Steve Lister részletesen ismerteti az EU zöld állításokról szóló irányelvét, amely a vállalkozásokat felelősségteljes magatartásra ösztönzi, és visszaszorítja a zöld mosást. Az irányelv elszámoltathatóságot követel meg a vállalkozásoktól fenntarthatóságukkal kapcsolatban. Steve megosztja a megfelelés elmulasztásának lehetséges szankcióit, azt, hogy hogyan csökkenti a zöldmosást, milyen hatással van a márkákra, ha nem felelnek meg a követelményeknek, és milyen lehetőségeket kínál a márkák számára.

Az EU zöld állításokról szóló irányelve a felelős vállalkozások számára átalakuló korszakot jelent, amely felveszi a harcot a „zöld mosás” ellen, és paradigmaváltást indít el a valódi fenntarthatóság irányába. Az EU-ban működő vállalatokra széles körben alkalmazandó szabályozási csoda a környezeti állítások elszámoltathatóságát követeli meg, kivéve a zöld marketingszabályok hatálya alá már tartozó ágazatokat.

Összefoglalva, a lényeg a megalapozottságban rejlik – a vállalatoknak megbízható életciklus-értékelésekkel kell igazolniuk az állításokat, véget vetve az olyan kifejezések komolytalan használatának, mint az „öko”, „zöld”, és jobban megvizsgálva az olyan szavakat, mint a „nettó nulla” és a „szén-dioxid-semleges”. A külső hitelesítés biztosítja, hogy az állítások ellenálljanak a fenntarthatósági ellenőrzéseknek, ami növeli a hitelességet. Ez az irányelv nem csak egy bot, hanem egy répa is, amely a márka integritását, a jogi kockázatok csökkentését és a jobb döntéshozatalt segíti elő. Ez egy jelzőfény, amely egy olyan korszakba vezet minket, ahol a „fenntartható” több mint egy divatos szó; ez egy életforma.

Mindazonáltal nagyszerű látni, hogy az Európai Parlament ilyen bátor lépést tesz a zöldmizéria elleni küzdelemben! Ez az új zöld állításokról szóló irányelv a fogyasztók és a vállalkozások számára egyaránt nagy változást jelent. A vállalatok túl sokáig megúszták, hogy megtévesztő állításokat tegyenek termékeik vagy szolgáltatásaik környezeti hatásáról. Ez megnehezítette a fogyasztók számára, hogy tájékozottan döntsenek arról, hogy mit vásárolnak. A fenntarthatóság iránt valóban elkötelezett vállalkozások számára pedig még nehezebbé vált a versenyben való helytállás.

Nézzük meg részletesebben a zöld követelésekről szóló irányelvet.

A zöld állításokról szóló irányelv célja, hogy a környezetvédelmi vagy fenntarthatósági állításokra vonatkozó szabványok meghatározásával véget vessen a zöld mosásnak. A kezdeményezést egy 2020-as tanulmány adta, amely szerint az EU-ban a környezetvédelmi állítások 53%-a homályos vagy félrevezető. Ha az Ön vállalata olyan állításokat tesz, mint például „újrahasznosított műanyag palackokból készült póló” vagy „óceánbarát naptej”, akkor meg kell felelnie az ezek alátámasztására vonatkozó minimumkövetelményeknek.

Mikor lép hatályba a zöld követelésekről szóló irányelv uniós és tagállami szinten?

Az irányelv 20 nappal azután lép hatályba, hogy uniós szinten megjelent a Hivatalos Lapban. A tagállamoknak 18 hónapjuk van arra, hogy törvényeket és rendeleteket hozzanak, és ezeket a szabályokat az irányelv hatálybalépésétől számított 24 hónap elteltével kell végrehajtaniuk. Tartsa szem előtt ezeket a határidőket, hogy megfeleljen a követelményeknek. Az alábbiakban összefoglaljuk a legfrissebb kulcsfontosságú dátumokat:

  • 2023: A „zöld állításokról” szóló uniós irányelv megalkotása.
  • 2023. november 9: A jelentéstervezet tervezett vizsgálata befejeződött
  • 2024 nyara: Várható szavazás a vegyes bizottságban.

Meg kell azonban jegyeznünk, hogy ezek az ütemtervek és fejlemények változhatnak, mivel különböző tényezőktől és jogalkotási folyamatoktól függnek.

Milyen szankciókkal járhat a zöld követelésekről szóló irányelv be nem tartása?

A szabályok be nem tartása az érintett tagállamokban az éves forgalom akár 4%-áig terjedő bírságot vonhat maga után. A további szankciók közé tartozik a kapcsolódó ügyletekből származó bevételek lefoglalása, valamint a közbeszerzésből és a finanszírozásból való kizárás akár 12 hónapra.

Hogyan kívánja a zöld állításokról szóló irányelv csökkenteni a „zöld mosást”?

Az irányelv célja, hogy a környezetvédelmi állításokra vonatkozó szigorú ellenőrzési és alátámasztási előírások meghatározásával visszaszorítsa a zöldmizériát. A tagállamok felügyelik ezeket a folyamatokat, független, akkreditált hitelesítőkre támaszkodva. Ha tehát az Ön vállalata zöld állításokat tesz, készüljön fel arra, hogy azokat szilárd, széles körben elismert tudományos bizonyítékokkal támasztja alá.

Ha a termékét másokkal hasonlítja össze, győződjön meg róla, hogy az összehasonlítás tisztességes és hasonló adatokon alapul. A különböző környezeti hatásokat összevonó összesített pontszámok nem megengedettek, kivéve, ha azok megfelelnek az uniós szabályoknak.

A címkék tekintetében az uniós szintű rendszerek jelentik az aranyszabványt. Az új állami címkézési rendszereknek uniós szintűnek kell lenniük, az új magánrendszerek pedig előzetes jóváhagyást igényelnek, és bizonyítaniuk kell, hogy környezetvédelmi szempontból ambiciózusabbak. Minden környezetvédelmi címkének átláthatónak, harmadik fél által ellenőrzöttnek és rendszeresen felülvizsgáltnak kell lennie.

Az új irányelv véget vet az utóbbi időben tapasztalt „zöld mosásnak”. Betiltja az olyan általános környezetvédelmi állításokat, mint a „környezetbarát”, „zöld” és „biológiailag lebomló”, kivéve, ha azokat szilárd bizonyítékokkal lehet alátámasztani. A rendelet a termékek tartósságára vonatkozó, hamisnak bizonyuló állítások ellen is fellép. Írok egy újabb frissítést azokról a kulcsszavakról, amelyek úgy tűnik, hogy az új irányelv értelmében betiltásra kerülnek.

Milyen hatással van a márkákra, ha elrontják?

A zöld követelésekről szóló irányelv nem csak a látszat kedvéért van; számos márkát értek már tetten világszerte. Példák:

  • Volkswagen: 2015-ben a károsanyag-kibocsátási tesztek megcsalása miatt visszatetszést váltott ki.
  • McDonalds és Starbucks: heves kritikák érték, amiért a műanyag szívószálakat olyan megoldásokkal helyettesítik, amelyek ugyanolyan, ha nem még károsabbak a környezetre.
  • Walmart: a bambusz termékekben való felhasználására vonatkozó hamis állítások miatt 3 millió dolláros bírságot szabtak ki.
  • Zara és H&M: a „fenntartható ruházattal” kapcsolatos állítások miatt a kritika alatt, mivel az általános vélekedés szerint ezeket az állításokat csak marketing taktikaként használják, hogy növeljék az eladásokat – annak ellenére, hogy szilárd bizonyítékok bizonyítják az ellenkezőjét.

Ez az átláthatóság és az elszámoltathatóság jelentős győzelme. A fogyasztók számára biztosítja a szükséges információkat ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak a megvásárolt termékekkel kapcsolatban. És segít a fenntarthatóságot komolyan vevő vállalkozásoknak kitűnni a tömegből.

Úgy véljük, hogy ez az új irányelv vízválasztó pillanat a fenntartható üzleti gyakorlatokért folytatott küzdelemben. Azt mutatja, hogy az EU komolyan gondolja a zöld mosás és a tervezett elavulás elleni küzdelmet. És egyértelmű üzenetet küld a vállalkozásoknak világszerte: a fogyasztókat nem lehet tovább átverni.

Melyek a zöld követelésekről szóló irányelvben rejlő legnagyobb lehetőségek a vállalkozások számára?

A zöld követelésekről szóló irányelv számos lehetőséget kínál a vállalkozások számára:

Piaci lehetőségek ösztönzése: Az irányelv a fenntartható termékek körüli verseny ösztönzésével új piaci szegmenseket nyit meg, lehetővé téve a vállalkozások számára a diverzifikációt és a növekedést.

A termékminőség javítása: A fenntarthatóságra való összpontosítás a termékek teljesítményének javulásához vezethet, ami mind a fogyasztók, mind a gyártók számára előnyös.

Növelje a hitelességet: Az irányelv keretet biztosít a vállalkozások számára, hogy alátámasszák környezetvédelmi állításaikat. Ez bizalmat építhet a fogyasztók körében, és segíthet a vállalatoknak kitűnni.

Kerülje el a zöldmosás buktatóit: A vállalkozások az irányelv előírásainak betartásával elkerülhetik a zöldmosással kapcsolatos hírnévvesztési kockázatokat.

Egyenlő versenyfeltételek: Az irányelv a környezetvédelmi magáncímkék szabályozásával megkönnyíti a vállalkozások számára a tisztességes versenyt, és ezzel csökkenti a fogyasztók zavarát.

Összességében az irányelv célja, hogy jutalmazza a valódi fenntarthatósági erőfeszítéseket, ösztönözze az innovációt és a piaci növekedést, miközben a vállalkozásokat felelősségre vonja a környezetvédelmi állításaikért.

A fentieken túl az új irányelv a fenntartható fogyasztás és termelés előmozdítását célzó szélesebb körű uniós stratégia része. Ez a stratégia számos más kezdeményezést is magában foglal, például a környezetbarát tervezésről szóló irányelvet és a körkörös gazdasági cselekvési tervet. Ezek a kezdeményezések mind együttesen egy fenntarthatóbb európai jövő megteremtésén fáradoznak.