Színkezelés a digitális textilnyomásban

Minden nyomtatási projekt középpontjában a lehető legjobb képminőség elérése áll, és különösen a színek megfelelő beállítása.

A digitális nyomtatás egyik leggyorsabban növekvő szegmense a nyomtatott szövet. Mint a digitális nyomtatás minden más területén, ez azt jelenti, hogy nem csak a textilgyártás szakértői lesznek azok, akik számos szövetfajtára vonatkozó nyomdai projektet készítenek és indítanak el.

Minden nyomtatási projekt középpontjában a lehető legjobb képminőség elérése áll, és különösen a színek megfelelő beállítása. Ehhez azonban az összes érintett félnek teljes mértékben együtt kell működnie, és mindannyian ki kell venniük a részüket a sikeres és kellemes eredmény biztosításában.

Mint minden nyomtatási technológia esetében, a digitális nyomtatás minősége és az elérhető színek három fő tényezőtől függ: az alkalmazott nyomtatási technológiától, a tintáktól és nem utolsósorban a felhasznált hordozótól. A képminőséggel kapcsolatban néhány technikai tényezőt is figyelembe kell venni, és a pixelalapú képek (fotók) esetében a két legfontosabb szempont a felbontás és az élesség.

A képeknek elég nagy felbontásúnak kell lenniük ahhoz, hogy a képeket fel lehessen méretezni. A hüvelykujjszabály szerint a nyomtatásban használt képernyőszabályhoz viszonyított kétszeres felbontásra van szükség a hüvelykenkénti pixelszám (ppi) tekintetében.

A kereskedelmi nyomtatásban még mindig a hagyományos képernyők használatosak, és a 150 vonal per hüvelyk (lpi) képernyőfelbontás régebben nagyon gyakori volt, és bár manapság a magasabb képernyőfelbontások is gyakoribbak, a képek esetében gyakran 300 ppi felbontást jelölnek meg a szükséges felbontásként.

A digitális nyomtatásban azonban sokféle szitázási technológiát használnak, és a szükséges képfelbontás kiszámítása nem mindig olyan egyszerű, mint korábban. Ha pedig a nyomtatott terméket távolról fogják nézni, akkor a méretezés után megúszhatja a kép alacsonyabb végfelbontásával, esetleg 100 ppi körüli értékig. Ha kétségei vannak, kérdezze meg a nyomtatási szolgáltatót, hogy milyen képfelbontást javasol a tervezett nyomtatási típushoz.

A logók és más vektoralapú grafikák szabadon méretezhetők fel és le, és nem korlátozódnak egy bizonyos felbontásra, mint a fényképek esetében. Ez azonban azt jelenti, hogy az ilyen típusú képeket és illusztrációkat olyan szoftverrel kell létrehozni, mint például az Illustrator vagy hasonló, amely a műalkotást spline-görbékként határozza meg (gyakran vonalrajznak vagy vektorgrafikának nevezik).

Nem minden spot szín reprodukálható a rendelkezésre álló színtérben, ha a CMYK-folyamatszíneket használja. Az ábrán látható színes kockák az egyes spot színeket, míg a belső gömb a bevonatos anyagra történő ofszetnyomtatás színskáláját jelöli. A spot színek mintegy 40%-a a CMYK-színskálán kívül eső, nem nyomtatható színskálának bizonyul.

Hány színre van szüksége?

Minden nyomtatóeszköz korlátozottan képes reprodukálni a színeket. Ezért a nyomtatás megtervezésekor fel kell tennie magának a kérdést, hogy milyen színek a legfontosabbak az alkotásban.

Az iparban használt nyomdafestékeknek két fő kategóriája van. Általános használatra a folyamatszínek (cián, magenta, sárga és fekete) festékkészletét használják a leggyakrabban, amely viszonylag nagy, körülbelül 400 000 egyedi színt tartalmazó színskálát reprodukál. A márka színeihez, például egy adott logó színéhez azonban „spot színeket” használnak.

Az egyik legismertebb spot színgyártó a Pantone, amely több mint 1000 különleges árnyalatot kínál a Pantone színrendszerben. Ha megpróbálja ezeket a speciális spot színeket CMYK színkészlettel reprodukálni, azt fogja tapasztalni, hogy a spot színeknek csak kb. 60%-át lehet pontosan színegyeztetni a CMYK tintakészlettel. Ha tehát egy vagy több spot szín kritikus a nyomtatás szempontjából, akkor külön kell fizetnie a nyomtatónak, hogy ezeket a speciális tintákat használhassa.

A probléma az, hogy kevés digitális nyomdai rendszer képes az összes Pantone spot színű festéket betölteni a nyomdába, ha egyáltalán van ilyen. Ezért egyre több nyomdai rendszer kezdte el használni az úgynevezett kiterjesztett színskálát, ami azt jelenti, hogy a hagyományos CMYK alapszíneket kiegészítik narancssárga, zöld és lila színekkel.

A nyomdagépben egy kibővített színskálájú festék használatával a Pantone spot színek mintegy 90%-a hűen reprodukálható, attól függően, hogy milyen hordozókat használnak. Ha használta már a Pantone színskálákat, bizonyára észrevette, hogy legalább két alapváltozatban készülnek. Az egyik útmutatót fényes papírra nyomtatják, és ez mutatja a legtelítettebb és leggazdagabb színeket.

Egy másik színmintát bevonat nélküli papírra nyomtatunk, és ugyanazok a színek most kevésbé telítettnek tűnnek. Ez egy fizikai jelenség, és minden nyomathordozótípusnak megvannak a maga korlátai a színskála reprodukálhatósága tekintetében, adott festékkészlet mellett.

Ha tehát bizonyos színek a tervezésben kulcsfontosságúak az Ön számára, győződjön meg róla, hogy a nyomda képes ezeket színhelyesen reprodukálni, és kérjen előzetesen nyomtatott, színhelyes próbadarabokat, hogy ne kelljen csalódnia, amikor megkapja a végleges nyomatokat.

Kemény vagy puha proofok?

A digitális nyomtató használatának szépsége a nyomtatáshoz az, hogy ezt követően általában ezt a nyomtatót használhatja próbaverzióként. Lehetőséget kell biztosítani arra, hogy a grafikai alkotás egy példányát ugyanazon a nyomtatón nyomtassa ki, amelyet a végső nyomtatáshoz használnak majd. De van mód arra is, hogy a nyomtatott eredményt más digitális eszközökön, például monitoron szimulálja. Ez a digitális nyomdagép kalibrálásához és jellemzéséhez létrehozott ICC-profil használatával történik.

Az alkalmazott színkezelésben mind a szubtraktív (balra), mind az additív (jobbra) színrendszereket, valamint a spot színű festékkészletek használatakor elérhető speciális színeket kezeljük.

Ez a technológia már sok éve létezik. A technológiát bevezető Nemzetközi Színkonzorciumot 1993-ban alapították. Valamilyen okból kifolyólag azonban ezt a színkezelési technológiát nem értik vagy használják a grafikai ipar minden területén.

Helyesen végrehajtva ez azt jelenti, hogy minden olyan eszköz, amelyet színek létrehozására, módosítására vagy reprodukálására használnak, kalibrálható és jellemezhető az ICC-technológia segítségével. Ennek középpontjában az ICC-profil áll, az az adatfájl, amely leírja, hogy az eszköz milyen színskálát képes reprodukálni.

Ha tehát például Adobe RGB-ben menti a képeit (fényképeit), akkor körülbelül 1,2 millió színt tartalmazó színskálán dolgozik. Ha ehelyett sRGB-ként menti el őket (ami nagyon gyakori a fogyasztói fényképezőgépeknél és a webes közzétételre készített képeknél), akkor egy kisebb, körülbelül 800 000 színt tartalmazó színskálán dolgozik. Minden nyomdagépnek vannak korlátai arra vonatkozóan, hogy mekkora színskálát képes reprodukálni, azaz hány egyedi színt tartalmaz az adott színtér.

Az általános referencia színskála a jó minőségű bevont anyagra, standard CMYK-festékkel nyomtatott színek ofszet színskálája. Ez a színskála körülbelül 400 000 színt fed le. Úgy hangozhat, hogy ez messze van az sRGB vagy az Adobe RGB színektől, de mivel a monitor elsődleges színei az RGB, míg a nyomtatásban az elsődleges színek a CMYK, a vizuális eredmény nem különbözik annyira, mivel ez a két színrendszer egymástól teljesen eltérő módon működik.

A monitor (és a fényképezőgép) színrendszere additív színrendszert használ, mivel a különböző hullámhosszúságú fényt a szín előállításához közvetlenül a szembe sugárzott fényt adják össze. Ha minden hullámhossz teljes erősséggel van jelen, akkor ezt fehérnek érzékeljük. A nyomtatásban azonban a CMYK színrendszer szubtraktív eljáráson alapul, ahol a fényt a felületre vetítik, majd egy vékony tintafilmrétegen keresztül visszaverődik.

Amikor színeket adunk a nyomtatott felülethez, a visszavert fény a keveréktől függően különböző színek megjelenését eredményezi. Ha minden szín jelen van, akkor feketét kapunk (vagy majdnem feketét, a CMY pigmentekben lévő szennyeződések miatt). Tehát tiszta fekete tintát adunk hozzá, és K-nak nevezzük, mert ez a „kulcsszín”. Ez a fekete szöveg nyomtatásakor is praktikus.

A CMYK szubtraktív rendszerben vannak olyan színek, amelyek sem az sRGB-ben, sem az Adobe RGB-ben nincsenek jelen, különösen a telített sárga és cián színek. Vizuálisan azonban az Adobe RGB színskála elég jól megfelel a kiváló minőségű ofszet színskálának, és részben ezért használják az ofszet színskálát referencia színskálaként számos más nyomtatási eljárás alkalmazásakor.

Amikor beállít egy korrektúrázó készüléket, és ez lehet a saját színes nyomtatója is, először kalibrálnia kell azt egy meghatározott állapotra, egy bizonyos papírtípusra. Ehhez egy spektrofotométerre lesz szüksége, de a piacon vannak egészen megfizethető megoldások, például az X-Rite ColorMunki.

A nyomtatás színkezeléséhez spektrofotométerre van szükség. Az egyik legolcsóbb az itt látható X-Rite ColorMunki. A ColorMunki a monitor kalibrálására is használható.

A ColorMunki egyébként a monitor kalibrálására is használható, így messzire juthatsz vele. Miután kalibráltad a készülékedet, nyomtass ki (vagy monitorra vetítve) néhány színt, és mérd meg őket a spektrofotométerrel. Ezekből a mérésekből aztán elkészül az eszköz ICC-profilja.

A színkezelés alkalmazásakor a szükséges ICC-profilokat használja a színek színterek közötti konvertálásához, vagy egy eszközön a színek szimulálásához egy másik eszköz ICC-profiljának használatával. Ha már megértette, hogyan működik ez, akkor a nyomtatási projektben az összes színt kezelheti, és komolyan megbeszélheti a nyomtatási szolgáltatójával, ha úgy gondolja, hogy nekik jobban kellene kezelniük a színeket.

Ha az Adobe Creative Cloudot vagy hasonlót használ a műalkotások létrehozásához, akkor a színbeállításokat úgy állíthatja be, hogy a megfelelő ICC-profilokat használja, és így kalibrált nyomtatón készíthet nyomtatott próbadarabokat, vagy a monitoron végezheti el az úgynevezett softproofingot.

Mostantól kezdve nem érheti semmilyen kellemetlen meglepetés, amikor megkapja a végleges nyomatokat, mivel a folyamat elején a kemény vagy lágy proofok segítségével ellenőrizte, hogy a színek megfelelnek-e a célnak.

A Wild Format útmutatók célja, hogy bővítse a széles formátumú digitális nyomtatási eszközökkel létrehozható őrültségek ismeretét és megértését, a padlótól a lámpaernyőig és minden másig.

Ezeket az útmutatókat a Digital Dots-szal együttműködő gyártók egy csoportja teszi lehetővé. Ezt a cikket az EFI, a Fujifilm, a HP és a Digital Dots támogatja.