Clare Taylor beszámol arról, hogy a világ különböző országaiban mit tesznek a kormányok a körforgásos gazdaságra való törekvés érdekében.
Néhány évvel ezelőtt írtam a körforgásos gazdaságról és néhány új üzleti modellről: arról, hogy innovációra van szükség a tervezés megközelítési módjában, valamint a vállalkozások és a kormányok munkamódszerében annak érdekében, hogy túlélhessünk egy olyan világban, ahol az erőforrások végesek, de a kereslet irántuk végtelennek tűnik; arról, hogy regeneratívabb és igazságosabb megközelítést kell alkalmazni.
Most jó alkalomnak tűnik, hogy újra átnézzük, mi történik most, hiszen a 2023-as Föld túllépésének napja éppen most múlt el. Ez az a dátum, amikor az év eddigi erőforrásigényünk meghaladja azt, amit a Föld abban az évben regenerálni tud. Befektetési szempontból ez az a pillanat, amikor már nem a kamatokból élünk, hanem elkezdjük felemészteni a tőkét. 1971-ben ez december 25-én volt, idén augusztus 2-án. Tehát egy jó hónap a számvetésre.
Emlékeztetőül, a körforgásos gazdaság célja, hogy semmi ne vesszen kárba, ne keletkezzen szennyezés, és a természetes rendszerek regenerálódjanak. Ez is része a válasznak a túllépésre.
Politika
Sok minden történik a világban. Az EU már néhány éve rendelkezik körforgásos gazdasági cselekvési tervvel és nyomon követési kerettel, és idén néhány új mutatóval, valamint új intézkedésekkel egészítette ki az erőforrás-hatékonyság és a fogyasztás terén: Az iparág európai tagjainak tisztában kell lenniük azzal, hogy az általuk kiemelt ágazatok közé tartozik a csomagolás, a műanyag és a textil. Az Egyesült Királyság kijelentette, hogy az EU-ból való kilépéstől függetlenül folytatni kívánja a körforgásos gazdaságra vonatkozó terveit. Az Egyesült Államok kicsit később kezdte meg terveit, jelenleg főként az újrahasznosításra összpontosítanak, de idén véleményezésre bocsátottak egy stratégiát a műanyagszennyezés megelőzésére, és tervezik az elektronikai, az élelmiszer- és a szerves anyagokkal való foglalkozást is. Ausztrália a 2030-ig megvalósítandó körforgásos gazdaság megvalósítására irányuló munkatervet követi. Chile, Kína, Japán és sok más ország is cselekszik. Az üzenet egyértelmű: ez egy egyre növekvő politikai terület, és további jogszabályok és/vagy adók bevezetésére számíthatunk, amelyek kiegészítik és összekapcsolják a világszerte meglévő jogszabályokat, hogy a gyártókat az egyszer használatos vagy nem újrahasznosítható termékek kivonására ösztönözzék, és piacot teremtsenek az újrahasznosított anyagok számára.
Jó informatikai hír, hogy mindezek részeként a javításhoz való jogra vonatkozó jogszabályok tervei világszerte előrehaladnak, a világ egyes részein már folyamatban van a végrehajtás, máshol pedig javaslatok vannak folyamatban. Ezek a politikák, bár helyenként eltérőek, általában arra irányulnak, hogy megakadályozzák a javításra nem hozzáférhető, lezárt egységek használatát, megállítsák a beépített elavulást, és biztosítsák a cserealkatrészek és szoftverfrissítések elérhetőségét (adott esetben – a fogyasztási cikkek széles körére vonatkoznak). Ezáltal csökkenthető mind az e-hulladék, mind a ritkaföldfémek és a konfliktusban érintett ásványi anyagok iránti kereslet, és elkerülhetővé válik az a frusztráció és költség, hogy az egyszerű javítás vagy frissítés helyett ki kelljen cserélni a berendezést.
Számos vállalkozás, különösen a nagyobb globális vállalatok, a körforgásos gazdaságot is beépítik a politikájukba. Idén volt10 éves az Ellen MacArthur Alapítvány által indított CE100 program, amelynek célja, hogy „100 vezető vállalatból álló, világszerte működő hálózatot hozzon létre, hogy elősegítse a körforgásos gazdasággal kapcsolatos új projektek kidolgozását és az ezek iránti elkötelezettséget”. Ez a hálózat ma már városokat, államokat és tudományos intézményeket, valamint vállalkozásokat – köztük számos iparágunk képviselőit – és egy kisebb szervezetek számára létrehozott körforgásos gazdasági közösséget foglal magában.
A közbeszerzés már elég régóta alkalmazza a körforgásos gazdaságot ahhoz, hogy számos esettanulmány álljon rendelkezésre, többek között a malmöi utcatáblákra vonatkozó egyik, ahol a pályázati felhívás követelményei között szerepelt az újrafelhasználás és az újrahasznosítás.
Mit jelent ez az Ön vállalkozása számára
Ha átnézi vállalkozását, és átgondolja, mit tehet üzleti modelljének körforgásosabbá tétele érdekében – nem csak a termékek tekintetében -, az segíthet felkészülni a jövőre, és talán a vásárlókkal szemben is előrébb kerülhet, mint a malmői pályázat nyertese. Az „áruk mint szolgáltatás” irányába mutató mozgalom egyre nagyobb teret nyer: a gyártó szükség szerint kezeli, karbantartja, felújítja, korszerűsíti vagy kicseréli termékeit, néha megtartva a tulajdonjogot, egy szerződéses szolgáltatás részeként. Ez nyilvánvalóan nem fog mindenben működni, de például a kirakatok és táblák esetében az okos tervezés lehetővé teheti az elemek frissítését a fődarab megtartása mellett, és egyes ruházati cégek már most is úgy tervezik és gyártják a ruhákat, hogy azokat újrahasznosításra visszavehessék.
Azon vállalkozások számára, amelyek javítani kívánják a körforgást, vagy legalábbis életciklus-alapú megközelítést kívánnak alkalmazni termékeik esetében, létezik egy ISO-szabvány, amelyet úgy terveztek, hogy az ISO 14001 irányítási rendszerrel együtt működjön, de ugyanolyan jól illeszkedik az ISO 9001 szabványhoz. Az ISO 14006:2020 Környezetközpontú irányítási rendszerek – Útmutató a környezetbarát tervezés beépítéséhez című szabvány egy olyan útmutató, amely segít a vállalkozásoknak végigmenni minden fázison, az anyagbeszerzéstől kezdve a tervezésen, a gyártáson, a szállításon, a használat közbeni megfontolásokon és az életciklus végi kezelésen keresztül.
Aki többet szeretne megtudni a körforgásos gazdaságról, vagy ötleteket és esettanulmányokat keres, a www.ellenmacarthurfoundation.org kiváló kiindulópont.
A fejléc képe: Ellen MacArthur