Clare Taylor megosztja, hogy a rossz levegőminőség hatásai hogyan válhatnak közvetlen üzleti problémává és költségessé. Clare megvitatja, hogy a légszennyezés milyen jelentős hatással lehet a gazdaságra és az egyes vállalkozásokra.

Vállalkozásként egyértelmű jogi kötelezettségei vannak a vegyi anyagok kezelésére és annak biztosítására, hogy alkalmazottai ne legyenek veszélyeztetve az általuk belélegzett anyagok miatt, és a légköri kibocsátások ellenőrzésére is vannak törvények. Ezen túlmenően azonban a rossz levegőminőség egészségügyi hatásai elsőre nem feltétlenül jelentenek közvetlen üzleti problémát. Valójában ez költséget jelenthet az üzlet számára.

A légszennyezés jelentős hatással van a gazdaságra és az egyes vállalkozásokra: a vállalkozások számára a betegség miatt kieső munkanapok; a gazdaság számára az egészségügyi ellátás és a szennyezés okozta betegségek miatt munkaképtelenné vált személyek támogatására szolgáló szociális szolgáltatások költségeinek növekedése. A várható élettartam csökkenése is hatással van az üzleti életre, beleértve a korán elhunyt vezető beosztású alkalmazottak tudásának és tapasztalatának elvesztését. Költségekkel járhat, ha a munkavállalók teljesítménye romlik a rossz egészségi állapot miatt, még akkor is, ha munkába tudnak állni. A kapcsolódó betegségek közé nem csak a légzőszervi betegségek tartoznak, mint például az asztma, a krónikus tüdőelzáródás (COPD) és a tüdőrák, hanem a szívbetegségek, a stroke, a cukorbetegség és a demencia is. A légszennyezés sokaknál átmeneti tüneteket is okoz, például szemirritációt, könnyező szemet és orrot, ha magas a szint, és súlyosbítja az allergiát, például a szénanáthát: többnyire csak rossz közérzetet okoz, de potenciálisan veszélyes lehet vezetés vagy gépek kezelése esetén.

A számok magasabbak, mint azt sokan gondolnák: a légszennyezés világszerte az egyik vezető kockázati tényező a halálozás tekintetében. Európában, ahol a levegő minősége az elmúlt húsz évben folyamatosan javult, 2021-ben még mindig 253 000 idő előtti haláleset volt a finom részecskéknek való kitettségnek és 52 000 a nitrogén-dioxid szintjének tulajdonítható, mindkét esetben az Egészségügyi Világszervezet ajánlásait meghaladó szintek miatt.

A világ számos részén bevett gyakorlattá vált, hogy rendszeresen közzéteszik a levegőminőségi besorolásokat, és figyelmeztetnek a különösen magas szennyezettségi szintekre.

Ez nem csak városi probléma, nem csak az, ami a járművek kipufogócsöveiből vagy az ipari kéményekből jön ki. Ha vidéken élünk, az csökkentheti a közlekedési szennyezésből származó károkat, de még mindig jelentős szennyezés származik a fa- és szénégetésből, az ipari üzemekből és a mezőgazdaságból.

A mezőgazdaság az ammónia- és metánkibocsátás, valamint a részecskék kibocsátásának egyik fő okozója. A légszennyezésnek számos eleme van, de a részecskék – a tüdőbe mélyen bejutó és a véráramba kerülő apró részecskék – a fő okozói a rossz egészségi állapotnak, és világszerte évente 7 millió halálesethez kapcsolódnak. Ezeket főként az égetés okozza. Még a városokon belül is előfordulhat azonban, hogy a szennyezés fő forrásai nem azok, amikre az ember számítana: Londonban például, ahol a nagy forgalom mellett a fatüzelésű kályhák használatának az elmúlt évtizedben tapasztalt növekedése azt jelenti, hogy 2019-ben a PM2,5 (2,5 µm átmérőjű részecskék) kibocsátásának 17%-ához járultak hozzá, ami aláássa az ultraalacsony kibocsátású zóna előnyeinek nagy részét. A részecskék nem égési eredetű elemei közé tartozik az útpor (fék és gumiabroncsok), valamint a mikroműanyagok.

Az erdőtüzek füstje a világ számos részén károsította az egészséget, a tüzek számának növekedése pedig a légszennyezettség csökkentése terén elért eredmények nagy részét semmissé tette. Ausztráliában pusztító bozóttüzek pusztítottak, amelyek az éghajlatváltozással egyre súlyosbodtak. Észak-Amerikában az elmúlt években az erdőtüzek szintén különös aggodalomra adtak okot. És más országokban is, beleértve azokat is, ahol korábban gyakorlatilag ismeretlenek voltak. Az éghajlatváltozás hatásainak fokozódásával ezek a tüzek tovább fognak fokozódni. Az érintett kormányok az általánosabb levegőminőségi programok mellett az erdőtüzek füstje által okozott egészségügyi hatások mérésére és mérséklésére is dolgoznak.

A fő szennyezési forrás azonban összességében még mindig az energia – az energiaágazat, az ipar és a kereskedelem, valamint az otthonunk -, de a feldolgozóipar, a bányászat és a közúti közlekedés is jelentős mértékben hozzájárul a szennyezéshez. A vállalkozások tehetnek a csökkentésért.

Sok minden, amit az éghajlatváltozás mérséklése érdekében tennünk kell, segíteni fog – az energiahatékonyság, a szükségtelen utazások csökkentése, a tömegközlekedés használata, ahol lehetséges, az autózás helyett. Még a belső égésű motorok helyett tiszta energiával hajtott elektromos járművek esetében is elkerülhetetlen a fékek és a gumiabroncsok által okozott szennyezés. A tinták és más vegyi anyagok kibocsátásának szigorú kordában tartása, akár helyettesítéssel, akár helyes gazdálkodási gyakorlatokkal, segít csökkenteni a légszennyezést, valamint javítja az egészséget és a biztonságot. A kazánok megfelelő karbantartása nagyon fontos a tisztább levegő érdekében; ahogy a villamosenergia-termelés egyre tisztábbá válik, a villamos energia felé való elmozdulás egyre nagyobb előnyökkel jár a levegőminőség és az éghajlatváltozás szempontjából is.

A közvetlen – az üzleti tevékenységei során keletkező – kibocsátások ellenőrzése mellett a közvetett kibocsátások megértése lehetőséget nyújt azok kezelésére és csökkentésére is. Ez is nagyon hasonló az éghajlati hatások kezeléséhez – az Ön által vásárolt áruk és szolgáltatások kisebb-nagyobb mértékben hozzájárulnak a légszennyezéshez.

Ugyanígy az is, amit otthon csinál – hogyan fűti otthonát, hogyan főz, milyen vegyszereket használ, milyen gyakran nyitja ki az ablakokat, mi van a bútorokban és a szőnyegekben. Ez a cikk elsősorban a kültéri légszennyezésről szólt, de a beltéri légszennyezés egyre nagyobb egészségügyi problémát jelent, mivel egyre jobban megértjük.