Nessan Cleary arról beszél, hogyan válnak egyre népszerűbbé a műgyanta tinták a széles formátumú nyomtatásban. A gyantafestékek a legkülönfélébb anyagokkal dolgozhatnak, és mind a belső, mind a külső feliratokhoz használhatók.

A tintasugaras tinta lazán definiálható úgy, mint egy hordozófolyadékban felfüggesztett pigment- vagy színezőanyag-részecskék, amelyek elsősorban arra szolgálnak, hogy a tinta a nyomtatófejek apró fúvókáin keresztül a hordozóanyagot a hordozóanyagra juttassák. A tintát általában a hordozófolyadék szerint osztályozzák. A széles formátumú tintasugaras tintasugaras tinták kezdeti időszakában az uralkodó tinta oldószeres hordozófolyadékot használt, amely hamarosan átadta helyét az UV-hógyító tintáknak, részben az oldószer használatára vonatkozó szabályozási korlátozások miatt, de leginkább az UV-tinták előnyei miatt.

Most azonban a gyantafestékek egy új osztályát látjuk, amely kezd egyre elterjedtebbé válni. Ez fő hordozóanyagként vizet használ, de ma már több különböző osztályú vízalapú tinta létezik, beleértve számos textilfestéket is. Néha ezt a tintát latexként emlegetik, de maga a latex elnevezés a HP marketingcsapatától származik, és a „latex” és a „gyanta” kifejezés egyaránt ugyanazt a tintatípust írja le.

A gyantás tinta alapötlete az, hogy a pigmentet gyantába zárják, és ez a gyanta melegítés hatására megolvad, hogy a pigmentet a hordozóhoz kösse. Az UV-hógyítható tintákhoz hasonlóan a gyantafesték is a legkülönbözőbb, porózus és nem porózus anyagok széles skálájával működik, beleértve a vinilt, a bannereket, a fóliát, a vásznat, a textíliákat és a tapétát, és egyaránt használható belső és külső feliratozási alkalmazásokhoz, beleértve a járműgrafikákat is.

Az Epson SureColor R5000 egy 1,6 m széles, gyantás tintát használó roll-to-roll készülék. Hitel: Nessan Cleary.

A legtöbb esetben a festékkészlet tartalmaz egy külön optimalizáló folyadékot, saját nyomtatófejcsatornával. Ez lehetővé teszi, hogy a tinta a hordozók széles skáláján működjön, beleértve a porózus és nem porózus hordozókat is. Az optimalizálót ugyanarra a helyre csepegtetik, ahová a színes tintacseppeket fogják kilövellni, és egyfajta előkezelésként működik, amely a nedves tintacseppeket a helyén tartja a hordozón, hogy megakadályozza azok szétterjedését, mielőtt a fűtőberendezés megolvasztja a gyantát, hogy a tintacseppek a hordozófelületre keményedjenek.

A tinták ezen osztályának formulái azonban jelentősen eltérnek az egyes gyártók között, attól függően, hogy milyen szellemi tulajdonhoz férnek hozzá, és milyen alkalmazásokat céloznak meg. Ebből tehát nem feltétlenül következik, hogy az összes rendelkezésre álló gyantás tinta azonos képességekkel rendelkezik, és a tintagyártók között nagyobb eltérések vannak, mint más tintatípusok esetében. Egyesek jobb színskálát kínálnak, mások jobban alkalmasak külső feliratokra, megint másoknak pedig alacsonyabb az energiafogyasztásuk. Mint mindig, az ügyfeleknek gondosan tesztelniük kell az adott nyomtatót a használni kívánt médiával, hogy felmérjék, mennyire alkalmas az adott nyomtató a vállalkozásuk számára.

Előnyök és hátrányok

A legtöbb széles formátumú gyártó a műgyanta tintát vízalapú tintaként forgalmazza, amely környezetbarátabb, mint más típusú tinták. Ezzel a tintával dolgozva nincsenek illékony szerves vegyületek vagy egyéb veszélyek, és a kész nyomatok újrahasznosításának sincsenek akadályai. Természetesen meg kell jegyezni, hogy az általános fenntarthatóság nagyban függ a tinta többi összetevőjétől.

A gyantafesték igazi előnye azonban az, hogy nincs szükség fotoiniciátorra. Elméletileg ez olcsóbb tintát tesz lehetővé, mivel a fotoiniciátorok drága összetevők. Sőt, a fotoiniciátorok hiánya miatt a gyantatinták előnyösebbek az UV-tintákkal szemben az élelmiszer-címkézés és csomagolás esetében, mivel a fotoiniciátorok esetében fennáll a veszélye annak, hogy a csomagoláson keresztül átvándorolnak az élelmiszerbe. Tehát a csomagolóipar igénye az, ami ennek a tintának a kifejlesztését ösztönzi, mivel a vízalapú gyantafestékeket biztonságosabb alternatívának tekintik, amely könnyebben átesik az olyan termékek csomagolásához szükséges különböző tanúsítványokon, mint az élelmiszerek, egyes kozmetikumok és gyógyszerek csomagolása.

Következésképpen sok tintagyártó saját gyanta tintákat fejleszt, ami viszont alacsonyabb árakat eredményez, és vonzóbbá teszi ezeket a tintákat a széles formátumú nyomtatók forgalmazói számára. Emiatt valószínűleg sokkal több széles formátumú nyomtatót fogunk látni gyantás tintákkal, mivel sok gyártó egyébként is fejleszti ezeket a tintákat a csomagolási alkalmazásokhoz.

A széles formátumú grafikák legfőbb előnye, hogy nincs velük kapcsolatban szag, így a nyomatok érzékenyebb környezetben, például kórházakban és iskolákban, valamint kiskereskedelmi értékesítési pontokon is használhatók.

Sajnos, mivel a gyantafesték vízalapú, alapvető hátránya, hogy a víztartalmat ki kell szárítani, ami azt jelenti, hogy bizonyos mennyiségű hőt kell használni. Ez viszont korlátozhatja a hordozótartományt, mivel egyes hordozók meglehetősen érzékenyek a hőre. És természetesen a több hő a fűtőelemek nagyobb energiafogyasztásához – és ezáltal költségéhez – is vezet. A legújabb generációs tinták azonban kevesebb hőt és energiát használnak.

Egyes gyártók például egy további védőfolyadékba különítették el azokat az adalékanyagokat, amelyek célja a kikeményített festék védelme a karcolásoktól és a kopástól. Ez segít csökkenteni a festékkel együtt lerakódó folyadék mennyiségét, ami viszont csökkenti a szükséges szárítás mennyiségét.

Gyanta tinta széles formátumban

A HP használta a legtöbbet a gyanta- vagy latex tintát, mivel a teljes széles formátumú portfóliója a belépőszinttől a síkágyas nyomtatókon át a 3,2 m széles ipari nyomtatókig mind ezt a tintatechnológiát használja. Ez nagyrészt azért van így, mert a HP tintasugaras nyomtatófej-technológiája a termikus nyomtatófejek körül forog, amelyek nem alkalmasak az UV-hőre keményedő tintákhoz.

A HP kifejlesztett olyan latex síkágyas nyomtatókat, mint ez az R2000. Hitel: Nessan Cleary.

A legtöbb más gyártó egyelőre csak az olcsóbb, általában csak 1,6 m széles, tekercses modellekben használ gyantafestéket. Ennek főleg az az oka, hogy alternatívát szeretnének az oldószeres nyomtatókkal szemben arra az esetre, ha a jogszabályok megnehezítenék az oldószeres tintás nyomtatók értékesítését. A legtöbb gyártó azonban elismeri, hogy a tinta kikeményítéséhez szükséges energia szinte teljesen eltörli az oldószermentes tinta használatából származó környezetvédelmi előnyöket.

Több gyártó fog azonban gyantafestékeket fejleszteni a csomagolási és címkézési piacokra. Ez részben azért van így, mert könnyebb érvelni e tinták fenntarthatósága mellett, de főként azért, mert könnyebb megszerezni a szükséges tanúsítványokat az olyan érzékeny termékek csomagolásához, mint az élelmiszerek és kozmetikumok. Ezen gyártók közül pedig sokan már részt vesznek a széles formátumú nyomtatásban, és a K+F-költségeiket szeretnék megosztani.

Ugyanakkor a széles formátumú nyomtatás már nem csak a feliratok nyomtatásáról szól. A Fespa kiállításokon rengeteg csomagolási alkalmazást láthat, valamint példákat az ipari nyomtatásra, például más termékek díszítésére, a háztartási cikkektől a gyermekjátékokig. Így elkerülhetetlen, hogy több gyantafesték- vagy latexnyomtatót lássunk felbukkanni a széles formátumú nyomtatók piacán.

Fedezze fel a legújabb innovációkat a tinták és a széles formátumú nyomtatás területén a FESPA Global Print Expo 2025 kiállításon, Európa vezető nyomtatási és jelzőkiállításán, amely május 6-9. között kerül megrendezésre a Messe Berlinben, Németországban. Bemutatja a leginnovatívabb termékeket, a legvizionáriusabb koncepciókat és a nyomtatás jövőjének legújabb fejlesztéseit. Regisztrálja érdeklődését a látogatáshoz itt.