométerrel felszerelni, mint például ezt az Epson SC-P7000V-t.

Amikor a nyomtatót kalibrálták, ideje kinyomtatni egy színskálát, amely a nyomtató által előállítható összes színt ábrázolja a várható színskálán belül. A színkezelés nyelvén ezt jellemzésnek nevezik, mert amikor ezt a kinyomtatott színtáblázatot spektrofotométerrel megméri, a mérési adatok leírják a nyomtató jellemzőit.

A profil, mivel az ICC-profil ezen színadatok alapján készül, nem korrigálja a színeket, ellentétben azzal, amit gyakran mondanak az ICC-profilokról. Ehelyett az ICC-profilon belül található színtáblázatot használják a színek egyik színtérből a másikba történő konvertálásakor.

Ez általában akkor történik, amikor az RGB formátumú képeket a nyomtató színterébe, többnyire a CMYK színtérbe konvertálja. A számítógépen lévő CMS a nyomtató ICC-profiljában található táblázat segítségével kiszámítja a legközelebbi egyezést a kép színeihez. Ezért olyan fontos, hogy a megfelelő ICC-profilt használja, amikor a tervét előkészíti a kimenetre.

Ha nem biztos benne, jobb, ha a képeket RGB-ben tartja, mi az Adobe RGB-t javasoljuk, mivel ez egy elég nagy színskála, és hagyja, hogy a nyomtató a kimeneti szakaszban CMYK-ba konvertálja. De még jobb, ha megkérdezi a nyomdát, hogy melyik ICC-profilt javasolja az adott feladathoz.

Ez elsősorban attól függ, hogy milyen hordozóra nyomtatják a munkát, és milyen tintát használnak. A papír és a tinta a két fő tényező, amely meghatározza az elérhető színskálát.

Egy adott kimeneti eszköz pontos jellemzőinek ismeretében, azaz annak ismeretében, hogy egy adott hordozóra történő nyomtatáshoz milyen ICC-profilt kell használni, az a szépsége, hogy megjósolható a végeredmény.

Az Adobe Creative Cloud szoftvercsomag használatával nagy színpontossággal nézheti meg, hogy milyenek lesznek a színek és a fényképek, feltéve, hogy egy megfelelő minőségű, kalibrált monitor előtt ül. Vagy használhatja kalibrált színes nyomtatóját próbanyomtatóként, és pontosan szimulálhatja, hogyan fognak kinézni a végleges nyomatok.

Egyre több színes nyomtató rendelkezik a nyomtatóba épített spektrofotométerrel – ez sok időt takarít meg Önnek, mind a készülék kalibrálásakor, mind a nyomtatási eredmény validálásakor (annak ellenőrzése, hogy a nyomtató megfelel-e a kívánt szabványnak).

Minden professzionális RIP-rendszer rendelkezik színkezelő modullal – ismerje meg ennek alapos használatát. Vagy vásárolhat egy önálló színkezelő megoldást, amely kiegészíti ezt – több nagyon jó megoldás is van a piacon – kérdezze meg a nyomtató gyártóját, hogy melyik megoldás működik jól az Ön modelljével.

Az alkalmazott színkezelés ilyen módon történő használatával sok időt takaríthat meg, és elégedettséggel töltheti el, hogy tudja, nem pedig találgatja, milyenek lesznek a színek nyomtatáskor. Ez a minőségellenőrzés a legjobb formájában, és segít a költségvetésen belül maradni, sőt itt-ott még pénzt is megtakaríthat.

A szerzőről

Paul 1980-ban lépett be a grafikai iparba, először tipográfusként és grafikusként, később pedig gyártásvezetőként. Műszaki főszerkesztőként tevékenykedik a Digital Dots és az egyik alapítója.

Ezzel párhuzamosan részmunkaidőben előadásokat tart a Malmöi és a Koppenhágai Egyetem grafikai tanszékén. Paul 2008 óta az UKAS akkreditált auditora az ISO 9001 és ISO 12647 tanúsításnak. Emellett az ISO TC130, a nyomtatott sajtó előállítására vonatkozó ISO-szabványok kidolgozásáért felelős nemzetközi műszaki bizottság kinevezett szakértője.