A szitanyomás a digitális fejlődés mellett a személyre szabhatóság és a merész színek elterjedésével továbbra is versenyképes marad a textíliák esetében. A legfontosabb trendek közé tartoznak a hibrid tintasugaras megoldások a kis példányszámú/személyre szabott nyomtatáshoz, a hatékonyságot növelő, mesterséges intelligenciával kiegészített automatizálás, valamint a fenntarthatóságra való nagy hangsúlyt helyező energiahatékony nyomdagépek, környezetbarát festékek és jobb hulladékgazdálkodás révén. A munkafolyamatok racionalizálása kulcsfontosságú a jövőbeli versenyképesség szempontjából.
Ha grafikák textíliákra történő felviteléről van szó, a szitanyomás még mindig az egyik legjobb megoldás, annak ellenére, hogy számos digitális megoldás áll rendelkezésre. Meglehetősen költséghatékony, különösen nagyobb példányszámok esetén, és számos hatást kínál, valamint megfelelő kézérzetet és kiváló mosásállóságot. A digitális textilnyomtatás, különösen a direct-to-garment és a direct-to-film nyomdák térnyerése azonban nyomást gyakorol rá. Van azonban számos olyan trend, amelyet a szitanyomdák kihasználva versenyképesek maradhatnak.
Bizonyos jelek arra utalnak, hogy a nagyobb testreszabás és személyre szabás irányába mutat a trend, ami nagyrészt a digitális nyomtatás növekvő használatának köszönhető. A ruházati cikkek személyre szabása – ahol minden egyes darab egyedi – még mindig viszonylag kis részét képezi a teljes ruházati piacnak, és nagyrészt olyan különleges eseményekre épül, mint például egy kereskedelmi kiállítás vagy egy leánybúcsú, ahol a nyomtatási példányszámok valószínűleg nagyon rövidek. Másrészt a személyre szabás is növekszik, amikor ugyanazt a dizájnt úgy módosítják, hogy egyedi megrendeléseket hozzanak létre saját SKU-val. Ez lehet olyan egyszerű dolog, mint a színséma megváltoztatása. Egy Union Jack-mintát például piros, fehér és kék színű képernyővel nyomtathatnak. Vagy lehet monokróm vagy akár fényes neon színekben is reprodukálni, mindezt ugyanazzal a dizájnnal és előnyomással az egyes nyomdafolyamatok során. Ezt segíti az a tendencia, hogy az egyetlen mintát körülvevő variációk korlátozott példányszámban készülnek, amelyek mindegyike magasabb árat vonzhat.
Ez egybeesik a merész, élénk színek felé mutató trenddel is, mivel az emberek olyan ruhákat választanak, amelyekkel kitűnnek a tömegből. A szitanyomó festékek kiválóan alkalmasak erre, és olyan speciális hatású festékekkel párosíthatók, mint a sötétben világító és a textúrázott hatású festékek.
Eddig a digitális nyomtatás fő hatása az volt, hogy megnövekedett a gyors átfutási idő iránti igény, mivel az ügyfelek szinte a megrendelést követően azonnal szeretnék megkapni az árut. Ezzel párhuzamosan a kiskereskedők kevesebb raktárkészletet szeretnének tartani, és az új megrendeléseket szinte egyik napról a másikra szállítani. Ez több tényleges megrendelést jelent, de az egyes megrendelések kisebb példányszámban készülnek. Ez viszont arra kényszeríti a szitanyomdákat, hogy hatékonyabbá váljanak, a gyorsabb átfutási idő érdekében felgyorsítsák a gyártást, és a méretgazdaságosság érdekében lehetőség szerint csoportosítsák a munkákat.
Ennek részeként a szitanyomás egyik legegyértelműbb trendje a hibrid megoldások felé mutat, amelyek a körhintába integrált tintasugaras egységeket tartalmaznak. Ez lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy mindkét technológia legjobb tulajdonságait kihasználják egyetlen nyomósoron anélkül, hogy további gépekbe kellene beruházniuk. A leggyakoribb megközelítés egy négyszínű tintasugaras egység ovális kialakításba történő integrálása. Önmagában ez az egység képes igény szerint személyre szabott mintákat előállítani, de csak viszonylag kis példányszámok esetén lesz költséghatékony. A hibrid minták akkor válnak igazán hasznossá, amikor a digitális egységet egy nagyobb példányszámú minta finomhangolására használják, például egy név hozzáadására egy póló személyre szabásához, vagy finom vonalak és apró részletek hozzáadására a mintához. A grafika többi része szitanyomással nyomtatható, ami lehetővé teszi a merész, színes minták készítését, miközben kihasználja az olcsóbb költségeit a nagyobb példányszámok esetében.
Elkerülhetetlen, hogy az automatizálást még egy olyan viszonylag manuális folyamat esetében is, mint a szitanyomás, egyre nagyobb mértékben alkalmazzuk majd. Ezt számos tényező mozgatja, többek között a munkaerőköltségek emelkedése, különösen a fejlettebb országokban, de ez a feltörekvő gazdaságokat is érinti. Ez a költség magában foglalja a személyzet képzésének számláját is. Mindezek mellett sok nyomdaipari szolgáltató arról számol be, hogy nehéz új munkatársakat találni és megtartani, és sok fiatalembert aggaszt, hogy a nyomdaipar nem biztos, hogy hosszú távú karriert kínál számukra. Az automatizálást gyakran úgy tekintik, mint a problémák áthidalását.
Az automatizálás valódi előnye azonban az emberi hibák kiküszöbölésében és a jövőbeli munkákhoz könnyen megismételhető eredmények előállításában rejlik. Természetesen manapság az automatizálás magában foglal némi mesterséges intelligenciát is, ami különösen hasznos a színegyeztetés és a festékek adott hordozókhoz való keverése során. A mesterséges intelligencia a karbantartási problémák előrejelzésében is nagy segítséget jelenthet, lehetővé téve a proaktívabb karbantartást és a kevesebb meghibásodást és szervizhívást. Ez a tendencia abban is megmutatkozik, hogy nagyobb hangsúlyt fektetnek mind a nyomdai előkészítésre, mind a munkafolyamatra, hogy több munkát juttassanak el a nyomdába.
Fenntarthatóság
Egyértelműen nagyobb hangsúlyt kap a fenntarthatóság a nyomtatás minden területén, így a szitanyomásban is. Számos különböző szempont van, beleértve a nyomdagépek új generációját, amelyek kevesebb energiát használnak. Egyes gyártók kizárólag elektromos üzemű szitanyomógépeket is bevezettek, amelyek az energiafogyasztás csökkentése érdekében nem igényelnek légnyomásos rendszert. Az Anatol és a Roq is bemutatott ilyen gépeket az idei utolsó berlini Fespa Global rendezvényen.
A környezetbarátabb vízbázisú és kisülő tinták iránt is igény mutatkozik, amelyeknek mentesnek kell lenniük a káros vegyi anyagoktól. Ezek puhább tapintásúak is, mint az elterjedtebb plasztiszol tinták, amit a fogyasztók a DtG-nyomatok megtapasztalása után egyre inkább elvárnak. Ezeknek a tintáknak könnyebben lemoshatónak kell lenniük, és kevesebb káros vegyi anyagot kell használniuk a tisztítószerekben.
Arra is számíthatunk, hogy a képernyők és keretek gyártása során egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik a könnyebben újrahasznosítható anyagok iránt. A nyomdáknak a vízfelhasználás csökkentésére is figyelmet kell fordítaniuk, ami az energiafogyasztás csökkentésével együtt hozzájárulhat a szénlábnyom csökkentéséhez, és gazdaságilag is ésszerű.
A fenntarthatóságot befolyásoló fő tényező azonban kétségtelenül a felhasznált szubsztrátumok. Itt már vegyesebb a kép, a legtöbben azt feltételezik, hogy minden textil könnyen újrahasznosítható. A valóságban számos tényezőt kell figyelembe venni, többek között az anyag előállításának szénlábnyomát, az újrahasznosíthatóságot vagy biológiai lebonthatóságot, az anyag funkcionalitását és a költségeket, így nincsenek egyszerű válaszok.
Összefoglalva, a digitális technológiák megfelelő adaptálása, valamint a szitanyomás erősségeinek és a rendelkezésre álló festékek változatos választékának kihasználása segít a nyomdai szolgáltatóknak versenyképesek maradni. A legfontosabb tendencia azonban a megrendelések beérkezésének és a munkafolyamatok javításának kell lennie, hogy a rövidebb nyomdamenetekből nagyobb hatékonyságot lehessen kihozni.