Joanna Czutkowna tanácsadó és doktori kutató, aki a sportruházat körforgásos jellegére szakosodott. Több mint 20 éves tapasztalattal rendelkezik a világ legnagyobb márkáinak globális beszerzési stratégiáját és innovációs részlegeit irányító, a termékfejlesztés és a globális ellátási láncok terén szerzett széles körű tapasztalattal. Ebben a blogban, valamint a 2024 Sportswear Pro konferencián (március 21., RAI Amszterdam, Hollandia) a „Designing for the Circular Economy” című panel előtt (március 21., RAI Amsterdam, Hollandia) mélyebben elmélyül a körforgásos ruházati üzleti modellekkel történő körforgásos üzleti modellek fenntarthatósági előnyökkel való lezárásában.
Tudta, hogy jelenleg elegendő ruhánk van ahhoz, hogy a következő hat generációt felöltöztessük anélkül, hogy új ruhadarabokat kellene gyártanunk? Miközben tehát az új ruhadarabok és sportruházat tervezésekor és gyártásakor a körforgásra helyezzük a hangsúlyt, gondolnunk kell a már elkészített ruhák örökségére is. Számomra a körforgásos üzleti modellek nagy szerepet fognak játszani ebben, mert nem csak a termék tervezéséről van szó, hanem egy szélesebb körű infrastruktúra kialakításáról is, amely megkönnyíti a termék élettartamának meghosszabbítását.
Az egyik legnagyobb probléma az, hogy a márkák nagyrészt nagyon kevés felelősséget vállalnak a ruhadarabokért, miután eladták azokat a vásárlónak. Tehát még ha egy márka újrahasznosított/újrahasznosítható anyagokat használ is, és a terméket tartósabbá teszi, akkor is a vásárlóra hárítja a felelősséget, és arra bízza, hogy a ruhadarabot megfelelően újrahasznosítja. Jelenleg pedig nincs meg a beállítás, hogy a vásárlók ezt megtehessék.
Fel kell tennünk magunknak a kérdést, hogy mi történik, ha a fogyasztónak már nem kell a ruhadarab, és biztosítani kell a szükséges infrastruktúrát a fogyasztók számára, hogy a termék élettartamának meghosszabbítása érdekében visszaküldhessék, továbbadhassák vagy továbbértékesíthessék ezeket a ruhadarabokat.
Ha ez a keretrendszer létrejön, az nemcsak környezeti, hanem társadalmi és gazdasági előnyökkel is jár. A sportklubok például kérhetik, hogy a nem használt sportruházatot vagy felszerelést adják vissza nekik, hogy továbbadhassák másnak. Vagy a márkák együttműködhetnek az olyan viszonteladói platformokkal, mint a Vinted, vagy népszerűsíthetik a helyi ruhacsere napokat és gyűjtődobozokat.
A nem kívánt ruhadarabok erőforrásként való felhasználása
A vásárlóink segítségén túlmenően kreatívabbnak kell lennünk abban is, hogy hogyan hosszabbítjuk meg a termék élettartamát, mivel a ruhadarabok előállításához értékes erőforrásokat, energiát és vizet használtunk fel, és szeretnénk minimalizálni az értékveszteséget.
Számomra ennek nagy részét képezi az a megfontolás, hogy a meglévő sportruházatot hogyan tekinthetjük erőforrásnak. Az egyik lehetőség például az, hogy a márkák visszavételi programot kínálnak, majd a textíliákat újrahasznosítják, hogy valami újat alkossanak belőlük. Itt a legfontosabb kérdések a következők: felújíthatók vagy javíthatók-e a ruhadarabok? Lehet-e belőlük személyre szabott dizájnt készíteni, hogy életet leheljenek egy elavult ruhadarabba? Vagy ha nem, akkor a szálak újrahasznosíthatók-e egy új termékhez?
És ez sem új koncepció. Van néhány igazán érdekes projekt a textil újrahasznosításával kapcsolatban. A PUMA például már meglévő focikészleteket hasznosít újra, hogy újakat készítsen, a RE:JERSEY projekt pedig régi sportruházatokat használ fel új mezek fonalának előállítására. A márkák sikerének kulcsa itt az lesz, hogy üzleti modelljüket úgy alakítsák át, hogy továbbra is bevételt termeljenek, ugyanakkor ne termeljenek túl és ne támogassák a fast fashion megközelítést.
A Sportswear Pro konferencián tartott panelbeszélgetésem során a termékek élettartamának meghosszabbítását és a hulladék minimalizálását célzó körkörös tervezési elveket fogjuk megvizsgálni. Az anyagok és gyárak beszerzésével, az auditok elvégzésével, a gyártás felügyeletével és a szállítás megszervezésével kapcsolatos tapasztalataimra támaszkodva elmagyarázom, hogy a beszerzési irodában hozott döntések hogyan hatnak a gyártásra és a vásárlókra. Azt is megvitatom, hogyan vállalhatunk felelősséget az előállított ruhadarabokért, valamint hogyan hosszabbíthatjuk meg a meglévő ruhadarabok élettartamát.
Lásd Joanna Czutkowna „Designing for the Circular Economy” című panelbeszélgetését a Sportswear Pro konferencián március 21-én, 2024. március 21-én, 12:45-13:15 között a RAI Amsterdamban, Hollandiában. Regisztráljon itt a részvételhez.